2018. aug. 22. szerdaMenyhért
EUR = 4.6434 RON
USD = 4.0320 RON
HUF = 1.4366 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 2487 lej (nettó)
Munkanélküliség = 4,6%
BET = 8,211.84(-0.28%)
Infláció = 5,41%
Alapkamat = 2,25%
K Plusz tehetséggondozási keretprogram
  • Célkitűzés

    a Kolozsváron és vonzáskörzetében élő tehetséges fiatalok felkutatása és támogatása
  • Részletek

    >>
ARCHÍVUM RSS

Miért kínkeserves dolog tehetséges fiatal vállalkozókat találni?

közzétéve: 2016-08-25 12:49

Nagyon kevés az olyan fiatal, aki, akárcsak annak idején mi, azért vágna bele egy vállalkozásba, mert lenni szeretne valaki – hangzott el a Kreatív Kolozsvár Kávézó kerekasztal-beszélgetésén.

Nagyjából mindenki egyetért abban, hogy vállalkozónak lenni több szabadságot és lehetőséget is tartogat. De hogyan éljük meg azt Erdélyben és Magyarországon, hogy vállalkozni kellene? A Kreatív Kolozsvár Kávézóban négy olyan startupokhoz közeli sikeres ember beszélgetett a témáról, akik a saját tapasztalataikat is megosztották arról, hogy milyen helyi sajátosságai, illetve felelősségei is vannak a vállalkozói létnek.

A kerekasztal-beszélgetésen Rácz Attila, a pénzügyi szoftvereket készítő Magic Solutions tulajdonosa, Dégi Csaba, a BBTE oktatója, a rákbetegek depressziós és szorongásos tüneteinek feltérképezésére szolgáló distresszmérő applikáció, az APSCO egyik kidolgozója, Máthé Zsolt, a Soldigo (korábban Shoptsie) webáruház alapítója, valamint Szabó Márton, az iWiW volt vezérigazgatója vettek részt. A kötetlen beszélgetést Mostis Gergő moderálta.

1

Azon kívül, hogy mindannyian startupokkal foglalkoztok, van még köztetek hasonlóság, mégpedig, hogy mindannyian túl vagytok már a harmincon. Miért van ez? Ennyivel később érkeznek hozzánk a trendek?

“Most már talán nem érkeznek hozzánk később a trendek, de pár évvel ezelőtt még nagyon ez volt a helyzet” – indított Máthé Zsolt. “Amikor 2007-ben megszületett a Soldigo ötlete, akkor gyakorlatilag nem volt még konkurencia a piacon, viszont nem volt olyan felhasználó sem, akit meg lehetett volna szólítani. Én saját erőmből tanultam meg, hogy mit jelent és feltételez egy startup, vagy éppen a tőkebefektető fogalma. A trendek is a számunkra megfelelő irányba mutattak már akkor, de nem volt olyan mentor, aki esetleg felnyithatta volna a szemünket, vagy rámutatott volna arra, hogy hol találunk válaszokat a kérdéseinkre. Két évembe került úgymond kiképezni magamat arra, hogy átlássam az ökoszisztémát” – emlékezett vissza a Soldigo alapítója, aki hozzátette, mára véleménye szerint elég sok olyan romániai rendezvény van, akár Kolozsváron is, ahonnan rengeteg információt lehet felszedni, és jó szakemberekkel lehet találkozni.

Rácz Attila szerint viszont ma már hiába könnyebb az információhoz való hozzáférés, kínkeserves dolog tehetséges fiatal vállalkozókat találni. “Nagyon kevés az olyan fiatal, aki, akárcsak annak idején mi, azért vágna bele egy vállalkozásba, mert lenni szeretne valaki. A jelenlegi fiatal generációban nem igazán látni ezt a törekvést” – mondta a Magic Solutions tulajdonosa.

Elmondása szerint ennek a hiányérzetnek a pótlására indították el a Design Bank projektet. A sepsiszentgyörgyi kezdeményezés részeként külföldi mentorok segítségével üzletfejlesztési tapasztalatokat honosítanának meg, illetve egy olyan coworking teret hoznának létre, amelynek nem maga az iroda lenne a központi eleme, hanem a mentoring és a közösség. “Egy olyan teret szeretnénk, ahová ha betér egy 12-14 éves fiatal mondjuk ping-pongozni, esetleg azt is lehetőségünk lenne átadni neki, hogy mit is jelent a vállalkozás-fejlesztés, hogyan is lehetne vállalkozásokat építeni” – magyarázta Rácz.

A Bridge Budapest készített egy kutatást – Magyarországra vonatkozik, de Romániában is releváns lehet -, amely szerint a harminc év alatti fiatalok 13%-a vállalkozna, 40%-a kimenne külföldre, ebből viszont 60% nyilatkozott úgy, hogy egyszer visszajönne.

Szabó Márton szerint a fiatalok külföldre való elvándorlása nem csupán a fiatal vállalkozók számára van hatással, hanem a munkaerő-felvételre is nagyon erősen rányomja a bélyegét. “Amikor valaki befejezi az egyetemet, és egy piacképes tudás birtokába kerül, akkor teljesen természetes, hogy elkezd dolgozni az egzisztenciális feltételek megteremtésén. Ez különösen azért is igaz, mert a mi társadalmainkban nincs arra lehetőség, hogy a család megfelelő védőhálót tudjon nyújtani arra az időre, amíg a kezdő vállalkozó szárnypróbálgatásai zajlanak – ami, hozzá kell tennünk, nem mindig végződik sikerrel” – mondta Szabó.

Az iWiW közösségi oldal alapítója szerint probléma továbbá, hogy a szülőknek is az az elvárásuk, hogy a gyermekük azonnal munkába álljon a tanulmányai elvégzése után, és legyen egy biztos megélhetést jelentő állása. “Ez sajnos egy brutális vissszatartó erő. A fiatal vállalkozók alacsony száma nem feltétlen a vállalkozói kedvről szól, hanem sokkal inkább a fiatalok fejében levő modellekről” – mondta Szabó.

Dégi Csaba ehhez csatlakozva rámutatott, hogy az egzisztencia megteremtésének nehézségei mellett az önkifejezés és az önmegvalósítás lehetőségeinek korlátozottságával is magyarázható a fiatal vállalkozók alacsony száma. “A kulcskérdés szerintem a változtatni akarásban rejlik, mert el lehet menni a Google-hez dolgozni mondjuk Berlinbe, de akkor egy trend, egy folyamat része leszel, és a helyszínen megtapasztalod, hogy egy ilyen nagyon komplex gépezetben a változtatásra nyíló tered beszűkül. Ha változtatni akarsz, itthon sokkal rugalmasabb lehetőségek vannak” – mondta Dégi.

Hozzátette, a fiatal vállalkozóknak érdemes lehet különösen odafigyelni a makrotársadalmi folyamatokra, és itt a saját területéről is hozott egy példát. “Követni kell, hogy melyik az a szelete a társadalomnak, amely nő, és ezzel együtt sajátos igényei is alakulnak ki. Egyre nagyobb például a beteg, magányos emberek száma, akik egészségtudatosabban szeretnének élni. És ezen a területen is kezdünk átmenni az alkalmazások irányából valami másba, amiben az interakció reálisabbá válik” – mondta.

2

Érdemes-e külföldön vállalkozni? Milyen előnyei vannak annak például, ha nem egy fejlettebb nyugati országból, hanem Romániából fejleszted a nemzetközi szinten elérhető termékedet?

“Természetesen vannak előnyei, és persze hátrányai is annak, ha valaki Romániában kezd vállalkozni. Mindenképp előny, hogy egy technológiai vállalat számára Kelet-Európában az infrastruktúra jóval elérhetőbb. Ami nagyon nehéz viszont, az a szakemberek megtalálása, hiszen nagyon sokan, és gyakran a legjobbak mennek külföldre” – mondta Máthé.

Rácz Attila ehhez kapcsolódva elmondta, hogy a székelyföldi IT Plusz Klaszterből is fel tudna sorolni legalább öt olyan vállalatot, amely annak köszönheti sikerét, hogy a tulajdonosa korábban valamely nyugati országban szerzett tapasztalatot. ”Mindannyian ismerünk olyan IT vállalatokat, amelyeknek a mostani tulajdonosa sokáig valamely nyugati országban dolgozott programozóként, majd néhány év tapasztalatszerzés után közölte az ottani főnökével, hogy hazaköltözik, de ugyanennyi fizetésért továbbra is hajlandó lesz neki dolgozni, plusz fele annyiért dolgozó, hasonló kaliberű szakemberekkel tölti fel a helyi csapatát. Ez mindkét fél számára előnyös helyzetet teremt, viszont ehhez kell egyfajta bizalom kialakítása is. A legtöbb outsource vállalkozás így jött létre” – emelte ki Rácz.

Mi a ti felelősségetek abban, hogy a következő generáció sokkal exponenciálisabban fejlődjön?

“Mi ezt a felelősséget a Digitális Székelyföld nevű projekt megvalósításában látjuk, ennek részeként négy olyan konkrét pillért határoztunk meg, amelyen dolgozni kívánunk. Az első a virtuális közösségépítés, ami lényegében az azokkal a szakemberekkel való kapcsolattartásban merül ki, akik kimentek külföldre dolgozni. Nem feltétlen a hazatérésről szeretnénk őket meggyőzni, hanem a tudásuk, tapasztalataik átadásáról” – mondta Rácz.

A második alappillér az oktatás reformjáról szól, szeretnék a székelyföldi szakoktatást privát, önkéntes rendszerben újragondolni. A projekt harmadik pillére az elektronikus ügyintézés megvalósulása lenne. “Próbáljuk Székelyföldön kialakítani azt, amit Romániában még mindig nem sikerült megoldani, mégpedig hogy elektronikusan tudjuk leadni, felvenni a szükséges információkat. És ez szorosan kapcsolódik olyan területekhez is, mint az oktatás és az egészségügy” – magyarázta Rácz.

A negyedik pillér pedig a vállalkozásépítés, és a startupokhoz szükséges ökoszisztéma megvalósítása. Rácz elmondása szerint ezt azért az utolsó pontként fogalmazták meg, mert véleményük szerint az első három pont teljesülése nélkül az utolsó pillér nem fog igazán működni.

Nem elsősorban a magasabb kereset miatt választják a fiatalok a külföldi munkát.

Lehet, hogy nagyon durván hangzik, de véleményem szerint klasszikus kapitalista piacgazdasági szemlélettel kell közelíteni a fiatalok elvándorlásának problémája felé is. A nálunk dolgozó embereknek mindent meg kell adni annak érdekében, hogy úgy érezzék, perspektíva lehet itthon maradni” – mondta a témához kapcsolódóan Szabó. “A mi megfigyelésünk az, hogy lényegesen kevesen vannak azok, akik a magasabb kereset miatt mennek el külföldre. Sokkal inkább a szakmai előrelépésre és a munkakörülményekre kell hangsúlyt fektetni. Szerintem az tud víziót adni az embereknek, ha úgy érzik, hogy a lehető legtöbbet ki tudják magukból hozni, ehhez minden eszközt megkapnak, és nagy valószínűséggel ezt a minőségbeli eltérést az ügyfelek is érezni fogják. A felelősségünk az, hogy ennek a modellnek a működését a legtöbb helyen meg tudjuk mutatni” – tette hozzá.

 

Fotók: Szabó Tamás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This blog is kept spam free by WP-SpamFree.