közzétéve: 2011-08-27 17:31
Augusztus elején történt egy magyarországi panzióban. Szabadságon voltam ugyan, de akadt még egy kis munkám (mivel a határidők nem ismerik a szabadságot). Miután napközben kirándulgattam, lazítottam, este egy kicsit nekiültem dolgozni. A környezet nagyon kellemes volt: egy szép kert az erdő szélén, csillagos ég, bagolyhuhogások. És persze mindenütt WiFi (vezeték nélküli internet)
Éjfél körül, miután elküldtem a szükséges e-maileket, úgy gondoltam, jó lenne újra szabadság üzemmódba váltani. Fogom a laptopot és indulok a szobám fele. De ekkor jött a meglepetés: a panzió ajtaját belülről bezárták. Nálam persze nem volt kulcs, de nem volt telefon sem. A szoba az emeleten volt, bemászni nem lehetett, kiabálni sem mertem, nehogy felköltsem a panzió lakóit. A recepción pedig senki.
Szerencsémre volt internet, és még volt egy kis szusz a laptopom akkumulátorában is. Először próbálkoztam egy e-maillel, amit a feleségem telefonjára küldtem. De nem volt semmi visszajelzés, valószínű nem hallotta. Gondolkoztam, hogy lehet vele kapcsolatba lépni, de csak a telefon jutott eszembe, azt kellene valahogy felhívni. Mivel nekem nem volt telefonom, „kölcsön kértem” egyet Andris barátomtól. Ő éppen akkor fejezte be a blogbejegyzését, és még online volt gmail-en. Leszólítottam, és megkértem, hívja fel a feleségemet. 
És működött.
Így történt, hogy nem kellett az erdő szélén aludnom. Ezúton is köszönöm Andrisnak a segítséget, és a panzió tulajdonosának, hogy internettel látta el a panzió egész területét!
