közzétéve: 2012-01-08 20:44
„A PONT 2012-ről úgy vélekedik, hogy egyfajta elhelyezkedés, konszolidáció, egy új időszak megalapozásának éve lesz. Nemcsak politikai értelemben gondolunk erre, és nemcsak a választások tükrében. Az előző három évet nagyon lekötötte a napról napra, rövid időszakra szóló tervezés, cselekvés. Ugyanez az időszak letisztított sok ködös elemet, sokat kiszűrt a nem hatékony tényezőkből. Úgy gondoljuk, 2012 a jövőkép-alakítás gyakorlatának éve is lehet, amikor egy még viszonylag friss társadalmi berendezkedésben azt mondjuk, kicsit hosszabb időre is megálmodjuk, milyen településeken, városokban, régiókban, Erdélyben akarunk majd mi élni, sőt inkább milyenben szeretnénk, ha gyermekeink élnének. Mitől lehetünk mások, sajátosabbak abban, amit teszünk, miben van komparatív előnyünk a gazdaságban, miért látogat más hozzánk szívesen, miért hozza más pénzét ide szívesen, és mitől érezzük mi úgy, hogy nemcsak a származás miatt, de másként is tényleg jó itthon élni. Mikor azt mondjuk, írjuk, “Kétezerhúsz.Jövőkép.Újratervezés”, akkor azt gondoljuk, 2012 alkalmas év lehet Erdély jövőképének megformálására. Friss politikai-társadalmi-gazdasági berendezkedésünkben ezt nem gyakoroltuk még, viszont egy hosszú távon fenntartható társadalom számára szükséges folyamatnak gondoljuk.”
Hozzátartozik, hogy az elmúlt 22 évben jóformán senki nem gyakorolta a jövőkép-alkotást. Konkrétan egy esetre emlékszem, amikor még Borbély László idejében a Fejlesztési és Területrendezési Minisztérium (remélem, jól emlékszem a nevére) egy 2030-ig szóló területrendezési koncepciót alkotott meg és tett közzé. Mivel azóta nem igazán hivatkozik a tárcaörökös Regionális és Turisztikai Minisztérium a dokumentumra, gondolom, nem használják.
Viszont szerintem a jövőképalkotás nemcsak területrendezésről, nemcsak „vas”-ról, gazdaságról, hanem össztársadalomról kell szóljon. Egy múlt heti eszmecserén merült fel ilyen kontextusban, hogy a mai világ mennyire a fejlődés kényszerében létezik. Mennyire elfogadhatatlan a világ számára, ha akár fél százalékponttal is csökken a gazdaság. Vagy már az is, ha egy növekedési trend csökken. Pánik uralkodik, mindenki megijed, mindenki defenzív magatartásformát vesz fel. Leáll, meghúzódik. Igaz, 2009 a csökkenések éve volt, de azóta azzal az állapottal valamennyire meg lehetett barátkozni, és további csökkenés nem hiszem, hogy várható lesz (az olvasók többsége ezzel a véleménnyel ellentétesen gondolkodik). Ha ez a nulladik pont, 2012 eleje, akkor innen nézhetjük, hogyan lehet ismét javulni. Innen a szlogen is: 2012 alkalmas lehet jövőképünk megreformálására. Káros elemek letisztultak, és ha fejlődési pályára állnánk, nem mindegy, hogyan tesszük. Itt a „történelmi lehetőség” (kissé közhelyesen fogalmazva), hogy másképp alapozzunk meg egy fejlődési ciklust.
Mindent számokban látunk, legtöbbször csak ebben mérjük a fejlődést. Pedig ennél sokkal több jellemzőről szól egy-egy adott térség állapota. A jövőképalkotást pedig valahogy úgy látom, arról is kell szóljon, milyennek látjuk a környezetünket, milyennek szeretnénk, hogyan szeretnénk módosítani mások felfogását rólunk, térségünkről. Javítani kell a románok külső megítélésén is, még ha mi úgy gondoljuk, nem tartozunk hozzájuk. Összehangoltan érdemes minden területen változtatásokat eszközölni, és ezt jó marketinggel a külvilág számára is előadni, vagy akár eladni (ha ezzel elérjük, hogy ide jön pénzt költeni, befektetni, barangolni, satöbbi).
Az idő DNS-e több síkon is 2020 mellett szól egyébként is. Két teljes parlamenti és örkonrmányzati ciklus van addig, Európa 2020-ig gondolkodik előre, és az uniós költségvetési keretterv következő időszaka is 2014-2020. Egyes gazdasági vélemények is 2020-ban látják a következő töréspontot.
Ha a megvalósítás pénzügyi eszközeire gondolunk, akkor talán szakértői megszólalással is nyomást (olyannal, amely reális adatokra alapszik, intézkedésorientált) gyakorolni a döntéshozói körökre. Nagyon hasznos eszköz lehet minél több területen több éves romániai programokat szorgalmazni. Vagy az Országos Kulturális Alap és Országos Környezetvédelmi Alap mintájára más területen is hasonló különleges alapokat és pályázati rendszereket létrehozni, hiszen ezek is átlépik a naptári év korlátját. Az önkormányzati tevékenység szintjén is érdemes több évre terjedő operatív gondolkodást alkalmazni minél több területen, ahol a jogi környezet engedi. Érdemes lenne a létező fejlesztések eredményeit összekötni. És nem utolsó sorban a sarok mögül jön elő hamarosan egy újabb 30-32 milliárd eurós keret is: az EU már tervez 2014-2020-ra, jó lenne már figyelni erre minden szinten, nem mindegy, milyen operatív programok alakulnak ki, milyen prioritásaik lesznek. És ezek találnak-e Erdély prioritásaihoz.
2012 – jövőkép, 2013 (2014) – operatív tervezés, 2014-2020 végrehajtás, 2020 – értékelés. Talán így lenne érdemes a következő 9 évet (szűk évtizedet) megközelíteni. Meg szeretném próbálni megálmodni 2020-at, hátha minél többen ugyanezt tesszük. És akkor azt is megtudom, merre haladunk, mert elég nehéz pusztán a fejlődés illúziójáért fejlődni. Ennél szerintem több kell.
