2024. április 29. hétfõPéter
EUR = 4.9388 RON
USD = 4.5768 RON
HUF = 1.2889 RON
GDP-növekedés = 5,6%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 13.026,12(-0,54%)
Infláció = 8,19%
Alapkamat = 2,5%
Farkas András blogja
  • Menedzsment
  • PONT
  • Fejlesztési szakértő
  • >>
ARCHÍVUM RSS

Az éves beszámoló kultúrája

,

közzétéve: 2011-03-22 09:25

Pontosabban nálunk nincs kultúrája. Az éves beszámoló inkább egy kín. Kötelező melléklet adott pályázatokhoz, az azelőtti éves beszámoló dátumainak átírása, nehézség, púp.

Pedig nem ez kellene legyen, legyen szó civil szféráról vagy versenyhelyzetről, az éves beszámoló nemcsak marketing szempontból jó eszköz, de a szervezet, cég vezetői az elkészítés folyamatában valóban szembesülnek azzal, milyen volt egy év tevékenysége, valóban sikeres-e vagy sem.

Persze, felmerülhet a kérdés, mit jó és mit nem jó közölni a beszámolóban. Lássuk:

  • éves forgalom – oké – úgyis megtekinthető a Pénzügyminisztérium honlapján;
  • megvalósított projektek és fejlesztések (cég és civil egyaránt) – oké – ezekről amúgy is jó, ha tud a közvélemény, ráadásul egyes pályáatokban explicit kitérnek az előző évek nagyprojektjeire;
  • bevételi források fő összetétele – oké – mi titkolnivalónk van ebben? Ha versenykörnyezetben mozgunk, így is úgy is elemzések készülnek, ha civil, akkor pedig várhatóan többnyire támogatásokból működtünk.

Szerencsére alkalmam adódott kellemesen csalódni is. Romániai szervezetek körében a „nagyok” önszántukból beszámolnak, mi több, látják ennek PR-értékét, ezért be is fektetnek a dokumentum arculatába. A Dinu Patriciu Alapítvány kért fel zsűrizni az Oktatási Díjak Gálája (Gala Premiilor în Educaţie) projekt keretében. Már második éve kellett értékelni az oktatás területén kifejtett kiemelkedő teljesítményt. A jelentkezés (és számomra az értékelés) tárgyát főképpen a szervezet éves beszámolója képezte.

Az éves beszámolók értelmezésének teljes skálájával találkoztam. Magyar szervezet alig volt a díjra pályázók között.

A 2009-es nyertes a váradi Ruhama Alapítvány volt, amelyek éves beszámolói példaértékűek (sajnos valamiért 2008 után nem tettek közzé beszámolót, ez viszont az azelőttiek érdemét nem csökkenti). Mint aki azelőtt nem is hallott róluk (ez kiderült, inkább engem minősít, mint őket), kizárólag a beszámoló alapján kellett értékítéletet alkotnom róluk, és meg tudtak győzni egy pdf formátumú dokumentummal (nálam a második legnagyobb pontszámot kapták). Sajnos viszont olyan beszámolót is olvastam, amelyik két oldal volt (az éves mérleg rövidített részét szkennelték be). Elszomorított.

Beugrottam pár honlapra: íme.
Renault
Ernst&Young
Greenpeace

Az az érzésem, leginkább menedzsment-kultúra kérdésről van szó. Nem vagyunk megszokva, hogy nyilvánosan beszámoljunk, ha valaki (felettes személy vagy szervezet) vagy valami (törvény, szabályzat) nem kényszerít arra, hogy megtegyük. Talán ennek változnia kellene.

Az éves beszámoló kultúrája bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Kópé hozzászólása:

    ok, de továbbra se látszik tisztán, logikusan, kristálytisztán, hogy mitől van marketingértéke minden egyes esetben a részletes, jól megcsinált beszámolónak. Az egész logikája: ‘milyen gagyik is vagyunk’ (azaz egyesek közülünk, de én nem), milyen jók a nagyok s milyen menő vagyok én (aki zsűriztem itt és ott egy pdf-doksi alapján) – ez inkább önfényezés, nem érvelő gondolatmenet az éves beszámoló ilyen vagy olyan hasznáról. Logikát, érvelést, nem önfényezést és a magunk folytonos bagatellizálását olvasnám szívesen.

  2. admin hozzászólása:

    A bejegyzéssel leginkább sarkallni szeretnék minden szervezetet és minden vállalkozást – bármilyen nagy vagy kicsi legyen – arra, hogy készítsen éves beszámolót, és ezt ne külső kényszer miatt tegye. A zsűrizést kifejezetten azért írtam be, mert azt a projektet (a gálát) egy nagyszerű kezdeményezésnek tartom, ami a legegyszerűbb tehetséget, tenniakarást mutatja meg (és amiben sajnos a magyar közösségből alig lehetett szervezet találni).

    Ha már az önfényezésről beszélünk, a fejlesztési projektekkel foglalkozó PONT Csoport idén először tett közzé éves beszámolót, és még sokat lehetne javítani rajta, míg a külső tanácsadással foglalkozó PONT Consulting nem tett közzé éves beszámolót. A kritikába a “fényezettet” szintén beleértettem.

  3. Filer Lorand hozzászólása:

    A felsorolt ervelesek mellett, ami arrol szol, hogy miert erdemes/szukseges/jo eves beszamolot kesziteni, kiegeszitenem a kovetkezokkel:

    Atlathatosag: ha civil szervezetrol beszelunk, egy jol megszerkesztett eves beszamolo atlathatosagot biztosit egyreszt a celcsoportnak, ez altal bizalom novelo hatasa van (igen, ezek miertunk is tesznek valamit). Masresz azok a palyaztatok, akik ev kozben tamogatjak az adot szervezett, egy plusz informacios forrasbol megyozodhatnek arrol, hogy igen ezek valoban arra koltottek, amire mondtak. Arrol nem is beszleve, hogy reklam a palyaztatonak is, amit minden kiiro szeret. Harmadsorban, vallalkozasok tamogatasai altal megvalosult projektek is viszakoszonnek egy ilyen dokumnetumban. Ami megint reklam illetve hitelnoveles. Tehat ha jovore ujbol folkeresi az adott szervezet a XY Kft., akkor nagyobb a valoszinusege, hogy a kezdemnyezes melle fog allni. Latja, hogy tisztan jatszik a szervezet, nincs takargani valoja.

    Kovetkezetesseg: az evrol ever osszallitott beszamolo ugy a kulso szemlelok szamra, mind a szervezet/ceg beslo kornyezete szamara egyseges kepet ad arrol, hogy honnan hova juott a szervezet pl. 5 ev alatt. Ez kulso es belso PR miatt jo es hasznos.

    Fentarthato fejlodes stimulalasa: hazankban a fentarthato fejlodes fogalma nehany ember fejeben meg tobb, szep borkoteses lekxikonban el! Egy eves beszamolo elkeszitese stimulalo hatassal lehet a szerveztre, vagyis ezt ertuk el most, ez ala nem adhatjuk jovo evben! Ezek a megkezdett projektek, ezek az eredmenyek, ezeket kell tovabb vinni/fejleszteni. Az elert eredmnyek tovabbvitele, fejlesztsese elengedhetetelne. De ehez tisztan es vilagosan latni kell, hogy mit is ert el a szervezet. Honnan kell folytassa, mi ala nem adhatja!

    Meroeszkoz: ahoz, hogy eves beszamolorol beszeljunk, kell lenni, jo esetben, egy eves programtervnenek. Ami arrol szol, hogy az elkovetkezendo 12 honapban mit akar a szervezet megvalositani. Ha a 12 honap eltelt, a szervezet vezetoi leulnek es megnezik, mit tudtak megvalositni mindabbol, amit elterveztek, hol sikerult, hol nem sikerult azt elerni. Egy eves tevekenysegi beszamol, beslo mero eszkoz: mit ertunk el, mit nem, es ebbol a jovore nezve haszon kovetkezteteseket lehet levonni, hogy hol kell fejlodni es miben a szervezetnek, hogy hatekonyabb es celtudatosabb legyen!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This blog is kept spam free by WP-SpamFree.