közzétéve: 2011-12-10 23:08
Nem tudom, valaki vette-e észre, de Hargita Megye Tanácsának weboldalán tíz éves jelentés érhető el az intézmény tevékenységéről (2001-2010). Nos, ha én is vagyok az utolsó a sorban az elolvasás tekintetében, a dokumentum kellemesen meglepett, mi több, a normalitás részének tartom, bár más intézmények oldalait végigböngészve hasonló jellegű dokumentumra nem találtam. Normális, mégis kivételes.
Anélkül, hogy minden részletre kitérnék, csak néhány érdekességet hoznék fel, és persze itt a link, ahol elérhető a dokku.
Szóval a számomra érdekes infók:
* Tíz év alatt 10 alól 200 millió lej fölé ment a tanács költségvetése, új lej.
* 2007-2008-ban jelentős bankitel jelent meg bevételi forrásként, 2009-2010-ben eltűnt.
* A pályázati támogatások igazán 2010-ben lendültek fel, megközelítették a 30 millió lejt.
* A pályázati rendszereken keresztül kiosztott támogatás meghaladta az 1 millió lejt, ismereteim szerint a megye ebben élenjáró az országban.
* A pályáztatás gyakorlata 2003-tól használt egyébként.
* A pályázati források típusa szerinti leosztásban véleményem szerint külön értékelendő, hogy Southeast-Europe Programból, Interregből, és Lifelong Learning-ből is hívtak le pénzt.
A téma nem hiába kerül terítékre. A romániai megyékre hasonlító közigazgatási szervek Európa-szerte nem igazán léteznek. Az uniós kategorizálás szerint leginkább a NUTS-III térségnek felelnek meg, amelyekre az Európai Unió nem fektet igazából hangsúlyt, inkább a NUTS II (régiók) és NUTS IV (kistérségek) a divat a közösségi építkezésben. Viszont van egy sajátos romániai realitás és egy EU-tagsági történet is. 2014-től a második költségvetési időszakban veszünk részt. Más friss tagországok példái mutatják azt, hogy a második időszak volt az, amikor igazán domborítani tudtak a strukturális és vidékfejlesztési alapok felhasználásában. Ahhoz, hogy egy második időszaknak itthon jól lehessen nekifogni, nincs szükség arra, hogy átszervezés legyen a végső projektmebonyolítók szintjén.
Jelen pillanatban a megyei tanácsok többnyire a legerősebb nem központi közigazgatási intézmények Romániában. Bármi is legyen egy esetleges regionális átrendezés eredménye, forrásszervezési, külső forrásbevonási szempontból a megyei tanácsok a leginkább képesek arra intézményesen, hogy nagy projekteket pályázzanak meg, menedzseljenek le. A pályázati forrásbevonás szempontjából jelen pillanatban nem lenne hálás az intézmények megszüntetése, leginkább azért, mert a főleg vidéki önkormányzatok pénzügyileg nem erősek, a kistérségek intézményesen nem erősek, a kialakítandó új régiók pedig, még ha kisebbek is, nem ismernék a kistérségek, települések sajátosságait úgy, ahogy a megyei tanácsok ismerik. Mivel hamarosan kezdődik az új EU-s költségvetési időszak tervezése, most változásokat eszközölni nem lenne megfelelő, hiszen egyszerűen megint el lenne packázva egy 7+2 éves időszak megtervezése. Márpedig az Európai Bizottság tervezete szerint 2015 végéig minden település, és minden térség olyan új fejlesztési stratégiákkal kell rendelkezzen, amiket reális projekttervekkel támasztanak alá, így a copy-paste típusú stratégiáknak vége, komoly munkára van szükség, ezt pedig jelenleg csak a megyei tanácsok képesek koordinálni.
A megyei tanácsok jelenleg a legerősebb projektgeneráló és projektvégrehajtó közintézmény. Van pénzügyi kapacitásuk, vannak ingatlanjaik, mi több, a számomra ismertek közül legtöbbjüknek elenyésző, vagy akár 0 lej az eladósodásuk.
A közvita talán arról kellene szóljon, hogy lehetnek esetleg hatékonyabbak az intézmények és hogyan lehet a megyei döntéshozatalt is társadalmi véleményformálással és konzultációval is befolyásolni. És persze, ami nagyon fontos: apropó vezető és menedzser, vagy Gettysburg és Titanic: kéretik hatékony megyei tanácselnököket választani, akiknek a végrehajtó csapatuk is jó.
