Félreértés-marketing

közzétéve: 2011-04-21 16:43

Mottó:“Komám, Tajvant el ne lopd!“ (Nightwish félreértve)

Hiába a nagy igyekezet, ha böcsületösen félreértitek egymást a célcsoporttal vagy az ügyféllel. Gyakran esik meg egy-egy igazán profival is, hogy nem veszi figyelembe a piac tudását, ismereteit arról a szolgáltatásról, termékről, ami épp gazdát szándékozna cserélni.

Ha piacorientáltan gondolkodunk (márpedig ezt most már mindenkinek illene), akkor a piac van az érdeklődésünk középpontjában és nagyon sok mindent meg kell tudnunk azokról, akik ügyfeleink/potenciális ügyfeleink.

Ha ez nem így történik, akkor ez bizony a furán sikerült randi esete, ahol a fiú (jelen esetben Mr. Vállalkozás) úgy udvarol a lánynak (Miss Kliens-nek), hogy nem feltétlenül érdekli az, amit a lány gondol/érez/mutat. Nem kimondottan relevánsak a lány gesztusai, a röpkén elejtett non-verbális jelzései, a véleménye, a mosolya, a könnyei. Egy ilyen helyzetben többére az a lényeg, hogy mi exponáljuk magunkat, mert így egyúttal magunknak is szereplünk, hogy majd este, otthonunk melegében legyen amiért megveregessük a saját vállunkat. Lehet, hogy pl. doktorálunk termodinamikából és a csajnak egész este kemény szak-sóderrel populált adást tartunk a terület legújabb tudományos kutatási eredményeiről.

Lehet, hogy okosnak fog minket tartani, de többet nem veszi fel a telefont.

Hogyan lehetünk ideális férfiak az első randin? Meg kell találni azt a megfelelő frekvenciát, amelyen az érzékszervek kristálytisztán fogadják az épp elegendő mennyiségű információt, minden olyan kommunikációs csatornán, amely megfelelő erre a célra.

Mi szükséges ehhez?

1. Felkészültség. Annak a ténye, hogy egy fűtőtest eladásához nem kell termodinamikai kurzust tartani az átlagfelhasználónak, nem azt jelenti, hogy nem kell érteni valamelyest a termodinamikához. Ismerjük meg a termékeinket, tudjuk meg, hogy mire képesek, melyek a határaik. Ha szolgáltatást nyújtunk, akkor legyünk benne teljesen otthon és bátran próbáljuk ki mi is.
2. Információszerzés – profilalkotás. Vannak emberséges eszközök arra, hogy hiteles benyomást alkossunk egy lányról a randi előtt. Nem? Egy “kis piackutatás” sokmindent megold és a közhiedelemmel ellentétben csak tudás és idő kell hozzá, no meg (szinte) ingyen van. Jegyezzük az észrevételeink, számoljunk, következtessünk. Nyugodtan képzeljük el magunk előtt az ideális ügyfelet. Beszélgessünk el vele. Kérdezzük meg, hogy mit vár el tőlünk ahhoz, hogy totálisan elégedett legyen? Az ideális ügyfél totális megismerése a végső cél. Ezekhez az elvárásokhoz viszonyítsuk majd a megfigyeléseinket és ezek fényében tervezzünk!
3. Megfelelő üzenet. Ha meg tudod oldani a lány problémáit, akkor már csak el kell mondani neki ezt. Sokan épp itt hibáznak a legtöbbet. Jófej srácok, de nem tudják ezt előadni rendesen. Vagy túlteljesítenek, vagy alul. Ebben a férfiak amúgy sem erősek, valljuk be 😉 Ha ismerjük a kliens problémáit és tudjuk, hogy ő mit gondol, hogyan érez, akkor a mondanivalónknak rezonálnia kell mindezzel. Itt a kulcsszó még akkor is a spontaneitás lesz, ha ez most így nagyon klisésen hangzik. A spontaneitás működik igazán, ha rezonálni akarsz a másik féllel. És ezt gyakorolni kell.
4. Megfelelő csatornák. Nem az a megfelelő csatorna, amit más használ. Az sem az, ami divatos. Minden célcsoportnak megvan a maga csatorna-csokra a hatékonyság szempontjából. Ezzel egy külön ágazat foglalkozik, de ez még nem ment fel az alól, hogy ne ismerjük a csatornákat legalább alapszinten. Ha a lány kissé tunya, akkor címszavakban kommunikáljunk vele és ne rokokózzuk el a marketingkommunikációnk! Ha meg kifinomult, akkor ne legyünk vele tahók. Amit jobb személyesen elmondani, azt ne telefonon tegyük. Amit jobb telefonon elmondani, azt ne emailen tegyük. Ha hamar elunja magát, akkor váltogassuk a csatornákat, de az üzeneten is csavarjunk egy picit.
5. Kitartás. Az ügyfél megismerése folytonos, akár a lányé. A kapcsolat folyamatos energia-befektetést igényel ahhoz, hogy működjön és ez minden kapcsolatra érvényes. Perpetuum mobile nem létezik.

Egyszer egy ügyfél azt a benyomást keltette bennem, hogy egy nyelvet beszélünk. Bátorkodtam szakszavakat használni, hiszen mindig megértően bólogatott. Már nyakig voltunk a kapcsolatban, amikor kiderült, hogy mégsem közös nyelvet beszélünk, de különböző okokból nem mutatta addig. Félreismertem. Lóhalálában kellett adaptálódnom. Még mindig kiráz a hideg, amikor belegondolok, hogy kemény heteken át egy számára teljesen ismeretlen nyelven beszéltem. Vajon mit is gondolt? Komám, Tajvant el ne lopd?

Tanulj hát nyelveket! Az ügyfelek nyelvét!

Comments