Tények ignoranciája: tényleg úgy focizik az Everton, mint a Stoke?

közzétéve: 2012-11-06 11:19

Mielőtt végleg elszállna minden remény arra vonatkozóan, hogy ebből a bejegyzésből egy pénzcsinalós írás lesz és nem egy sportoldalas, kezdjük egyből a címben szereplő párhuzammal. Bizonyára szinte minden Transindex-es olvasó látta az Everton – Liverpool focimeccset 10 nappal ezelőtt. Történelmi rangadó, eszméletlen hangulat, nagy feszültség és 2-2-es végeredmény. Amiért felkapottá vált a meccs utáni hangulat, az Steven Gerrard egy interjúban elejtett megjegyzése, miszerint “az Everton úgy focizik, mint Stoke” és hogy a Liverpool az egyedüli csapat, amely “szép” focit játszik. Kevésbé beavatottak számára az “úgy focizni, mint a Stoke” szitokszóvá vált az angol bajnokságban, miszerint ők játsszák a legcsúnyább focit, agresszívek, magasak, és szinte minden labdát felrúgnak jó magasra a csatároknak a kiválóan működő “hit and hope” stratégia megvalósítására. Visszatérve Gerrard megjegyzésére, amennyiben nem néznénk az állítás mélyére és tényeire, akkor mi is abban a hitben maradhatnánk, hogy ez a megállapítás megállja a helyét, hisz mégiscsak az angol foci egyik legrespektáltabb képviselője tette ezt.

De nézzük a tényeket. Először is nézzük a felívelt labdákat. Tim Howard (Everton kapus) 15 hosszú, magas labdát ívelt fel, ebből 9 volt pontos, Brad Jones Liverpool-kapus 20-at, amelyből 8 volt pontos. Gerrard ignorálta ezt a tényt. Másodszor nézzük a “hosszan megjátszott labdák” arányát: az Evertonnak 56 volt, a Liverpoolnak 46. Ebből első ránézésre arra következtethetünk, hogy Gerrard-nak igaza volt. De nézzük csak tovább. A teljes meccsen az Everton 56%-ban birtokolta a labdát, ami 399 passzt jelentett, míg a Liverpool 44%-os labdabirtoklása 314 passzt eredményezett. Így ha a hosszan játszott labdák arányát viszonyítjuk az összes passz számához, akkor kiderül, hogy az Everton megjátszott labdáinak 14%-a volt “stoke-os” a Liverpool passzainak meg a 14,6%-a.* Gerrard ignorálta ezt a tényt is. Végső soron megállapítható, hogy úgy, ahogy van, hamis, vagy pontosabban téves a megállapítása. A pontosítás végett a hírhedt kijelentés után pár nappal, amikor a tényekkel szembesítették az úriembert, visszavonta szavait, és elnézést kért a mondottakért.

És íme, hölgyeim és uraim, szerintem így működik a tények ignoranciája a gazdasági életben is, ami megfelelő időtávban és kellő méretű hívő tömeg kialakulása után mítosszá alakul át. Csak azért, hogy hiedelmeit, mítoszait alátámassza, egy-egy meghatározó gazdasági szereplő vagy kiváló menedzser az információs halmazból hajlamos azokat az információkat kiemelni, amelyek meggyőződéseit alátámasztják. Stratégiai tanácsadóként többször volt alkalmam olyan felsővezetőknek dolgozni, ahol a munkám hasonlóan kialakult hiedelmek és meggyőződések elemzéséről és megdöntéséről szólt. Pontosabban a stratégiai tanácsadói létnek és a létrehozott végtermékeknek az egyik sarokköve az, hogy olyat kell mondani és végletekig kielemezni, ami alapvető “meggyőződéseket” és mítoszokat feszeget.

2008-ban szerencsém volt részt venni a Portfolio.hu Wealth Management konferencián. Az első előadások egyike Dr. Dietz Miklós McKinsey & Company partnerének az előadása volt, és  Közép-Kelet Európai Vagyonkezelési Trendekről szólt, ezek mítoszairól és valóságairól. Több mítoszt vizsgáltak meg, majd vetették ezeket tényfeltáró nagyító alá. Az egyik vizsgált mítosz a vagyonkonvergenciát illeti. Mítosz az, hogy a közép-európai vagyonszint rohamosan zárkózik fel a nyugatihoz. Ehhez képest a valóság az, hogy a vagyonbeli felzárkózás generációkon át fog tartani, még akkor is, ha a jövedelem eléri a nyugati szintet. Mítosz az is, hogy a társadalmi egyenlőtlenség jelentősebb, mint Nyugat-Európában, vagyis sok a nagyon gazdag és sok a nagyon szegény. Ehhez képest a valóság az, hogy legtöbb közép-európai ország jövedelem- és vagyonegyenlőség szempontjából a világ élbolyába tartozik. Végül, de nem utolsó sorban mítosz az is, hogy Közép-Európa a közép-gazdag emerging régiók közé tartozik. Ehhez képest a valóság azt mutatja, hogy jövedelemarányosan Közép-Európa a világ egyik legszegényebb régiója, pénzügyi megtakarítása az egyik legalacsonyabb a világon.

Nem véletlen, hogy eme kiváló elemzés és prezentáció ennyire megmaradt az emlékezetemben, hisz akkor számomra is megdöbbentő valóságokat tárt fel, elképesztő következetességgel és a tények teljes körű figyelembevételével. Nem szeretnék külön minden mítoszelemzésre kitérni, ha valaki nem hiszi a mítosz valóságelemzését, akkor talán tényekkel alátámaszthatja az ellenkezőjét. Vagyis azt, hogy a mítosz megállja a helyét.

Egy vállalat életében stratégiai döntések meghozása előtt számos olyan mítosszal kell megküzdeni, amelyekre nincs triviális, egyszerű bizonyítás. Egyszer egy banki vezetővel beszélgettünk online bankolási szokásokról. Tény az, hogy a skandináv országokban az online bankolási szokások sokkal hamarabb elterjedtek, mint a déli mediterrán országokban, habár az online szofisztikálódásban az alacsony különbség nem erre utalt volna. Szerinte azért van ez, mert a déli országokban rendszerint jó idő van és süt a nap, és az emberek szeretnek ebben a jó időben sétálni és elbattyogni a bankfiókba. Ehhez képest északon sötét van meg hideg, és nincs kedve az embereknek bankba járni ilyen időben, ezért hamarabb rászoktak az online bankingre. Hogy ez tény-e, vagy mítosz, nem tudom megállapítani, és egyelőre még nem találtam erről elemzést. Szívesen fogadom, ha valaki látott már ilyet.

Ha már az időjárásnál tartunk, az egyik elterjedt mítosz, hogy London ködös, meg folyamatosan esik az eső. Nos,a valóság azt mutatja, hogy évente átlagban 594 mm eső esik Londonban, miközben Barcelonában évente átlagban 598 mm. Ehhez képest sosem hivatkozunk Barcelonára úgy, mint az esős Barcelona, még akkor sem, ha Londonhoz képest ott még többet esik az eső. Ha Londonban mindig esik, akkor Barcelonában még a mindignél is 4 mm-rel többet esik.

Külön fejezetet lehetne szánni arra, hogy hány meg hány mítosz vezérel látszólag racionális gazdasági döntéseket. Egyre vigyázzunk, hogy mielőtt egy ilyen mítoszra építünk gazdasági modellt (például hol éri meg jobban esernyőt árulni), a tényeket csekkoljuk le előtte.

*A kiváló adatokat a www.football365.com weboldal szolgáltatta.