közzétéve: 2011-10-10 18:51
(az alábbi anyagot PONT-os kollegáimmal közösen készítettük)
A Nemzeti Kulturális Alap határon túli közösségekre irányuló támogatási rendszere az össztámogatási rendszerben sajátos jegyekkel rendelkezik, főképpen mivel:
• a pályázati támogatások utalása magyarországi lebonyolító segítségével valósul meg;
• a határon túlról leadott pályázatok egy csomagban versenyeznek a magyarországi pályázatokkal;
• egy ágazaton belül a meghirdetett pályázatok igen specifikusak, célirányosak, ami más támogatási rendszerek esetében kevésbé mondható el;
Az alábbiakban romániai, pályázatfigyelői szemmel elemzünk és javaslunk.
Pozitívumok
• az NKA támogatásai (a kulturális behatároláson belül) változatosak: gyakorlatilag bármely kulturális területen tevékenykedő szervezet talál olyan kíírást, amelyre pályázatot adhat be;
• az NKA támogatásai projektméret-orientáltak: lehetőség van kisebb rendezvényekkel is, de nagy kihatású akciókkal, projektekkel is támogatást nyerni, a támogatás értéke párszázezer forinttól akár több millióig is terjedhet;
• az NKA támogatásai kiszámíthatóak: tekintettel arra, hogy a kulturális adóból beérkező támogatásokat kezeli, az NKA támogatási rendszere nem politikai alapon definiált, az Alap finanszírozása biztosított;
• a pályáztatási rendszer megfelelő szintű projekttervezést vár el: nem elég egy ötlettel, hanem megfelelő módon kidolgozott projekttervvel kell pályázni;
• a kollégiumok döntései szakmailag alátámasztottak, ami jelentősen növeli az elnyert támogatás szimbolikus értékét;
• a kollégiumok kiírásai igen specifikusak, ami lehetővé teszi a pályázati dömping elkerülését (valóban azok a szervezetek pályáznak, és azokkal a projektekkel pályáznak, amelyek tényleg megfelelnek az adott altémáknak;
• az NKA online pályázati rendszer (a PONT által ismert más hasonló rendszerek ismeretének tükrében) tapasztaltabb pályázók szintjén felhasználóbarát, logikus, segíti a pályázót a dokumentáció összeszerkesztésében (a PONT véleménye szerint ez is a legfőbb szerepe egy online rendszernek);
Negatívumok
• egy magyarországi lebonyolító bevonása nehézkessé teszi a folyamatot: a romániai pályázók sokszor nem rendelkeznek magyarországi partnerszervezettel, ezért akár az is előfordulhat, hogy egy szervezet pályázna, de nem talál lebonyolítót. Más esetben a támogatás lebonyolításának feltétele, hogy a támogatás bizonyos százaléka ne jusson határon túlra. A PONT feltételezése szerint ez magyarországi jogi kérdés, amely az NKA működését szabályozza, de tekintettel arra, hogy más támogatási rendszereknél lehetséges a közvetlen határon átnyúló támogatás, feltételezzük, hogy erre is van megoldás;
• tekintettel a kizárólag magyarországi döntéshozatalra a döntéshozóknak nincs mindig megfelelő rálátásuk a határon túli sajátosságokra;
• sok a kiírás, néha nehéz az eligazodás egy „mezei” pályázó számára, amely pedig támogatható projekttervvel rendelkezik;
• bár szakmai körökben elterjedt, a potenciális szélesebb körű kedvezményezett réteg nem mindig ismeri meg a kiírásokat, a népszerűsítés határon túl gyenge.
Javaslatok a Nemzeti Kulturális Alap határon túli támogatási rendszerek hatékonyságának javítására
Az alább megfogalmazott javaslatok nem egymást kizáróak, inkább lehetséges irányvonalakat határoznak meg:
• határon túli szakértők a döntéshozatalban: bár a pontos döntéshozatali mechanizmusok nem teljesen ismertek a PONT számára, javasoljuk, hogy határon túli szakértők is (akár véleményformálás szintjén) részt vegyenek a döntéshozatalban;
• határon túli különkeret, de nem külön kollégiumban: lehetséges megoldást jelent arra, hogy a határon túli pályázatok ne a magyarországi (intézményes szempontból logikusan sokkal erősebb háttérrel rendelkező szervezetek) pályázataival versengjenek, viszont nem javasoljuk az összes kollégiumok szintjén esetlegesen elkülönített keretek egy határon túli csomagba csoportosítását, hanem a határon túli pályázatokra vonatkozó döntések is kollégiumi szinten történjenek;
• lebonyolítás: két technikailag (de jogilag nem biztos, hogy lehetséges) járható utat látunk: vagy egy-egy határon túli lebonyolító kiválasztását, amely megkapja a támogatást, és a továbbutalás már országon (pl. Románián) belül történik, és ez esetben az NKA egy „ügyféllel” intéz ügyeket, vagy az NKA közvetlenül határon túlra a nyertes pályázónak utal támogatást;
• ismertség: bár az NKA támogatásai szakmai berkekben ismertek, úgy érezzük, szélesebb körben nem terjedtek el, lehet, éppen a bonyolult rendszer vagy a túl sok kollégium miatt („én, mint egyszerű kis szervezet nem igazodom el ebben a sok kollégiumban” effektus). Ezért, amennyiben lehetőség van erre, akár azt is hasznosnak látjuk, hogy az NKA szervezzen tájékoztató körutat, vagy akár interneten és nyomtatott sajtóban üzenjen potenciális pályázók fele. Amennyiben egységes lebonyolító lenne egy-egy határon túli régióban, akkor azt nem is az NKA kellene közvetlenül végezze, hanem maga a lebonyolító, amelynek viszont megvan a kellő helyismerete, hogy hol és hogyan népszerűsítsen. Az ilyen népszerűsítésben az is helyet kaphat, hogy már milyen projekteket, rendezvényeket támogatott az NKA az évek során;
A Pályázatok.ro 2002 óta folyamatosan közli az NKA kiírásokat. Ezen a webhelyen látszik, hogy a PONT 144(!!!) kiírást közölt 2002-es adatbázisszerű fennállása óta.
Úgy gondoljuk, elég jelentős az NKA a romániai magyarok számára (is).
