A civil és a vállalkozói szféra közötti együttműködésről (1)

közzétéve: 2011-06-07 09:58

Nyugaton már jó pár évtizede komoly hagyománya van a két szféra közötti együttműködésnek. Ezzel szemben nálunk még csak bontogatja szárnyait a jelenség. Kétségtelen, hogy mindkét szférának szüksége van egymásra, ugyanis érdekeik találkoznak, elsősorban a társadalmi felelősségvállalás (CSR) színterén. A hazai civil szervezetek nagy többsége krónikus pénzhiánnyal küszködik, főleg azóta, amióta a nyugati adományozók távoztak a régióból. Ami a vállalkozói szférát illeti, egyre jobban jelentkezik az igény, hogy fellelhető legyen a cégpolitkákban a társadalmi felelősségvállalás, mint olyan tevékenység, melyre hajlandóak áldozni. Ennek ellenére Romániában a lehetőségekhez képest még mindig alacsony a száma az ilyen jellegű sikeres partnerségeknek. Ennek több oka is van. Íme néhány ezekből:.
Az első a megfelelő kommunikáció hiánya. A két szféra nem ismeri kellőképpen egymást, ezért nehézkes a kapcsolat és a bizalomépítés. A vállalatok szintjén (kivéve a multinacionális cégeket) még nincs kellőképpen beépítve a társadalmi felelősségvállalás a cégpolitikákba. Annak ellenére, hogy már négy éve uniós állam vagyunk, a román társadalom és gazdaság még mindig átmenetinek minősül. Természetesen, ez csak átmeneti vagy legjobb esetben import társadalmi felelősségvállalást képes generálni. Ennek tudható be az tény is, hogy azon hazai cégek száma, melyek szervezeti kultúrájuk érettségének köszönhetően építik be a társadalmi felelősségvállalást tevékenységeik közé, jóval kissebb mint azoké, melyek azért karolják fel CSR-t, mert úgymond menő dolog. Sok esetben a civil szervezetek is csak egy pénzeszsákot látnak a cégekben. Könnyen lehet következtetni, milyen eredmények várhatók egy olyan együttműködéstől, amiben egy olyan cég vesz részt, ami csak a divat kedvéért CSR-ozik, és egy olyan civil szervezettel lép partnerségre, mely csak a pénzt látja benne. Egy másik szokványos forgatókönyv szerint az együttműködés azért sántít, mert a két fél nem tartja egyenlő partnernek egymást. Sok esetben a cégek úgy érzik, hogy ők diktálhatnak azon az alapon, hogy a pénzt ők adják. Ezzel szemben a civil szervezetek sokszor abba a hibába esnek, hogy miután megkapják a pénzt, nem vonják be kellőképpen az adományozó céget a projekt életbeültetésébe, abból a téves megfontolásból, hogy a cég csak bízza rájuk ezt a felét a munkának, ugyanis az ötlet az övék és ők civilként jobban értenek ehhez. Az ilyen megközelítések nyilvánvalóan nem eredményezhetnek hosszú távú együttműködést.
A másik jelentős oka a két szféra közötti elégtelen együttműködésnek a kellő áttekinthetőség hiánya mindkét ágazat esetében. Ismert tény, hogy több tízezer civil szervezet van bejegyezve Romániában. Tudott dolog az is, hogy nem mind aktív szervezetek, de ennek ellenére több ezerre tehető azon egyesületek és alapítványok száma, amelyek tevékenykednek, éves költségvetésük van, pályáznak vagy éppenséggel gazdasági tevékenységet folytatnak. Mindezen szervezetektől elvárható lenne, hogy a teljes áttekinthetőség szellemében éves jelentést készítsenek, és ezt nyilvánosságra is hozzák. Sajnos csak nagyon kevés szervezet él mindmáig ezen íratlan kötelezettséggel és lehetőséggel. Ami a cégeket illeti, ők sem jeleskednek ebből a szempontból. A legjobb bizonyíték erre, hogy a legutolsó, a Romániai Finszírozók Fóruma által szervezett Top Corporate Awards elnevezésű gála kiírására a meghívott 400 cégből csak 22 nevezett be és volt hajlandó adatszolgáltatásra.

Az előbbiekben felsoroltak azt bizonyítják, van amin ténykedni azért, hogy a két szféra közötti együttműködés javuljon. De erről bővebben majd a következő bejegyzésemben.