2024. május 4. szombatMónika, Flórián
EUR = 4.9388 RON
USD = 4.5768 RON
HUF = 1.2889 RON
GDP-növekedés = 5,6%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 13.026,12(-0,54%)
Infláció = 8,19%
Alapkamat = 2,5%
Votisky Petra blogja
  • HR/pszichológiai tanácsadás/coaching
  • Szabadúszó
  • Tanácsadó
  • >>
ARCHÍVUM RSS

Mire jó a HR-es?

közzétéve: 2011-09-28 10:19

HR szakemberként sokszor szembesülök azzal a kérdéssel, ami a legutóbbi bejegyzésemhez kapcsolódóan egy hozzászólásban is megjelent: Mire jó a HR-es?Szükség van-e rá egyáltalán?

Egy blog keretei nem engedik meg és talán nem is cél a részletes, szakmai mélységeket érintő elemzés, ezt a bejegyzést inkább gondolatébresztőnek, akár vitaindítónak szánom.

Vezetőkkel, munkavállalókkal, az üzleti szféra más szereplőivel beszélgetve azt tapasztalom, hogy a HR szakma megbecsültsége, presztízse nem túl magas. Mi lehet vajon ennek az oka?

Az elsődleges ok, az információhiány.

A HR nagyon fiatal szakma, különösen itt Közép-Európában. Sok vezető és a munkavállalók nagy része nincs tisztában, vagy csak részben ismeri a HR feladatait, funkcióit. Az emberek nagy részének a fejében az emberi erőforrás szakember még mindig a „személyzetis” vagy a „munkaügyes”, vagyis valaki, akinek alapvetően adminisztratív feladatai vannak, végrehajtó személy. Sok esetben maguk a HR-esek sem tesznek lépéseket annak érdekében, hogy munkakörüket, feladataikat, a HR funkcióit megismertessék a munkatársaikkal. Ennek is sok oka lehet: egyrészt a HR területet komplexitása miatt nehéz egyszerűen bemutatni, másrészt a sok rossz tapasztalat miatt gyakran félnek a HR szakemberek a negatív visszajelzésektől. A probléma feloldásához mindkét félre szükség van: a HR részéről információ nyújtására, felvilágosításra, a kollégák részéről pedig nyitottságra, hogy befogadják ezeket az információkat.

Egy további ok szintén a szakma fiatalságából adódik. Ez pedig a szakértelem hiánya.

Ez természetesen nem a HR egészére vonatkozik, ugyanakkor szembe kell nézni vele, hiszen egy létező problémáról van szó. A rendszerváltás után jó pár évvel indultak a HR szakmai képzések az egyetemeken, így sok olyan HR-es van, aki nem rendelkezik megfelelő végzettséggel. A HR terület sokirányú szakértelmet igényel: speciális HR ismeretek, munkajog, közgazdaságtan, pszichológia, szociológia stb. Ennek a komplex ismeret halmaznak a hiányában valóban nehéz egy HR-esnek megfelelő elismertséget elérni. Ahhoz, hogy valaki valóban stratégiai HR funkciót lásson el, megfelelő képzettség és munkatapasztalat szükséges. A szakma fiatalsága miatt ez utóbbi sok esetben szintén hiányzik, hiszen a HR szakemberek nagy része fiatal, sokszor 28-30 év alatti. Szerencsére ezen a területen, a szakértelem területén egyértelmű fejlődés figyelhető meg.

Egy harmadik ok, pedig a HR hasznának, hasznosságának a megítélése. A vezetők és a munkatársak többnyire nem látják, nem ismerik el a HR hasznosságát a szervezetben, illetve legfeljebb részterületeken, mint például az adminisztráció és a toborzás. Sokszor nem arra „használják” a HR-t, ami a funkciója lenne, illetve nem aknázzák ki az általa nyújtott lehetőségeket. Kis- és közepes cégeknél általános szemlélet, hogy „HR nélkül is jól működik a cég”. Az adminisztratív és toborzási feladatokat megkapja az irodavezető vagy az ügyvezető asszisztense, így látszólag megspórolják egy „felesleges” alkalmazott bérköltségeit. Ha alkalmaznak HR szakembert, akkor is sokszor olyan feladatokkal látják el, amelyekhez nincs szükség a speciális szaktudására, így a munkája valóban feleslegesnek tűnik. Ennek megoldása összefügg az első ponttal, az információ hiánnyal. Érdemes ismerni a HR-ben rejlő lehetőségeket és lehetőség szerint kiaknázni azokat.

Gondot jelenthet az is, hogy a HR bizonyos területein az eredmények nehezen mérhetőek, vagy nehezen különíthetőek el más területek sikereitől, illetve vannak olyan eredmények, amelyek csak hosszú távon mutathatóak ki.

A nemzetközi tendenciákat megfigyelve azt látjuk, hogy a HR szerepének felértékelődése már jó néhány éve megkezdődött, ez a folyamat ugyanakkor még nem kifejezett Közép-Európában. A 2008-as válság ráirányította a figyelmet az emberi, mint erőforrás fontosságára, ezzel együtt az emberi erőforrás menedzsment jelentőségére is, azonban még hosszú út áll előttünk ahhoz, hogy a HR a vállalatok széles körében stratégiai funkcióvá váljon.

A következő bejegyzésben mutatom be részletesebben a HR azon területeit, amelyekkel még egy kis-, közepes cégben is érdemes foglalkozni.



 

Mire jó a HR-es? bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Mahmet Ibrahim hozzászólása:

    A HR meg PR meg egyéb foglalkozásokkal kapcsolatban van egy zseniálisan feliratozott fotó a neten. A rengeteg menedzser, HR, PR, IT és egyéb szakmuki között, akik mind állnak, egyetlen emberke ássa a gödröt: “Sanyi”. Az unu cu sapa, trei cu mapa egész konkrét, mai változata. Bocsesz, ha a fiatal szakma képviselői helyett jobban becsülöm az árokban valóban dolgozó Sanyit.

    https://static.keptelenseg.hu/p/83a93f3822f6ccad9b5388495eedcc90.jpg

    • nihil hozzászólása:

      akkor ezt a hozzaszolas is valoszinuleg asoval irtad kedves IQ fighter baratom…latszik soha nem dolgoztal csapatban, hogy nem tudod mire jo a szakszeru vezetes…

  2. manager, nem HR-es hozzászólása:

    a hr-es szakma harom szobol all: attract – train – retain. Ennyi. Vonzd magadhoz a legjobb embereket, fejleszd tovabb es a fejlesztes utan bird a cegnel tartani oket. Leven, hogy az emberek nem egyformak univerzalis recept nincs, tessek probalkozni tehetseg szerint

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This blog is kept spam free by WP-SpamFree.