közzétéve: 2011-03-29 17:36
Mindig tiszteltem az olyan vállalkozókat, akik hirtelen felindultságból elkövetett Facebook-marketinget űznek.
Tiszteltem őket, mert a naív jóindulattól megbódulva rászabadították magukat a legújabb divatra, a kihagyhatatlan “hájp”-ra, vagyis a Facebook-ra. Ez olyan édes! Tiszteletet érdemelnek azért is, mert hozzá fogtak annak, amitől sokan egyszerűen irtóznak. Ez bátor!
Szeretetet viszont sajnos már nem érdemelnek, mert hirtelen felindultságból nem lehet sikeres Facebook-jelenlétet elkövetni.
A Facebook, mint online marketingkommunikációs csatorna ugyanis előbb-utóbb mutrázva köpi ki magából azokat, akik oda átlátszó módon piszkolni járnak.
Két módja van annak, hogy elszúrjuk a dolgokat:
- Megsértjük a Facebook felhasználási feltételeit. Ezt – valljuk be – nem nehéz, hiszen folyton változtatnak valamin, méghozzá olyannyira gyorsan és logikátlanul, hogy egyes értesülések szerint a szakavatott Facebook-szakértők hamarosan a Nemzetközi Meteorológus Szövetség egyik szakosztályává válnak.
- Megsértjük a Facebook-on elérhető célcsoportunkat, vagy éppen pont azokat bosszantjuk, akik nem is a célcsoportunk. Ezt is rendkívül könnyű elérni, főleg ha átadjuk az irányítást a bennünk lakó gyereknek.
Emlékszem volt egy időszak (pl. Romániában tavaly tavasszal még tartott), amikor a Facebook még egy kis piaci rés volt főként 25-35 éves, igényesebb, tisztelettudó frissdiplomásokkal populálva. Ebben természetesen marketingkommunikációs szempontból sok fantázia nem volt, de hamarosan eljött az áttörés, amikor a 18-24 és a többi korosztály is megérkezett a maga online kommunikációs szokásaival, normáival. Így ma már Románia lakosságának közel 14%-a érhető el (épp az a 14%-a, amely vásárlóerő szempontjából is viszonylag értékes).
Ha pedig valami a főáram részévé válik, akkor annak természetesen mindenki része akar lenni. Ilyenkor nagyobb a késztetés azon bizonyos lépések elsietésére.
Ha egy vállalkozás (vagy egy civil szervezet vagy), akkor minden bizonnyal hasznos lesz számodra is a Facebook-on való jelenlét. Itt kezdődik a bibi. Az aktív/passzív/proaktív jelenlét sokféle lehet, akárcsak egy asztaltársaságban, ahova meghívást kapunk.
Az alábbi pontokban megpróbálom összefoglalni azokat a gondolatokat, melyek segítenek a későbbi kellemetlenségek elkerülésében:
- A Facebook lényegének megértése – Jó lesz megérteni és elfogadni, hogy a Facebook nem az emberek és a szervezetek közti nagy találkozóhely, hanem az emberek és az emberek közti nagy találkozóhely. Ha cég/civil szervezet vagyok, akkor máris másodlagos szereplő vagyok.
- Az erőltetés nem működik – Ha valakit úgy kínálunk meg levessel, hogy megpróbáljuk a nyakánál fogva rábírni a leves elfogyasztására, akkor valószínűleg meg fogja enni, de többet nem jön hozzánk vendégségbe. A Facebook-on viszont meg sem fogják enni az erőltetett üzenetet. Mások folytonos spammolása, állandó, agresszív, ún. “push” taktikák alkalmazása itt visszatetszést fog kiváltani és (jogosan) kiesünk a nyeregből még mielőtt megértenénk, hogy mi történt.
- Megfelelő környezetben megfelelő nyelvezettel – Üzleti ajánlat, szakzsargon, folyamatosan ugyanaz a mondanivaló bizony nagyon hiteltelenné teszi próbálkozásainkat. Valahol a lelkük mélyén sajnálni fognak minket. Apropó! Elő van írva valahol, hogy egy cég csak komoly, üzleti témákról beszélhet az őt lájkolókkal? Hát nincs, és pont ez a lényeg! A cég Facebook-arca = a cég emberarca.
- Cégedet, szervezetedet sose regisztráld magánszemélyként! – Drámai bejelentés következik: Céged, szervezeted nem magánszemély! Találkoztál már valahol SRL keresztnevű csajjal? Hát Egyesület vezetéknevű pasassal? Jogi személyedre a rajongói oldal (Facebook Page), vagy spéci esetekben a csoport (Facebook Group) a megfelelő alternatíva, melyek első ránézésre nem olyan kézenfekvőek, mint a magánszemély-profil, de hosszútávon kitűnően beválnak. Ráadásul így, egy-két éven belül egy ködös reggelen nem töröl majd a Facebook, amiért magánszemélyként villogsz, holott te cég vagy.
- Tartalom!Tartalom!Tartalom! – Hiába vagy fent csak azért, mert más (netán a konkurencia) is fent van. Bár több, mint semmi, de Facebook-on némaleventét játszani elég haszontalan dolog. Kommunikálj, építs közösséget magad (az általad képviselt márkák, eszmék) köré és vezesd ezt a közösséget! Pillanatnyilag nincs ennél hasznosabb és kifizetődőbb online marketing taktika, amennyiben célcsoportod Facebook-on is megszólítható.
They see me pokin'. They hatin'. -- Forrás: pegamixels.com
Nagyon korrekt cikk! Sajnos nagyon sokan okulhatnának belőle… Köszönjük!
Én is köszönöm! 🙂
a facebook most már annyira áthatotta a román internetes társadalmat is, hogy egy szervezetnek vagy terméknek pusztán jelen lenni egy oldallal rajta valószínűleg nem elér reklám. nehezen tud átütő lenni. ettől függetlenül vannak példák, mikor a mozgalmi jelleg érvényesülni tud fizetett reklám bélkül is, ahhoz viszont a cél, az eszme kell nagyon erős legyen. egy üzleti termék viszont már csak kiegészítő reklámmal tud működni facebook-on, az viszont szerintem még mindig nagyon jól, hisze a célcsoportot jól be lehet lőni, és végső soron csak arra a reklámra fizetsz, ami hatott (vagyis amire rákattintottak).
a cikkhez gratulálok, engem is elgondolkodtatott azzal kapcsolatosan, hogy jelenek meg a facebook-on.
A Facebook-on való jelenlét – ahogy írtam – nem olyan egyszerű műfaj, mint egyéb online megjelenési formák.
Aki ingyen akar profitálni belőle, annak zseniális stratégiára van szüksége arra, hogy közösséget építsen maga köré és konverziója is legyen. Akinek egy kis pénze is van hozzá (hogy a Facebook reklámrendszerét is használhassa), annak már könnyebb a dolga. Úgy, ahogy mondod: a Facebook reklámrendszere által nagyon pontosan célozhatsz. Pillanatnyilag a legjobb online reklámrendszer (már ha a Facebook-on mozognak azok, akikre vadászol).
Szuper cikk, gratula!
Tudom, hogy nem ide tartozik, de szerintetek előfordulhat, hogy az észbúk hamarosan csak “kötelező jelenlét” jellegű lesz, és mondjuk 1-2 év múlva ciki legyen, mint az iwiw? Hogy például, a sok kis idegesítő alkalmazás miatt 500 ismerős fölött már nem győzöd “irtani” az ablakokat (ki klikkel többet az egérrel stb) és emiatt a komoly profilok átvándorolnak valami tartalmasabb helyre?
A magánszemélyként való regisztráció a legkézenfekvőbb, gondoljunk csak azokra az 1.0ás kommunikátor vállalkozókra, akik yahoo.com-os emailcímről küldik ki az ajánlataikat. Brrr… Azt is mondhatnánk, hogy a facebook a legpontosabb tükre az erdélyi kisvállalkozói kommunikációs trendeknek, amikor apa a nappaliban játszik a fia laptopján és felfedezi a netet, majd felkiált: ilyen izé nekem is kell, fijam!
A Facebook is le fog járni, de nagyon azon vannak, hogy folyamatosan trendik maradjanak. Megtörténhet, hogy ez sikerülni fog nekik a következő években is.
Egyszerűen olyan sok az újabbnál újabb funkció, hogy az iWiW-féle cikiség egyelőre highly unlikely.
A “nem etikus” alkalmazások pillanatnyilag az egyik gyenge pont, de ha jól értettem nagyon azon vannak, hogy kontroll alatt tartsák. Én egyelőre hiszek nekik.
:DD Magánszemélyként való regisztráció valóban a legkézenfekvőbb és épp ez a baj:))
Remélem egyszer megszűnik ez a gyermeki naivitás a kis-középvállalkozók esetén, miszerint ők mindent tudnak. És jól!:)
A legviccesebb ilyen találkozásom a facebook marketinggel akkor volt, amikor az olcso mustaros doboz tetején megláttam a facebook elérhetőségüket 😀 http://www.facebook.com/crenvurstila
Igaz, hogy ez pozitívan is elsulhet, mert már van 3.343 like-olojuk. De a lényeg, hogy vicces dolog
A Crenvurstilának én is rajongója vagyok:) Az a véleményem az ő Facebook-jelenlétükről, hogy spontán, szimpatikus és csakis arra utazik, hogy a “Crenvurstila” márkára felnézők a Facebook-on is megtalálják őket. Ez valószínűleg elég is lenne nekik, de emellett nagyon kiegyensúlyozott kommunikációt folytatnak és interakcióban sem szenvednek hiányt egyáltalán.
Nekem nagyon szimpatikusak!