2024. április 27. szombatZita, Mariann
EUR = 4.9388 RON
USD = 4.5768 RON
HUF = 1.2889 RON
GDP-növekedés = 5,6%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 13.026,12(-0,54%)
Infláció = 8,19%
Alapkamat = 2,5%
Somodi Zoltán blogja
  • Információs társadalom
  • Matrix Business Consulting
  • Igazgató
  • >>
ARCHÍVUM RSS

Semleges internet

,

közzétéve: 2011-03-28 07:17

Mitől is lehet semleges (vagy nem) az internet? Főképp attól a tartalomtól, amit az interneten (kis “i”-vel, mivel a hálózatról van szó) keresztül érhetünk el, közvetítünk tovább.

Tulajdonképpen a hálózati semlegesség (net neutrality vagy internet neutrality) elvéről van szó, ami röviden arról szól, hogy az internet-szolgáltatóknak ne legyen joga ahhoz, hogy szűrje a tartalmat, vagy letíltson bizonyos szolgáltatásokat. Például, ne történhessen az meg, hogy az internet-szolgáltatónk letíltja a youtube.com-ot, vagy a skype-ot. Vagy ne engedje használni a Yahoo Mail-t, csak a gmail-t.

Lehet, hogy irreálisnak tűnnek a példák, de egyes országokban megtörténik ez. Sőt, nálunk is van rá példa. Egy mobil internet-szolgáltató, az előfizetéstől függően “korlátozott hozzáférést” engedélyez az Internethez.

A témának az az aktualitása, hogy nemrég, az APTI (Asociatia pentru Tehnologie si Internet) egy törvénymódosítási javaslatot nyújtott be, aminek célja az internet semlegességének törvény általi garantálása.

Alapjában véve, egyetértek a kezdeményezéssel, és magával az internet semlegességének elvével. Annakidején az internetet egy olyan technikai megoldásnak “találták ki”, amely lehetővé teszi és biztosítja az információ szabad áramlását. Az internet, az a világméretű hálózat, amelyen keresztül hozzáférhetünk a hálózatra kapcsolt számítógépeken megosztott tartalomhoz, azaz az Internethez (itt már nagy “I”-vel). A hálózat mindent át kell “engedjen”, amit a végpontok meg akarnak osztani egymást között. Ha nem történne ez, olyan lenne, mintha a telefonunk működne, ha magyarul beszélnénk, de megszakadna a hívás, ha átváltanánk más nyelvre. Vagy egy bizonyos adót tudnánk nézni a tv-ben, mikor híradó van, de nem “jönne be” az adó, mikor rajzfilm megy.

Ugyanennek az elvnek az alapján, mindig azon a véleményen voltam, hogy ha le akarjuk tíltani az illegális tartalmat (pornográfia, kalóz filmek és zenék letöltése, stb), nem az internet-szolgáltatót kell meggyőzzük, hogy ne továbbítsa ezeket a tartalmakat, hanem a tartalom-szolgáltatóknál kell keresni a megoldást.

De minthogy minden dolog nem fehér és fekete, itt is van egy másik elmélet, ami mellett szintén sok argumentum szól. Képzeljünk el egy olyan világot (ami talán már nincs is olyan távol), ahol az internet ingyenes, és bárhol, bármikor és bárkinek hozzáférhető: otthon, autóban, vonaton, repülőn, szállodában, vendéglőben, foci-meccsen, stb. Ráadásul, mindehol olyanolyan nagy sebeséggel működik, sőt, a tv és rádió is ezen a hálózaton keresztül nézhető, illetve hallgatható. Egy ilyen világban talán üzleti szempontból érdekes lenne, és tulajdonképpen csak úgy működne ez a dolog, ha a tartalomért fizetne mindenki, és nem a hálózatért. Azaz, nem az határozná meg az előfizetés árát, hogy milyen internet-szolgáltatóhoz és milyen sebességgel kapcsolódunk, hanem az, hogy milyen szolgáltatásokat veszünk igénybe.

Első látásra ellentmondás van a két elv között, de véleményem szerint tulajdonképpen kiegészítik egymást. És üzleti modellként a második egészen érdekes.

Semleges internet bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. bando hozzászólása:

    Ez egy összetett problémacsokor, mert a második modell a következő kérdéseket veti fel:
    1. ki fizeti az infrstuktúra fennatartásának és fejlesztésének költségeit az ingyenes net esetében – hiszen x tartalomszolgáltató azt mondja y telekom cégnek, a te hálózatodról egy látogatóm sem volt így nem fizetek neked, illetve hogy tudja egy román hálózatüzemletető beszedni a pénzét egy amerikai-ugandai-kínai stb. tartalomszolgáltatótól ?
    2. Mi lesz az ún. közszolgálati tartalmakkal, ha minden előfizetéses rendszerben megy – nem sérül-e az információhoz való hozzáférés demokratikus joga ?
    3. Miből gondolják a nagy tartalomszolgálatatók, hogy ez hosszútávon működtethető modell ? Egy jellemző példa a Wired iPad kiadása első 2-3 hónapban 100 ezres nagyságrendű “előfizetést” produkált, azóta meredeken húz lefele, 20.0000 környékén járnak.
    4. Való igaz, hogy a nyomtatott média haldoklik ( legutóbbi eset a Gandul print változatának megszűnése), mindenki költözik az online világba és az online reklámbevételek még túl alacsonyak a minőségi tartalomhoz, de szerintem nem a “csak eleőfizetős” modell lesz a jövő.

    Lehet sokáig beszélni róla, mindenképpen jó lesz ez a blog, ha ehhez hasonló éredekes témákat hozol fel. Sok sikert …

  2. Jani hozzászólása:

    Bármilyen, a tartalom alapján történő korlátozást elősegítő kezdeményezés az ilyesmire szabott szoftvereknek és hálózati infrastruktúrának adna zöld utat és legitimítást.

    A jelen berendezkedéshez képest ez több eszközt bocsátana a személyes információkat gyűjtő szervezetek rendelkezésére és a visszaélések is megsokszorozodnának. A pornográfia, a kalóz mp3 és hasonló mumusokkal való harc nevében lehetővé tennék minden egyes személy internet hozzáférésenek tökéletes felügyeletét.

    Kinek nem felel meg a mostani helyzet? :)

    Maga az internet-kapcsolat fix költségű szolgáltatás kell maradjon, és nem szabad egy kalap alá venni a tartalommal hiszen most is van fizetéses tartalom de ez opcionális.

    Esetleg a cikk példakkal (use case) szolgálhatna a félreértéseket elkerülendő.

    köszi :)

  3. bando hozzászólása:

    Még egy napi aktualitás:
    https://www.zf.ro/business-hi-tech/deutsche-telekom-si-orange-discuta-unificarea-retelelor-8106198
    vagyis évi 100 millió eurós nagyságrendű hálózatfejlesztésre szánt pénzt kellene kiváltania az előfizetési modellnek. Még egy ilyen kis piacon is mint Románia, csupán a nagyok által fejlesztésre elköltött pénz 250-300 millió euró – másként lemaradnak, nem tudják az új technológiákat bevezetni, gyenge minőségű lesz a meglévő szolgáltatás, elmennek az ügyfelek stb. Szóval nehezen nélkülözhető az a havi 5-10 euró /ügyfél.

    Másik szempont a felhasználók hozzállása ( még ha eltekintünk is attól, hogy technikai és elvi nehézségei vannak a tartalmak előfizetőssé tételének ): ma mindenkinek megfelel, hogy fizet egy kis havi összeget és ezért gyakorlatilag bármihez hozzáfér . Ezzel szemben az előfizetős modellben állandóan számolgatni kell, hogy hoppá a keresőben megtalált fontosnak tűnő információ valóban megéri-e azt a kis pénzt vagy kamu és benne vagyok-e a havi keretemben stb. Hasonló megfontolásból nem túl sikeresek az IPTV hálózatok PPV ( Pay per View) szolgáltatása sem, azt is a fix havidíj adja el.
    Szóval nem hiszem, hogy rövid-középtávon ez elterjedhet – de lehet vitatkozni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This blog is kept spam free by WP-SpamFree.