közzétéve: 2011-07-19 23:11
Nemrég újra olvastam egy cikket, amely az internetes címek (az ún. IP címek) kimerülésének problémájáról szól, és aggodalmasnak tartja, hogy még csak 1-2 évig működhet így az internet.
Ezelőtt jó pár évvel, pontosabban 2001-2002-ben, mikor a kolozsvári Műszaki Egyetemen ilyen témában folytattam kutatásokat, ugyanilyen hangvételű cikkekkel találkoztam. Akkor örültem neki, mert azt jelentette, hogy aktuális a téma, és sürgősen megoldást kell találni rá, tehát érdemes ilyen téren kutatásokat folytatni. De amint az látszik, a helyzet 10 év alatt sokat nem változott. J
Miről is van szó tulajdonképpen? Úgy, ahogy minden háznak van egy címe, amellyel egyértelműen be tudjuk azonosítani a világban, úgy minden internetre kapcsolt számítógépnek van egy címe, amivel azonosítani lehet a Világhálón. Ez nem ország, település, utcanév, házszám formában jelenik meg, hanem négy, egymástól ponttal elválasztott számcsoport formájában. Pl így: 85.204.46.22 (ez az én számítógépemnek a címe, amiről írom a bejegyzést). Minden számcsoportban 0-tól 255-ig mehetnek a számok, tehát véges címhalmazról van szó. Egyesek kiszámolták, hogy ez kb 4 milliárd címet jelent. És ha figyelembe vesszük azt, hogy a legfrissebb becslések szerint 2 milliárd fölé tehető az internet-felhasználók száma, és egy felhasználónak általában több eszköze is van, amiről csatlakozik (irodai gép, otthoni gép, laptop, telefon, stb), akkor láthatjuk, hogy tényleg nagyon szűkös a keret.
Több félmegoldás után, már 1998-ban kitaláltak egy megoldást, ami a jelenlegi címzésnek egy továbbfejlesztett változata, az ún. IPv6. A lényeg az, hogy 4 helyett 8 számcsoportot tartalmaz, és egy csoportban pedig 0-tól 65535-ig mehetnek a számok. Ugyancsak egyesek kiszámolták, hogy ez kb. …hű-ha, ezt hogy is írjam le…. 3,4×1038 címet jelent. Azaz „pontosabban”: 340.282.366.920.938.463.463.374.607.431.768.211.456 címről van szó. Sajnos, csak így tudtam leírni, nem hiszem, hogy van ennek a számnak magyar neve. De, hogy megfoghatóbb legyen, adok néhány példát. A Föld minden egyes atomjának lehetne adni egy-egy IP címét, és még maradna annyi, hogy még több mint száz földnyi bolygó atomjait meg lehetne vele címezni. Vagy, 6,6×1027 cím a Föld minden egyes négyzetméterére.
Tehát aggodalomra többé nincs ok, lesz elegendő cím mindenkinek, és mindennek, számítógéptől elkezdve, telefonon, televízión, autón keresztül, a hűtőszekrényig és a kávéfőzőig. Csak kérdés, hogy mikor történik meg az átállás, ami technikailag, és főleg üzleti (pénzügyi) szempontból nem egy egyszerű dolog. Ezért is maradt aktuális a téma több mint 10 éven keresztül.
