2017. aug. 19. szombatHuba
EUR = 4.5883 RON
USD = 3.9066 RON
HUF = 1.5110 RON
GDP-növekedés = 5,9%
Átlagbér = 2376 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,3%
BET = 8,302.86(-0.35%)
Infláció = 1,42%
Alapkamat = 1,75%
Farkas András blogja
  • Menedzsment
  • PONT
  • Fejlesztési szakértő
  • >>
ARCHÍVUM RSS

SHARED VALUE. Üzleti gondolkodás a civil szférában és társadalmi gondolkodás a privátban

közzétéve: 2015-01-10 18:45

A civil szektor jelenleg nagyrészt nem fenntartható. Ennek gyökerei sokmindenben kereshetők, de talán az egyik legalapvetőbb, hogy a non-profit és a profitorientált magánszektor közötti együttműködés silány.

Számos olyan üzleti modellt, eszközt volt alkalmam az elmúlt időszakban kipróbálni, amelyeket sikerült adaptálni egy civil szervezeti menedzsment logikájára is.

A civil szektor menedzsmentjéhez nem azért érdemes üzleti gondolkodást adaptálni, mert profitot kell termelniük, hanem sokkal inkább azért, mert igen egyszerűen a profit ebben az egyenletben társadalmi haszonra cserélhető. Ez tulajdonképpen az alapvető különbésg egy profit- és egy non-profitorientált szervezet között. Üzleti és menedzsmentmódszerek pedig ugyanúgy alkalmazhatóak civil szervezetek tevékenységeire is.

Ugyanakkor a cégeknél sem felejtendő el az üzleti haszon a részvényesek-tulajdonosok számára, de sokkal erősebben is figyelembe veendő a vállalkozás tevékenysége által generált társadalmi haszon is.

Igen sok terméknek, szolgáltatásnak, vállalkozásnak teljes egészében teljesen egyértelműen társadalmi haszna is van. Ez megnyilvánulhat szociális kérdésekben, megnyilvánulhat település vagy térségmarketingben, megnyilvánulhat egy-egy olyan technológiai kérdésben, ahol a vállalkozás által kialakított innovatív megoldás egyben egy társadalmi problémára is választ ad.

Egyre inkább látom azt a civil szférában, hogy nehezen fenntartható. A pályázati világ az elmúlt 15 évben (amióta személyesen rálátásom van erre a szegmensre) bebizonyította, mennyire kiszámíthatatlan. Igen kevés azon civil szervezetek száma, amelyek képesek ebből folyamatosan megélni úgy, hogy állandó alkalmazotti kört is fenntartanak. Emellett viszont jelen pillanatban igen gyenge a civil és vállalkozói szektor közötti együttműködés, legalábbis az a fajta, ami anyagi formában is kifejezhető.

Pedig lenne elég erőforrás, amely ilyen irányban mozgósítható lenne. Először azonban az igény megteremtésére lenne szükség. A privát szektor és civil szféra együttműködése sokkal inkább bizalomra épül, fenntarthatósága pedig a valóságban megtapasztalt eredményességére építhet.

Civil oldalon

  • vállalkozói szférában gyakoribb módszerek bevezetése lenne alkalmas, mint az üzleti modell, de társadalmi szempontból megvilágítva (miért van a szervezet, kinek és milyen hozzáadott értéket generál, milyen kulcspartnerekkel dolgozik közösen);
  • a civil szervezet érintettek körének (stakeholder) pontos azonosítása;
  • annak körbeírása, hogy milyen profilú vállalkozás lehet érdekelt a civil szervezet tevékenységében annak érdekében, hogy az is körbe legyen határolva, kit érdemes egyáltalán megkeresni, kiben érdemes úgy felkelteni az érdeklődést, hogy a saját hasznot is lássa egy támogatásban.

Vállalkozói oldalon:

  • annak tudatosítása, hogy a vállalkozás a társadalomban milyen szerepet tölt be;
  • olyan civil kezdeményezések azonosítása, amelyek üzenetben, kommunikációban is társíthatók a vállalkozás alaptevékenységeihez;
  • vezetői döntés arról, hogy a saját alkalmazotti kör is bekapcsolódjon valamilyen formában a támogatott civil szervezet társadalmi tevékenységében (önkéntes nap, eseményen való részvétel).

Az a gondom a vállalkozások társadalmi felelősségvállalási politikájával (Community Social Responsibility): sokszor leredukálja magát arra az egyszerű logikára, hogy felmutassa, segíti a társadalom valamelyik szegmensét, adományoz neki. Itt is legtöbbször a szociális és a környezetvédelmi területeket célozzák meg, és ezzel talán el is lenne intézve a dolog. Habár a vállalkozások is a civil szektorral való együttműködést sokkal hasznosabban is kezelhetnék, amelynek például a saját alkalmazott körre, vállalkozási kultúrára is kiterjedése van, vagyis a társadalmi haszon tágabb körben is érvényesül.

Talán a legnagyobb gond ott van, hogy nincs átjárás a két szféra között, vagyis kevés az olyan személy (legalábbis Középkelet-Európában), amely mindkét oldalon jelentős tapasztalatra tett volna szert. Talán ha több kapocs alakulna ki a kettő között, akkor a szinergiák is jobban alakulnának, és még több hozzáadott érték generálódna a két szektor együttműködésének következtében.

Olvasmányként itt van Michael E. Porter első jelentős eszmefuttatása a Shared Value fogalomról a Harvard Business Review-ben. És egy hozzá illő grafika ugyanabból a forrásból.

Michael E. Porter: Creating Shared Value

Diósi László, Somodi Zoltán, Potozky László, Szabó András, Somodi Zoltán, Seer László, Daradics Kinga, labda feldobva: ti hogyan látjátok, milyen konkrét intézkedéssel mozdítható ez elő? Valós a felvetés? Ti magatok hogyan érzitek ezt (ti magatok is a barikád mindkét oldaláról származtok, de vannak „független” akadémikusok is).

Amennyiben a többi bloggernek is lenne hozzászólása, természetesen, titeket is nagyon szívesen olvasnálak.

 

SHARED VALUE. Üzleti gondolkodás a civil szférában és társadalmi gondolkodás a privátban bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Kerezsi Hajnalka hozzászólása:

    Jómagam még a civil szférában tevékenykedem, tervezem az átállást. Az én meglátásom is mindenképp az, hogy elkelne a civil szervezetek életében az üzleti gondolkodás. A legnagyobb probléma azonban az, az én véleményem szerint, hogy az alapvetően “szociális” beállítottságú civil kezdeményezők nem “alkalmasak” a profitorientált gondolkodásra. Épp ezért, úgy vélem, a labda alapvetően az üzlet szféra térfelén van, nekik kell inkább nyitni és közelíteni, segítséget nyújtani, felvállalni és támogatni egy-egy civil kezdeményezést, amely a vállalkozás imázsát is erősítheti. Ismét gond azonban a vállalkozói kultúra, még nem vagyunk kész a társadalmi szerepvállalásra, nem ismerjük a benne rejlő nagyszerű lehetőséget, na és nem tudunk távlatokban gondolkodni. A pillanatnyi haszon felülírja a hosszú távú stratégiát…

  2. admin hozzászólása:

    Én valahogy úgy gondolom, a labda igen sok térfélen van. És éppen azért nem működik jelenleg a szektorok közötti kapcsolat, mert minden oldalon egy-két-három-több lépést kellene tenni. A PONT szintjén fél éve gondolkodunk azon, hogyan lehetne olyan projektet vagy programot indítani, amely mindenik oldalon segítené a közeledést. Viszont éppen arra jöttünk rá, hogy ez egy sok szereplős képlet kell legyen. Ahol talán sikerül elindulni 30 civil szervezettel és 30 céggel, és azok között próbálod meg a kapcsolatot építeni. Úgy gondolom, ha kialakulna a kritikus tömeg, amely közeledik egymáshoz, akkor egy idő után már magától terjedni tud. De igen értékelem a hozzászólásod, Hajnalka.

  3. Jakab Lóránt hozzászólása:

    A probléma gyökere sokszor a kommunikáció hiányában található. Ilyenkor szoktam úgy fogalmazni, hogy nem egy nyelvet beszélnek.
    A non-profit és a profitorientált szakemberek ritkán találkoznak, és akkor sem azt teszik amit kellene.
    A non-profit képviselői nem értik, hogy miért kellene beszámoljanak (elszámoljanak) azoknak, akiktől a pénzt kapták. És arról már nem is beszélek, hogy nem csak annyiról kell(ene) elszámolni, amennyit egy adott vállalkozótól kaptak, hanem sokkal többről.
    Bekopog hozzám egy személy a civil oldalról, és támogatást kér. Nem ismerem, de jól elbeszélgetek vele. Elmegy, és egy év múlva, ha hasonló projektbe kezd, akkor megint megkeres. Közben megint idegenekké váltunk.
    De ha közben értesítene, hogy igaz nem kapott tőlem támogatást, de az a bizonyos projekt is jól zárult. Kapott x támogatást amiből megvalósította a következőket: – felsorolása :) Akkor …
    És ha még hallok máskor is felőle, esetleg másoktól, akkor már a részemről fog felmerülni az igény, hogy a következőkor támogassam, mert egy korrekt partnerre találtam.
    Kedves Hajnalka! Ne általánosítsunk, hogy a pillanatnyi haszon fontos mindenkinél. Az nem normális, hogy valaki hasznot realizál, és ha nem ad abból valakinek, aki fát akar ültetni a sivatagba, akkor kikiáltjuk környezetszennyezőnek.
    Kedves admin! Az nem elég, hogy 30-30 képviselő találkozzon, mert mint írtam, egy nyelvet kellene beszéljenek.

  4. admin hozzászólása:

    @Jakab Lóránt: a 30-30 egy kezdésnek szánt számszerűsítés volt. Teljesen egyetértek, hogy maradandó eredmény talán akkor kezd meglátszani, ha mindkét oldalon többszáz entitás kezd egymásra hangolva gondolkodni majd cselekedni. Ilyen értelemben teljesen helyénvaló az észrevételed.

  5. admin hozzászólása:

    Seer László válasz-blogbejegyzése.
    http://blogok.penzcsinalok.ro/seer/?p=580

  6. Máthé János hozzászólása:

    Tisztelt Pont csoport ! Farkas András Úrral szeretnék egy pár szót váltani ha kaphatnék egy email címet.A téma Kolozsvár a kulturális főváros.
    Tisztelettel
    Máthé János

  7. Farkas András hozzászólása:

    Kedves János,

    itt érhet el. (andras.farkas[at]pontgroup.org).

    Üdvözlettel,

    Farkas András

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This blog is kept spam free by WP-SpamFree.