2021. január 26. keddVanda, Paula
EUR = 4.8744 RON
USD = 4.0105 RON
HUF = 1.3653 RON
GDP-növekedés = -10,3%
Átlagbér = 3372 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,3%
BET = 10,321.38(-0.14%)
Infláció = 2,06%
Alapkamat = 1,25%
Potozky László blogja
  • Környezetvédelem & civil szféra
  • Polgár-Társ Alapítvány
  • Igazgató
  • >>
ARCHÍVUM RSS

A miniszterelnök kettős beszéde

közzétéve: 2012-04-23 13:24

Két héttel ezelőtt, a Húsvét utáni keddre meghívást kaptam a miniszterelnöki hivataltól a Victoria palotába egy találkozóra Ungureanu miniszterelnökkel. Eredetileg nem állt szándékomban, hogy blogomon beszámoljak erről a találkozóról, de a miniszterelnök múlt heti B1TV-s szereplése, nyilatkozatai némileg kiverték a biztosítékot, mivel teljesen más hangnemet, más hozzáállást mutatott a civil szférával kapcsolatosan, mint egy héttel azelőtt. Míg a találkozóról aránylag kellemes benyomással távoztam a miniszterelnök személyét illetően, addig a B1TV-s szereplése meglehetősen felháborított. Mert nyilvánvalóvá vált, hogy a miniszterelnök kettős, de az is lehet többes beszédet használ,  azaz a mondanivalóját a hallgatóság jellege után igazítja.

Először is találkozóról.

A meghívó szerint a találkozó a kormány és a civil szervezetek közötti párbeszéd  újraindítását, felélesztését volt hívatott megvalósítani. Rajtam kívül  még jónéhány  civil szervezeti képviselő volt jelen  a találkozón. A kormányt a miniszterelnök mellett  még a pénzügyminiszter és az igazságügy-miniszter képviselte a találkozón.
A miniszterelnök profi módon nyitott, bevezető hozzászólásában kijelentette, hogy nagyon sokra tartja a civil szervezeteket, tisztában van ezek  kreatív szerepével az adminisztrációs tevékenység feljavítását illetően, valamint a törvényhozási hibákat korrigáló szerepükkel. Mindezt megerősítette azon kijelentésével, hogy szerinte azon kormányzás, mely mellőzi a civil szervezetekkel való párbeszédet, saját magát lehetetleníti el. Ezt követte a jelenlevő civilek hozzászólása, melyek általában a kormányzati áttekinthetőség hiányát, az uniós alapok hibás menedzsmentjét, illetve szakágazati problémákat jeleztek. Jómagam a miniszterelnök bevezetőjére utalva elmondtam, hogy dicséretes a civil szféra reális értékelése a részéről, de ugyanakkor hozzátettem, sajnos úgy tűnik, hogy az alárendeltségébe tartozó intézmények vezetői nem mind osszák véleményét. Konkrét példával éltem, felhozva az Országos Környezetvédelmi Ügynökség elnökének márciusi döntését, melyen keresztül kizárja a zöld szervezetek részvételét a környezetvédelmi ügynökségek keretében működő műszaki jóváhagyási bizottságokból (CAT). A miniszterelnök biztosított, hogy ezt korrigálni fogja, kihangsúlyozván, hogy abban a pillanatban a környezetvédelmi miniszteri funkciót is betölti. Ugyanilyen pozitíven állt a többi dologhoz is.

Ami kissé disszonáns volt talán, az a bizonyos szintű siránkozása a sajtót illetően, mely meglátása szerint öv alatti támadásokat intéz ellene. Elmondta például, már több sajtóorgánum zsidónak, magyarnak nevezte, holott egyik sem igaz ebből. A civilek támogatását kérte, hogy valamilyen formában lehessen megfékezni a túlzottan elbulvárosodott, etikátlan sajtózást. Amíg a sajtó bizonyos részéről kifejtett kritikájával egyetértettem, a civil segítség ez irányban való igénylését túlzásnak tartottam.

A találkozó végén volt még egy hozzászólás, amelynek külön jelentősége van a mai bejegyzésem tükrében. Mircea Toma bajtársam (Verespatak ügyben), a Kamikaze újságírója és az Active Watch sajtófigyelő szervezet alapítója azt kérte a miniszterelnöktől, legyen határozott, és operálja ki azt a korrupcióval átitatatott óriásdaganatot, melyet Verespataki bányaprojektnek hívnak. A miniszterelnök erre az egy felvetésre nem válaszolt, nem volt semmilyen reakciója. Akkor nem tudtam mire vélni ezt, de a választ egy héttel később maga a miniszterelnök adta meg nyilvánosan a tévé képernyőjén keresztül.

A TV-interjúról

A Robert Turcescu által vezetett talk show több kérdéskört is felölelt. Számomra a kellemetlen meglepetést a verespataki bányatervvel kapcsolatos miniszterelnöki megnyilvánulás okozta. Turcescu moderátorként nagyon alájátszott, de ezen nem csodálkoztam, ugyanis közismert, hogy egyike azoknak a vezető újságíróknak, akiket az RMGC a saját költségén megsétáltatott két évvel ezelőtt Új-Zélandon, ezáltal biztosítva be hűségüket.

A miniszterelnök ez alkalommal nyíltan felvállalta, hogy fontosnak tartja a verespataki beruházást, sőt mi több, kormányzati prioritásnak nevezte, érvelésében megismételve Băsescu elnök, Korodi Attila beavatásakor elhangzott hegyi beszédének a munkahelyteremtésre vonatkozó passzusait. Ezen nem lepődtem meg nagyon, ugyanis volt némi sejtelmem ez irányban, és ugyanakkor elismerem, ha nem is örvendek neki, hogy személyes joga, hogy támogassa.

Ellenben az ezt követő gondolatai annál inkább meglepetésszerűen hatottak. Miután bollywood-i filmekbe illő, könnyfakasztó képet festett a jelenlegi verespataki állapotokról, magabiztosan kijelentette, hogy ő biztos abban, hogy a környezetvédőket nem a környezetvédelem ösztökéli a projekt ellenzésére, hanem kimondottan politikai érdekek. Minden ellenzőt. Ennél a pontnál enyhén ledermedtem, s nem tudtam, és ma sem tudom eldönteni, mitől is jobban. Attól, hogy ennyire álnok tud lenni, és ennyire általánosít, mert ezen érvelés alapján az összes civil szervezet, a Román Akadémia, az egyházak, sőt a lakosság nagytöbbsége mind politikai érdekeket követnek. Ezt kijelenteni, még akkor is, ha netán úgy gondolja a kémek volt főnökeként,  hogy többet tud, mint sokan mások, egyszerűen  felelőtlenség és mindenképpen öngól.

Vagy attól, hogy  egy magát elit értelmiséginek tartó, többek közt Oxfordban is iskolázott miniszterelnököt ilyen politikai rövidlátás jellemez. Mert szerintem egy magára valamit adó értelmiségi nem enged meg magának ilyen olcsó, mindennemű valós alapot nélkülöző kijelentéseket.
Próbáltam magyarázatot találni, mi lehet az oka az ilyen jellegű megnyilvánulásoknak. Csak egyre tudok gondolni: miniszterelnökünknek valószínűleg már annyira megártott a politika, a mindent az érdekek körül mozgató életmód és az ilyen jellegű meghasonulás, hogy el sem tudja képzelni, hogy még léteznek esetleg idealista, céltudatos emberek, akik valódi hitüknek köszönhetően állnak ki egy ügy mellett, anélkül, hogy bárminemű más érdekük lenne. Vagy talán gondolatolvasó, aki belelát mindenki lelkébe-agyába, és ezáltal ismeri mindenki gondolatmenetét? Mert másképp ilyent kijelenteni szerintem nem lehet.

Úgyhogy miniszterelnök úr, mivel én nem látok bele mások agyába-lelkébe, felteszem a kérdést: melyik az Ön igazi arca, nyelve, beszéde? Az amit a Victoria palotában mutatott a civilekkel való találkozón, vagy amelyet B1TV-s megnyilvánulása során láthattunk, hallhattunk.

Most mindegy, hogy melyik, mivel ennek a  Kőműves Kelemeni magatartásnak köszönhetően azt a kevés bizalmat, amit  sikerült  felépítenie a  két és félórás találkozó során, egy hét múlva percek alatt lerombolta. Ennek tudatában javaslom, ne próbálkozzon újból a civil konzultációval. Mert mi már nem leszünk ott.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This blog is kept spam free by WP-SpamFree.