2024. május 2. csütörtökZsigmond
EUR = 4.9388 RON
USD = 4.5768 RON
HUF = 1.2889 RON
GDP-növekedés = 5,6%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 13.026,12(-0,54%)
Infláció = 8,19%
Alapkamat = 2,5%
Somodi Zoltán blogja
  • Információs társadalom
  • Matrix Business Consulting
  • Igazgató
  • >>
ARCHÍVUM RSS

e-Románia: stratégia vagy portál?

közzétéve: 2011-06-13 23:13

Többen érdeklődtek már az e-Románia projektről, így „közkívánatra” ma erről írok egy pár szót.

Először is tisztázzuk, hogy az e-Románia nem egy projekt, hanem egy elképzelés, egy stratégia-szerű terv. Legalábbis annak indult, pontosabban így értettem én. A cél az volt, hogy összhangba hozzák az összes kormányzati szintű informatikai projektet, és így azok egymáshoz kapcsolódva új és működő e-szolgáltatásokat eredményezzenek. Az elképzelésnek az is része volt, hogy valamilyen módon összekapcsolják a fontosabb országos adatbázisokat is: lakosság nyilvántartó, lakcím nyilvántartó, anyakönyvi regiszter, cégnyilvántartó stb. Az is benne volt a készülő stratégiában, hogy milyen standardokat kell használni azoknak, akik kormányzati informatikai rendszereket fejlesztenek, és milyen módon tudnak majd kommunikálni a különböző rendszerek. Tehát csupa jó dolgok, és tulajdonképpen ugyanazt próbálták meg gyakorlatba ültetni, mint más európai országok. Ez volt a célja például a Digital Austria programnak, vagy a német e-Government 2.0-nak is.

Ahogy az más országban is történt, egy ilyen stratégiának az első látható eleme egy központi portál volt, amelyen keresztül az emberek kapcsolatba léphetnek a közigazgatással, használhatják a létező vagy a később kifejlesztendő szolgáltatásokat, e-ügyintézéseket. Véleményem szerint, nálunk itt csúszott félre a program. A stratégiai gondolkozásról átkerült a hangsúly a projekt alapú gondolkozásra, egy általános megoldás helyett egy konkrét technikai megoldást választottak. Így összemosódott az e-Románia stratégia az e-Románia portállal. Az ok valószínű az volt, hogy rájöttek, túl nagy fába vágták a fejszéjüket, és azokkal az emberi és anyagi erőforrásokkal, amelyekkel rendelkeztek, nem tudnak megvalósítani csak egy egyszerű portált. Az más kérdés, hogy még ez is elég gyatrára sikerült, mint a „mellékelt ábra” is mutatja: https://romania.gov.ro/

Sajnos, ez a kudarc már az elején látható volt. Főleg azoknak, akik látták, hogy kik azok a „szakemberek”, akik ezeken az elképzeléseken dolgoznak. Mert nem lehet egy ilyen átfogó stratégiát napok alatt néhány hozzánemértő emberrel kialakítani. És nem lehet gyakorlatba ültetni a legfelsőbb szintű vezetők (miniszterelnök) teljes támogatása nélkül. És természetesen semmi nem működik hozzárendelt pénzforrások nélkül. Ezek közül egyik sem állt rendelkezésére az Informatikai Minisztériumnak. És így lett az e-Románia stratégiából, egy 500.000 eurós nem működő portál.

Valószínű, a témára még visszatérek. Addig is várjuk, hogy legalább a portál elinduljon!

e-Románia: stratégia vagy portál? bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. bando hozzászólása:

    Eddig közismert a történet annak, aki valamennyire is követte a témát, de én megint jövök a kérdéseimmel

    1. Mivel a fent említett 500.000 eurós összeg (részben uniós, részben hazai) közpénz hol lehet követni az elszámolási jegyzőkönyvet ?

    2. Milyen következményei voltak vagy lehetnek annak, hogy ezt pénzt valakik nyilvánvalóan elkötötték és létrehoztak egy 10 eurós értékű oldalt ? ( mert ez még honlapként sem működik, a portálról pedig kicsit más fogalmai vannak az adófizetűknek)

    3. Hogyan lehetett volna komolyan venni egy ilyen projektet ezért az egyértelműen nevetséges összegért ( ha valaki összevetette volna a Digital Austrai vagy a magyarországi Ügyfélkapu 2.0 -val, rögtön látja a nagyságrendi különbséget)

    és még sorolhatnánk – és persze lehet azt mondani, hogy ezek aprópénzek az egyéb korrupciós ügyek tenegerében ( ennyi pénzért még 10 méter autópályát sem lehet építeni – főleg nálunk), de akkor is jó lenne utánanézni …

    • admin hozzászólása:

      1. Az 500.000 euró a stratégiában kitűzött célok megvalósításához szükséges összeg – a minisztérium megítélése szerint. Ezt az összeget szerintem hasraütéssel “számították” ki, és véleményem szerint nagyon kevés ahhoz képest, amit meg akartak valósítani. Az összeg, de még ennek a fele sem állt soha a minisztérium rendelkezésére, és soha senki nem hagyta jóva azt. De mivel félrecsúszott a projekt, és végül csak egy portál (sem) lett belőle, megmaradt a köztudatban az 500.000 euró, és a portál. Tehát a pénz nem tűnt el, és nincs mivel elszámolni, mivel az nem is létezett. A “portál” eddig 1 baniba sem került, a minisztérium pedig meghírdetett 2-3 közbeszerzést különböző szolgáltatások létrehozására, amelyek majd a portálon keresztül lesznek elérhetők. Az érdekes az, hogy még ezekre a beszerzésekre sem volt meg az anyagi fedezete, ezért nem is lett belőle még semmi.

      2. Tehát a pénzt nem költötte el senki, mert az nem is létezett.

      3. Nem szabad összekavarni a dolgokat. A Digital Austria is egy stratégia, egy program, amin belül rengeteg projekt született, és az összköltségvetése jóval több, mint 500.000 euró, legalább ennek 20-szorossára tehető. Ott is van egy portál, a help.gv.at, amin keresztül előrhetőek a különböző szolgáltatások. Ugyanilyen portál az Ügyfélkapu is, ami mögött viszont több millió eurós befektetés áll.

      Tévedés ne essék, nem akarok védeni senkit, csak helyére szeretném tenni a dolgokat. Szerettem volna, ha tényleg lett volna 500.000 euró, és legalább egy része valósult volna meg az e-Romania stratégiának.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This blog is kept spam free by WP-SpamFree.