közzétéve: 2011-04-09 07:09
Elemzést készített a Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány (Fundaţia pentru Dezvoltarea Societăţii Civile – FDSC) CEE Trust támogatásból a romániai civil szféra helyzetéről, amelyet könyvben ki is adott. Az elemzés átfogó képet ad arról, hova jutott el gazdasági szempontból ez a szerveződési forma, amely a demokratikus társadalom egyik kulcselemét képezi.
Mindenekelőtt megfelelő meghatározást kerestem a civil társadalomra, nekem a Wikipédián szereplő tetszik a legjobban: Eszerint „A civil társadalom az állam és a piac intézményeinek háttérstruktúráin túl működő társadalom alapjait képező önkéntes szociális és polgári szervezetek és intézmények összességéből áll.”
Az elemzés többnyire 2008-as adatok alapján készült. Várhatóan az itt bemutatott, főképpen pénzügyi mutatók a 2009-es és 2010-es összesítés után majd jelentősen romlanak, főképpen a civil szervezetek alkalmazói szerepének és kereskedelmi tevékenységei, pénzügyi forgalma területén. Na de térjünk is rá a konkrét adatokra.
SZERVEZETEK SZÁMA: 2010 elején 62.680 civil szervezetet tartottak nyilván, ebből 71% egyesület, 27% alapítvány, 1% föderáció és 1% szövetség volt. Az utóbbi jogi forma ma már nem hozható létre, de a civil szervezeteket szabályzó 26/2000-es kormányrendelet előtt érvényben levő 21/1924-es törvény rendszerváltás után is lehetőséget adott szövetségek megalapítására. Ehhez ha hozzáadjuk az egyéb típusú nem vállalkozói szerveződési formákat is (pártok, egyházak, vállalkozói szövetségek, szakszervezetek), akkor a statisztikai hivatal adatai szerint 2007-ben már 93.250 ilyen bejegyzett szervezet létezett. Érdekes részlet, hogy az új szervezetek bejegyzése 2002-ben (10.567) és 2005-ben (18.589) igen magas volt.
RÉGIÓK: A civil szervezetek 22%-a Bukarestben, 18-18%-uk pedig az észak-nyugati (Kolozs-Bihar-Szatmár-Máramaros-Szilágy-Beszterce), illetve a székely megyéket is magába foglaló középső fejlesztési régióban (Hargita-Kovászna-Maros-Szeben-Brassó-Fehér) kerültek bejegyzésre, A szervezetek székhelye tekintetében a város 87%-kal domuniálja a vidéket.
MÉRLEG: Az utolsó pénzügyi adatok 2008-ra vonatkozóan kerültek összegzésre. Ezek szerint a civil szervezetek mindössze 38,3%-a tett le éves pénzügyi mérleget a Pénzügyminisztériumhoz, vagyis 21.319 az akkor nyilvántartott 55.660-ból.
FORGALOM: Szintén 2008-ban a civil szervezetek összessége 8,21 milliárd cselekvő vagyonnal (aktíva) rendelkezett, míg éves bevételük 5,34 milliárd lej volt. A bevételek 82,1%-át a szervezetek 7,46%-a regisztrálta, míg mindössze 1,72%-ot produkált 39,92%. 26,66% pedig nem regisztrált semmilyen bevételt. Összehasonlításképpen az Egyesült Államokban 2000-ben a szervezetek 3,9%-a hozta a jövedelmek 80,2%-át.
ALKALMAZOTTAK: Ha az alkalmazottak körét nézzük, a szervezetek 68%-ának egy alkalmazottja sem volt, 7%-nak 1, 9%-nak 2, további 5%-nak 4-5, 5%-nak 6-10, 3%-nak 11-20 és 3%-nak több mint 20 alkalmazottja volt.
KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG: A civil szervezetek számára a kereskedelmi tevékenység szintén potenciális bevételi forrást jelenthet. A számlázást, szolgáltatásokat illetően a civil szervezet pontosan úgy viselkedik, mint egy cég. 2007-ben 10.146 (46,58%), míg 2008-ban 2.436 (39,57%) civil szervezet jelezte a pénzügynél, hogy kereskedelmi tevékenységet is folytat, viszont mindössze 3.431, illetve 2008-ban 2.487 szervezet könyvelt el bármekkora kereskedelmi bevételt.
A felsorolt adatok alapján joggal mondható, hogy a civil szféra is bizonyos értelemben pénzcsináló, és véleményem szerint a válság után minden bizonnyal ismét megtapasztalt növekedésben akár jelentősebb gazdasági szerepet is betölthetnek. Viszont ugyanebben az időszakban várhatóan felerősödik a civil szervezetek társadalmi újraelosztási folyamatban betöltött szerepe (ami alapvető küldetésük), mivel az általuk használható pénzügyi erőforrások is jelentősebbek lesznek.
