2017. január 23. hétfõZelma, Rajmund
EUR = 4.4955 RON
USD = 4.2279 RON
HUF = 1.4565 RON
GDP-növekedés = 4,6%
Átlagbér = 2076
Munkanélküliség = 6,1%
BET = 7,289.73(0.91%)
Infláció = -0,2%
Alapkamat = 1,75%
Potozky László blogja
  • Környezetvédelem & civil szféra
  • Polgár-Társ Alapítvány
  • Igazgató
  • >>
ARCHÍVUM RSS

A Ponta-kormány és a környezetvédelem

Annak ellenére, hogy sokan tudjuk, politikusi ígéreteknek, gesztusoknak legtöbbször nem szabad bedőlni, a jelenlegi kormánykoalíció vezéralakjai,  élükön a miniszterelnökkel oly módon művelik a szóferdítés sportját, hogy nem lehet szó nélkül elmenni mellette. Az alábbiakban csak a környezetvédelemre vonatkozó tényeket taglalnám.

Miután múlt év tavaszán tipikus balkáni suhintással sikerült az Ungureanu kormányt megbuktatnia, az új hatalom kormánya sikeresen eljátszotta többek közt a civil- illetve környezetbarát szerepét. Ugyebár jöttek  az év végi választások, és ilyenkor hatékonyabbak az apró, porhintő gesztusok , amelyekkel el lehet játszani a közvéleményre adó politikus szerepkörét, azaz  úgy lehet véleményt nyilvánítani, olyan ígéreteket lehet tenni amelyek ellentmondásos kérdésekben tetszhetnek mindazoknak, akik kellőképen naivak ahhoz, hogy higgyenek nekik. Íme néhány ezek közül, amelyeket az első, Ponta vezette, USL kormány tett a környezetvédelem kapcsán, és amelyek 180 fokos fordulaton mentek keresztül a választások után:

–          Tavaly májusban, a kormányalakítási  folyamatban, első fázisban a környezetvédelmi minisztériumot kettészakította a miniszterelnök, leválasztva az erdőket és vizeket. Ezt látva,  a környezetvédelmi civil szervezetek azt kérték a miniszterelnöktől, vonja vissza döntését, ugyanis a környezet védelme holisztikus megközelítést igényel, és ez elképzelhetetlen úgy, hogy az erdő- és vízgazdálkodás  külön legyen kezelve. Nem kis meglepetésünkre Ponta úr visszakozott, lemondott a minisztérium kettészakításáról, azt nyilatkozva a sajtónak, hogy meggondolta magát, mivel a zöld szervezetek ésszerű érvei meggyőzték, és külön kihangsúlyozta azt is, hogy mennyire fontosak számára ezek a szervezetek. Aztán nagyon hamar kiderült, a civil szervezetek iránt érzett szimpátia meg az ésszerű érvek csak tiszavirág-életűek, ugyanis pár hónap múlva, a második Ponta kormányban a környezetvédelmi minisztérium mellett megjelent egy erdészeti és vízügyi minisztérium is.

–  Palagáz. Az Ungureanu-kormány ellen az USL által benyújtott sikeres bizalmatlansági indítvány egyik fontos eleme a palagázkitermelés esetleges engedélyezésének számonkérése volt. Ezt követően a hatalomra került USL moratóriumról beszélt a palagáz hidraulikus-rétegrepesztéses módszerének használatát illetően, mindaddig, amíg az Európai Unió szintjén elkészülnek a megfelelő tanulmányok, melyek megerősítik vagy sem a módszer környezetre gyakorolt negatív hatását. Mára a tanulmányok elkészültek, és konkrétan kiemelik, hogy a  rétegrepesztéses módszer folyamatában a következő hatások érik a környezetet:

  • Az altalaji vizek szennyezése a repesztési folyamatból származó vegyi anyagokkal, valamint az üledékből származó, nehézfémeket vagy radioaktív részecskéket tartalmazó szennyvízzel
  • Lég- (főleg metán-kibocsátás általi) és zajszennyezés
  • A tájkép pusztulása
  • A hidraulikus rétegrepesztési folyamat vagy a szennyvíz befecskendezése által okozott földrengések.
  • Radioaktív részecskék mozgósítása a felszín alól.

Időközben, hasonló vagy még ennél is megdöbbentőbb amerikai tanulmányok jelentek meg, amelyek már az ilyen módszerrel történő palagáz kitermelések környékén élő közösségek egészségügyi problémáira is kitérnek.
És mindezek tudatában mit tesz a másodszor kinevezett, hetven százalékos többséget maga mögött tudó miniszterelnök? Januárban megteszi újabb pálfordulását, és bejelenti, hogy engedélyezni fogják a palagáz kitermelését, mert ugyebár fontos az energetikai függetlenség. Persze időközben az említett tanulmányoknál jóval “értőbb” tanácsadóra lelt Wesley Clark amerikai nyugállományú tábornok személyében,  aki köztudottan nem idegen az energiahordozók témakörét illetően.
Most már az sem számít, hogy a Vaslui megyei Bârladon, akárcsak tavaly, február utolsó napjaiban több mint 8000 ember tüntetett a palagáz kitermelése ellen. (http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=6I5TR7qpmwg#!)
Érdemes talán azt is megjegyezni, hogy az országos tévéadók (egy kivétellel) egy árva szót nem ejtettek erről a tüntetésről (vajon miért?), vagy arról, hogy már több Vaslui megyei község helyi tanácsa egyértelmű döntést hozott arról, hogy nem engedélyezik a palagáz kitermelését községeik területén. Miniszterelnökünk erre fel burkoltan fenyeget, azt mondván, be lehet tiltani a kitermelést, csak aztán ne sírjanak az illető vezetők, hogy nincs pénz semmire.

A felsorolást folytathatnám az új erdőgazdálkodási törvénytervezettel, amelyet múlt ősszel a környezetvédők nyomására visszavontak a parlamentből, most meg, miután nyeregben érzi magát az új hatalom, ismét megpróbálja átgyúrni, eltekintve attól, hogy a jelenleg javasolt formájában az eddiginél még ésszerűtlenebb gazdálkodást, sőt, mi több, a fokozott rablógazdálkodást segítené elő  az amúgy is már jócskán megnyirbált erdeinkben.

Vagy végül említhetném a több tucat épülő, de törvényes előírásokat be nem tartó törpe vízi erőművek ügyét, amelyek esetében Rovana Plumb környezetvédelmi miniszter – miután a civil szervezetek több helyszínen bemutatták a hihetetlen rombolást –, ígéretet tett a törvényes rendezésre és a törvénytelenül eljárók felelősségre vonására. Persze ez ügyben is maradt minden ígéretnek.

Sokan szokták hangoztatni, többé vagy kevésbé ironikusan, hogy a román demokrácia eredeti. Úgy látszik, erre ez a kormány sem akar rácáfolni.

 

A Ponta-kormány és a környezetvédelem bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Silye Lorand hozzászólása:

    Kedves Potozky László!

    Örültem volna, ha belinkeli a megfelelő tanulmányokat, amelyekre hivatkozik, mert az alábbi kijelentések sok esetben kétséges állításokat tartalmaznak.

    “Az altalaji vizek szennyezése a repesztési folyamatból származó vegyi anyagokkal, valamint az üledékből származó, nehézfémeket vagy radioaktív részecskéket tartalmazó szennyvízzel
    Lég- (főleg metán-kibocsátás általi) és zajszennyezés
    A tájkép pusztulása
    A hidraulikus rétegrepesztési folyamat vagy a szennyvíz befecskendezése által okozott földrengések.
    Radioaktív részecskék mozgósítása a felszín alól.”

    Írom ezt azért, mert például nem derülnek ki az alábbiak:
    1.a kérdéses romániai reménybeli palagáz mezők esetében ki és mikor végzett el legalább egy természetes gamma-dózis mérést? 1.b. Milyen (sugárdózis) az adott rétegek természetes radioaktivitása?
    1.c. Az adott dózisérték hányad része a megengedett értéknek, illetve a felszínen mérhető természetes háttérsugárzásnak?

    2. Miért lenne pusztítóbb a tájképre a kilométerenként elhelyezett fúrótornyok látványa a sokkal sűrűbben elhelyezett szélerőműveknél?

    3.a. Milyen energiájú és/vagy intenzitású földrengéseket okoznak a repesztés következtében kipattanó földrengések?
    3.b. A hasonló energiájú és/vagy intenzitású természetes földrengések mennyire gyakoriak a kérdéses területen?

    Örömmel ajánlom az olvasóknak az alábbi, szakmabeli által közölt tárgyszerű írást a palagázról. Persze, lehet, hogy Wesley Clark mintájára ezt is megkérdőjelezik a minden témához értő környezetvédők.

    http://osztommagam.blog.hu/2013/02/15/palagazrol_kozerthetoen?utm_source=bloghu_megosztas&utm_medium=facebook&utm_campaign=blhshare

    Üdvözlettel,
    Silye Lóránd

    • Potozky László hozzászólása:

      Kedves Silye Loránd,
      Habár a bejegyzésem vezérfonala és lényege nem a palagáz kitermelésre összpontosított, hanem a Ponta kormány és az USL szavahihetőségére környezetvédelmi vonatkozásban, eleget teszek kérésének és belinkelek, illetve felsorolok néhány tanulmányt amelyekre hivatkoztam a palagázas bekezdésben.
      1. A palagáz és palaolaj kitermelésének hatásai a környezetre és az emberi egészségre (Európai Parlament – Belső Politikák Főigazgatósága) http://www.europarl.europa.eu/committees/et/envi/studiesdownload.html?languageDocument=HU&file=66725
      2. Support to the identification of potential risks for the environment and human health arising from hydrocarbons operations involving hydraulic fracturing in Europe – Report for the European Union -http://ec.europa.eu/environment/integration/energy/pdf/fracking%20study.pdf
      3. Human health risk assessment of air emissions from development of unconventional natural gas resources- Science of The Total Environment, Volume 424, 1 May 2012, Pages 79-87
      Lisa M. McKenzie, Roxana Z. Witter, Lee S. Newman, John L. Adgate
      4. Natural Gas Operations from a Public Health Perspective – Colborn, Theo; Kwiatkowski, Carol; Schultz, Kim; Bachran, Mary. Human and Ecological Risk Assessment, September 2011
      És még jó párat tudnék sorolni.

      Ami az ön által belinkelt cikket illeti, ha végigolvassa a hozzászólásokat a dicsérő szavak mellett talál jó néhány olyan hozzászólást is amelyek kiemelik (és adatokkal alátámasszák) a hibás érveléseket is.

      A kérdéseit illetően röviden:
      – Az 1.a és c illetve 3.b kérdései tulajdonképpen a környezetvédők kételyeit erősítik meg, magyarán azt , hogy ha ebben az országban nem készült elégséges ilyen jellegű kutatás és a technológia használata jelenleg túlzottan ellentmondásos világszinten, akkor Romániának nem kellene hűbelebalázs módra beleugrania. Azon kívül ha figyelembe vesszük azt az evidenciát, hogy ebben az országban nagyon sok esetben még az előírt törvényes normákat sem tartják be (emlékezzünk csak az elmúlt húsz év bányászathoz, kitermelésekhez kötődő környezeti katasztrófáira, nagy méretű szennyezéseire) akkor sejthető mire várhatunk ezen a téren is.
      – A 2-es kérdésére csak visszakérdeznék – hol és mikor állítottam azt, hogy a fúrótornyok látványa pusztítóbb a sokkal sűrűbben elhelyezett szélerőműveknél?
      – A 3.a, földrengésekre vonatkozó kérdésére csak annyit, hogy például csak a tavaly több helyen leállították a palagáz kitermelést pont ezen okból kifolyólag , mint például az angliai Blackpool környékén, ahol több mint 5o földrengést észleltek, vagy Ohio államban. (http://www.crikey.com.au/2012/01/05/fracking-oath-a-us5-billion-shale-gas-injection/?wpmp_switcher=mobile) .
      Az U.S Geological Survey kutatói is azt nyilatkozták, hogy 2001 óta a földrengések számának jelentős növekedése szinte teljes bizonyossággal (“almost certainly” – a kutatók által használt kifejezések) a kitermelés következményeként tudható be.

      Ami pedig utolsó mondatának befejező részét illeti inkább nem kommentálnám mivel nem szeretném ilyen elvtelen szintre terelni a dolgokat.

  2. KSz hozzászólása:

    Az EU dokumentumokat nem lehet egyenrangúnak kezelni a szakmai folyóiratok tanulmányaival, mert az előbbiek elsősorban lobby tevékenységek eredményei, amelyeket Lobby Irodák készítenek elő. Annak függvényei, hogy milyen demokratikus erőviszonyok vannak éppen az EU-ban. A Lobby pedig külön iparág már az EU-ban.

    Egy ilyen írást azzal kellett volna kezdeni például, hogy mit nevezünk földrengésnek? Hogy ne keverjük a szezont a fazonnal…

    • Potozky László hozzászólása:

      Kedves KSz
      Ha kellő figyelmességgel olvasta, bejegyzésemet illetve válaszomat Silye Lorándnak akkor megérthette, hogy ennek a cikknek a témája a jelenlegi hatalom környezetvédelemre vonatkozó pálfordulásait taglalta és nem a szeizmikus jelenségekről próbált tudományos véleményt nyilvánítani. És ezen pálfordulások valósak, mind megtörténtek.
      Ugyanakkor, elnézést de számomra elképzelhetetlen, egy ilyen jellegű cikket azzal kezdeni, hogy mit nevezünk földrengésnek. Ez enyhén nevetségesnek tűnne. Ami az EU tanulmányokat illeti, azokat azért említettem mert a miniszterelnök ezek megjelenéséhez kötötte a palagáz kitermelés eshetőségének újratárgyalását, tehát a cikkben felvázoltakhoz kötöttem. De amint láthatta más kutatásokat is megjelöltem amelyeknek semmi köze a lobby-hoz. És ha már a lobbyt említette, igaza van külön iparág az EU-ban, amint azt egy tavalyi bejegyzésemben le is írtam. De nem csak környezetvédelmi, hanem jóval erősebb ipari, illetve pénzügyi is.

  3. Krezsek Csaba hozzászólása:

    Kedves Potozky Laszlo
    Igazan sajnalom, hogy ilyen szomoru helyzetbe sodorta magat azaltal, hogy olyan temarol ir, pontosabban a palagazrol ugymond szakvelemenyt, amihez nem ert… Fontos jelezni a palagazzal kapcsolatos veszelyforrasokat, de talan ezt statisztikaval is kene tamogatni. Amugy kar riogatni a nepesseget :) Es meg valami, talan jo lenne meghallgatni a szakembereket is a temarol (mint a fennebbi hozzaszolok), mert a palagaz az nem foci. Nem biztos mindenki ert hozza… Most ide talan jol johet egy kis statisztika: az Egyesult Allamokban tobb szazezer furast melyitettek palagaz kitermelesre es semmi kornyezetszennyezes nem tortent… Udvozlettel, Csaba

    • Potozky László hozzászólása:

      Kedves Krézsek Csaba.
      Én is igazán sajnálom önt, azért mert vagy nem értette meg az írásom jellegét vagy nem akarja megérteni, hogy ennek a cikknek a témája a jelenlegi hatalom környezetvédelemre vonatkozó pálfordulásait taglalta és nem a palagázra volt kiélezve. Ebből kifolyólag valójában nem is kellene válaszoljak, de megteszem. Azt is észrevehette volna hogy a palagázra vonatkozó bekezdésben nem szakvéleményt mondtam, hanem szakvéleményeket idéztem, és hogy hivatalos tanulmányokra utaltam (EU-s illetve amerikai). Sőt mi több ezen idézett szakvélemények sem a rétegrepesztés technológiájának konkrét alkalmazásáról szóltak, hanem ennek a várható környezeti illetve egészségügyi hatásairól. Ezenkívül ön nem ismer, és azt sem tudhatja, hogy én mennyire vagyok jártas ebben a témakörben (a környezetvédelmi vonatkozásait illetően).
      A másik dolog amiért még sajnálhatnám hogy továbbra is az Ön szavaival éljek, az az, hogy vagy Ön nem ért a környezetvédelemhez (esetleg nem tudván mi az, hogy környezetszennyezés?), vagy valótlan kijelentéseket tesz csak azért, hogy bizonyítsa igazát.Azt állítja: “az Egyesült Államokban több százezer fúrást mélyítettek palagáz kitermelésre és semmi környezetszennyezés nem történt”.
      Íme néhány cáfolat ezen kijelentésére.
      1. A U.S Geological Survey kutatóinak tanulmánya megerősítette, a vízszennyezés tényét (főleg metánnal de más szennyező anyagokkal is) egy Wyoming állambeli kisvárosban amelynek közelében palagáz kitermelés folyik. Gondolom a 134 éves USGS kutatóiról, tudósairól is nem állítja, hogy nem értenek e témakörhöz.
      2. A nagy hírnevű Duke egyetem kutatócsoportja 17-szer nagyobb metán koncentrációt mért olyan kutakban amelyek palagáz kitermeléses régiókban vannak, mint olyan kutakban amelyek palagáz kitermelés mentes régiókban találhatók. – http://www.nicholas.duke.edu/hydrofracking/strong-evidence-that-shale-drilling-is-risky
      3. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) bejelentette a rétegrepesztéses technológia vízszennyezést okozhat.-http://usatoday30.usatoday.com/money/industries/energy/environment/story/2011-12-08/epa-fracking-pollution/51745004/1
      És lehet beszélni még a légszennyezésről (Cornell Egyetem kutatócsoportjának következtetései), tájképrombolásról, vagy az egészségügyi problémákról is. Vagy meg lehet nézni az Oscar díjra jelölt Gasland nevű dokumentum filmet is. De az is lehet, hogy az előbbiekben felsoroltak mind kontárok és tulajdonképpen csak a focihoz értenek.
      Üdvözlettel,
      Potozky László

  4. gekko hozzászólása:

    Tisztelt Potoczky Laszlo. A bejegyzese tetszett. Ami pedig a harom elottem hozzaszolot illeti, ismerem mindegyikuket, es elmondhatom nem idegenek az olaj es gazbiznisztol. Csak sajat erdekeiket feltik, latvan a palagazas mesevel valo nagymeretu kozellenkezest. Szerencsere nem ok az egyetelen foldtanaszok, vagyunk meg jonehanyan akiknek a kornyezet vedelme is fontos.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This blog is kept spam free by WP-SpamFree.