2018. november 17. szombatHortenzia, Gergõ
EUR = 4.6639 RON
USD = 4.1179 RON
HUF = 1.4490 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 2688 lej (nettó)
Munkanélküliség = 4,1%
BET = 8,574.88(0.01%)
Infláció = 5,03%
Alapkamat = 2,25%
K Plusz tehetséggondozási keretprogram
  • Célkitűzés

    a Kolozsváron és vonzáskörzetében élő tehetséges fiatalok felkutatása és támogatása
  • Részletek

    >>
ARCHÍVUM RSS

Depardieu-nél jobban is el lehet játszani Napóleont, de ő megtölti a teret

közzétéve: 2018-08-28 10:52

Hogyan keresi vissza egy város az épületeibe fektetett pénzt? Például egy fesztivállal, amire elhoz egy francia filmsztárt.

face

Szegedet 1879-ben a “nagy” árvíz elmosta. A város gyakorlatilag teljesen megsemmisült. A szegediek ekkor megfogadták, hogy felépítik a Szegedi Dómot, másik ismert nevén a fogadalmi templomot. A templom előtti téren már 1931-től működni kezdett a Szegedi Szabadtéri Játékok, amely még ma is Magyarország egyik legnagyobb művészeti eseménye. Az épület és a csillagtetős fesztivál mára a tudatos marketingnek is köszönhetően elválaszthatatlanokká váltak. Én is azért kezdtem ezt a cikket a Szegedi Dóm történetével, mert így nektek is könnyebb belőni, hogy miről is írok most.

A színházi fesztiválra egy másik szomorú történelmi esemény is jelentős hatással volt, sőt,  alakította annak üzleti modelljét, ezért erről talán még fontosabb pár szót ejteni. Amikor az 1920-as években a kolozsvári egyetem Szegedre menekült, az akkori magyar oktatási miniszter meghirdetett egy olyan különleges menedzsment szemléletet, amelynek következtében megépítették a Dóm-teret körülhatároló árkádos térszerkezetet. És már akkor megfogalmazták, hogy a tér kialakítása alkalmas helyszín kell legyen egy olyan nagyfesztivál számára, amely visszakeresi a szegedieknek mindazt a pénzt, amelyet az egyetemi épületekbe fektettek. Már akkor kijelentették, hogy

egy olyan fesztivált kell létrehozni, amely anyagilag megtérül.

Ez sikerült is. Az évenként 70 ezer látogatót fogadó fesztivál üzleti modelljéről Herczeg Tamás, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója beszélt a Kolozsvári Magyar Napokon szervezett Kreatív Kolozsvár Kávézóban. Magyarország legnagyobb befogadóképességű színházi fesztiváljáról röviden azt érdemes tudni, hogy 4 ezer főt képes leültetni egyszerre a Dóm téren. A ma már mobil játszótér szűk 10 nap alatt épül fel és bomlik le. A nagyszínpad mellett pedig két másik fontos helyszínük is van, az egyik a Regionális Összművészeti Központ, a másik pedig a Vígszinház méretű, 1 200 helyes befogadóképességgel rendelkező újszegedi liget.

A fesztivál gyakorlatilag egy nonprofit gazdasági társaság, amelynek a tulajdonosa a szegedi önkormányzat, és évente hatalmas, 1 milliárd forintnál is magasabb árbevételt ér el – részletezte Herczeg. “Pontosan úgy működünk, mint bármelyik gazdasági társaság a piacon, az egyetlen különbség, hogy tőlünk a tulajdonos nem követelhet osztalékot. Viszont minden megtermelt forintot vissza kell fordítanunk az előadó-művészetre” – mondta.

5801

A Játékok 2003-ban önállósult újra, és ahogy Herczeg fogalmazott, azóta nagyon szikár kulturális menedzsment szemlélet mellett működtetik. Ennek talán a legfontosabb része az évenkénti nézőkutatás is, amire azért van szükség, hogy még jobban el tudják találni a nézői igényeket. A Szegedi Szabadtéri Játékok ugyanis népszínház, mindenféle művészeti ágban (operett, opera, szimfonikus zenekar, próza, musical) hoznak létre produkciókat, ezért a szervezőknek pontosan tudniuk kell, hogy milyen előadásra mekkora igény mutatkozik, és mivel tudják akár többször is megtölteni a Dóm teret.

Tényleg olyan, mint egy vállalat, de azért kicsit mégis más

A nézőkutatásokat szociológusokkal végzik, megtervezett, szakszerű módon. “A jegyárak függvényében pontosan tudjuk, hogy éppen melyik széken ülő személyt kell megkérdeznünk, és ha ott nincs válaszadás, akkor hány székkel odébb kell gyűjtenünk az információt. Ezen kutatások alapján tervezzük meg a működésünket” – mondta Herczeg.

A kutatásaik a műfaji preferenciáktól kezdve a fogyasztói döntéshozói szokásokig terjednek. Precízen be tudják határolni, hogy a jegyvásárlás során ki hozza meg az azzal kapcsolatos döntést, hogy milyen előadásra megy el a család, vagy egy baráti társaság. Pontos képük van az egyének és a nézők szociometriájáról is, de rákérdeznek a vendégeik kulturális fogyasztáshoz kötődő egyéb addicionális szokásaikra is. “Ezekből az évenkénti jelentésekből tudunk továbbmenni, akár a kommunikációs stratégia megalkotását illetően, vagy akár azt a kérdést is megválaszolni, hogy a fesztivál egy-egy műfajból hány előadást bír el” – magyarázta.

A fesztivál igazgatója ugyanakkor azt kiemelte, hogy bár a kulturális marketing kétségtelenül a kereskedelmi marketing gyökereiből indul ki, de a lényegét tekintve a kettő abban biztosan eltér egymástól, hogyha kiemelkedő kereslet is mutatkozik az egyik “termékük” (előadás) iránt, az korántsem biztos, hogy a szervezők ezt a terméket fogják “gyártani”. “A musical műfaj magasan vezet, a kutatásaink alapján mindenki musicalt akar nézni. De ettől még mutatunk be operettet, különböző cselekkel rávesszük a közönségünket arra, hogy így vagy úgy, de megnézzen olyan műfajt is, amelyet esetleg nem szándékozott volna megnézni. Nekünk, mint kulturális menedzsereknek, az a célunk, hogy ezeket is valahogy bevigyük a közönségnek” – mondta.

Hogyan viszik a közönségüket musical helyett operára?

Erre Herczeg szerint a legkülönbfélébb stratégiai megoldások vannak, ők például elmentek egészen addig is, hogy műfajidegen sztárokat léptettek fel egy olyan operában, amely egyáltalán nem számít eladhatónak a magyar kulturális életben. “Nyolcezer jegyet kellett eladnunk Kodály Hári Jánosára. Úgy gondoltuk, hogy az operában szereplő Napóleonnak, mivel francia, nem is feltétlenül kell tudnia magyarul. Kerestünk egy francia filmsztárt, így jött a Dóm térre Gerard Depardieu. Neki köszönhetően az is megnézte a művet, akinek egyébként eszébe nem jutott volna” – mondta.

A hírességek megszerzése az ilyen produkciókra nem más, mint az ő máshol megszerzett médianépszerűségük lefölözése – mondta Herczeg, aki szerint kétségtelen, hogy Napóleont Depardieu-n kívül nagyon sokan ugyanolyan, ha nem magasabb művészi ihletettséggel tudták volna eljátszani. De mások médiamegjelenése sokkal csekélyebb lett volna. A francia sztár gázsijának kifizetése tulajdonképpen olyan mennyiségű médiamegjelenéshez való hozzáférést jelentett, amit nem sok más színésszel tudtak volna megvenni. “Nem volt az a kereskedelmi csatorna, ahová nem tudtunk volna betörni vele” – mondta, majd arról is mesélt, hogy volt olyan sztármeghívottjuk, akinek csupán a ruhapróbája miatt az RTL Klub stábja hajlandó volt elutazni egészen Berlinig.

“Nagyon fontos, hogy kiket célzunk meg a jegyeladásainkkal. A vendégeink jellemzően kisebb csoportokban jönnek az előadásainkra, a jegyeket viszont jellemzően nők veszik, vagyis oroszlánrészük van az értékesítés sikerében” – mondta Herczeg, aki hozzátette, hogy ebből kifolyólag nyilvánvalóan nem sportmagazinokban, hanem például nőknek szóló lapokban reklámoznak. Ez viszont nem jelenti azt, hogy nem keresnek új célcsoportokat. Pár éve például tudatosan kommunikálnak a meleg célcsoport felé, mert az ő szociometriájukban a költési és utazási hajlandóság, illetve a művészetek iránti érdeklődés erőteljesen jelen van.

5802

Hogyan keresi vissza a fesztivál a nyolc évtizeddel ezelőtti befektetéseket?

A fesztiválnak több fontos funkciója is van. Például nagyon erős városmarketing funkcióval tölti fel a fesztivált, hogy az évenkénti 70 ezer látogatónak csak az 50%-a szegedi. “A kommunikációs kampányunk 12 hónapon át mondhatjuk úgy is, hogy fenntartja a Szeged város iránti érdeklődést. Ez elemi érdekünk, hiszen el kell adnunk a jegyeket. Voltaképpen Szegedet áruljuk” – mondta.

A másik nagyon fontos ilyen funkció a vállalkozásfejlesztés. A szabadtéri játékok 87 éve keresi vissza azt a pénzt, amelyet a teret körülhatároló épületekbe fektettek. Egyrészt azzal, hogy a jegyárbevételekből származó pénz, amelyet biztonsági szolgáltatásokra vagy díszletgyártásra költenek, többségében a helyi vállalatokhoz kerülnek, és ezáltal is a város gazdaságát bővíti.

Másrészt a fesztivál jelenléte komoly pluszbevételeket generál a fesztivállal semmilyen közvetlen kapcsolatban nem lévő vállalkozásoknak is. Miközben a művészeti előadásokra megváltott jegyek értéke 2017-ben körülbelül 560 millió forintra volt tehető, a vendégek addicionális kiadásai elérték a 661 millió forintot. A fesztivál vendégei ennyit költöttek a jegyárakon kívül utazásra, éttermekre vagy éppen szállásra Szegeden.

5809

Herczeg ugyanakkor rámutatott egy nagyon tanulságos tapasztalatra is: a jegyárak emelése érzékelhetően csökkenti a vendégek addicionális költését. Ez pedig azért probléma, mert amikor megkérdezik a vendégeiket a már sokat említett kutatásaik során arról, hogy miért döntöttek a Szegedi Szabadtéri Játékok mellett, akkor nagyon egyértelműen az rajzolódik ki a válaszokból, hogy nem csak a művészeti előadások vonzották őket, hanem erőteljesen a város hangulata is. “Nagyon veszélyes lenne, ha a megemelt jegyárak miatt kimaradna a vacsora vagy a fagyizás, és az egész színházi fesztivál nem tudna megmaradni az emberek fejében a jelenlegi komplex élményként” – mondta Herczeg Tamás.

Kicsid Attila
Fotók: Șerar Szabolcs

A Kreatív Kolozsvár Kávézó három napjáról itt olvashattok egy összefoglalót

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This blog is kept spam free by WP-SpamFree.