2024. május 4. szombatMónika, Flórián
EUR = 4.9388 RON
USD = 4.5768 RON
HUF = 1.2889 RON
GDP-növekedés = 5,6%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 13.026,12(-0,54%)
Infláció = 8,19%
Alapkamat = 2,5%
Somodi Zoltán blogja
  • Információs társadalom
  • Matrix Business Consulting
  • Igazgató
  • >>
ARCHÍVUM RSS

Digitális nyelv

közzétéve: 2012-11-18 17:20

Véletlenül úgy alakult, hogy azon a napon, mikor feltettem a Góbé termék vagy helyesírás? kérdést, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete kerekasztal beszélgetést szervezett a magyar nyelv jövőjéről a digitális korszakban.

Az előadásokból, és az ott bemutatott “A magyar nyelv a digitális korban” című kiadványból megtudhattuk, hogy egyelőre nincs veszélyben, nem fenyegeti a digitális elsorvadás a magyar nyelvet, de nagyon sok teendő van még ezen a téren. Ahhoz, hogy egy nyelvet könnyen lehessen használni szoftverekben, interneten, okostelefonokon, táblagépeken, automatáknál, szükség van helyesírás-ellenőrzőre, nyelvtani és tartalmi elemzőre, jelentésfelismerőre, gépi szövegfelolvasóra, beszédfelismerőre.

A fent említett kiadvány szerint a digitális kultúrában is meghatározó elem marad a nyelv, mint a természetes emberi kommunikáció alapja. Sőt, a mai generáció számára egyre inkább igaz, hogy ami nincs interneten, az nem létezik. Így, a nyelv fejlődését, alakulását nagyon befolyásolja az, ahogy az az internet megjelenik. Ezért nagyon fontos, hogy tudatosítsuk magunkban és a diákokban, hogy minden internetes bejegyzésünkkel, hozzászólásunkkal, e-maillel, de akár sms-sel is hozzájárulunk a nyelv alakulásához. És ahogy használjuk a nyelvet, olyan is lesz.

Sokszor hallottam azt az érvelést, hogy telefonon, interneten lehet bárhogy írni, ott nincsenek szabályok. Az internetet a gyors kommunikációra használjuk, az a lényeg, hogy megértsük egymást, nem baj, ha nem írunk helyesen, vagy nem használunk ékezeteket. Ezzel egyáltalán nem tudok egyetérteni, hisz az internet is pont olyan kommunikációs közeg, mint a hagyományos levél, újság, faliújság, utcai hirdetés stb. Persze, a nagy előnye, hogy gyorsan eljut nagyon sok emberhez, de ettől még nem kell a helyesírási szabályokat figyelmen kívül hagyni. Sőt!

Ezért fontosnak tartok minden olyan kezdeményezést, amely a diákok (de nem csak!) helyesírását javítja, megtanítja őket odafigyelni a helyes nyelvhasználatra. Különösen támogatandó lenne olyan tevékenység, amely a helyes digitális kommunikációra helyezné a hangsúlyt. Úgy ahogy annakidején (és most is) megtanultuk, hogy kell egy levelet írni, most megtanulhatnánk, hogy kell emailt írni. Talán az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége is szervezhetne olyan helyesírási versenyt vagy pályázatot, amely az internethez kötődik valamilyen formában. Mert a nyelvet az online felületen is ápolni kell, nem csak papíron, mivel ugyanarról a nyelvről van szó. Sőt, manapság talán gyakoribb az online használata, mint a hagyományos.

Digitális nyelv bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Ráduly Előd István hozzászólása:

    Igen vitatható hozzállás. A nyelvet nem kell védeni, védi az magát.

    És hogy a hóhért akasszam: e-maillel.

    Az e-mail szótő kötőjelet tartalmaz (megkülönböztetve az emailtól (zománc)), a ragokat kötőjel nélkül kapcsoljuk.

    • Somodi Zoltán hozzászólása:

      Először is köszönöm a kiigazítást, javítottam a hibát.
      Valóban vitatható, hogy mennyire kell egy nyelvet védeni a változásoktól, vagy milyen mértékben kell helyet adni az újnak. Egyesek azt mondják, a nyelvet nem őrizni, hanem használni kell.
      Viszont nem hiszem, hogy van olyan nyelvész, nyelvőrző, nyelvművelő, nyelvtanár, aki egyetértene azzal, hogy el kell felejteni a helyesírási szabályokat, mindenki írjon, ahogy akar, mert így “fejlődik” a nyelv, és majd megvédi magát, ha kell.
      Én az alapvető helyesírási szabályokról írtam, és ezeknek betartásáról a digitális térben is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This blog is kept spam free by WP-SpamFree.