2018. december 19. szerdaViola
EUR = 4.6478 RON
USD = 4.0820 RON
HUF = 1.4383 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 2688 lej (nettó)
Munkanélküliség = 4,1%
BET = 8,419.19(-1.24%)
Infláció = 4,25%
Alapkamat = 2,25%
K Plusz tehetséggondozási keretprogram
  • Célkitűzés

    a Kolozsváron és vonzáskörzetében élő tehetséges fiatalok felkutatása és támogatása
  • Részletek

    >>
ARCHÍVUM RSS

Az infós fizetés helyett inkább programozást tanítanak kezdőknek

közzétéve: 2018-03-20 11:30

Ritkán találkozik az ember olyan történettel, amikor egy csapat tagjai a saját szakmájukban magasnak számító fizetés töredékéért döntenek úgy, hogy inkább valami hosszú kifutású, “világmegváltó” ötlet megvalósításán dolgoznának. Az informatikus alapítókból álló magyarországi CodeBerry története ilyen.

Programozást tanítanak kezdőknek. Úgy vannak vele, hogy Európában egyébként is 2 milliósra tehető az informatikushiány, így nem kell nagyon mély szakmai tudás ahhoz, hogy valaki elhelyezkedjen az igencsak jól fizető IT-szektorban. A céljuk, hogy az online elérhető képzésük által meg tudják adni azt a lehetőséget, hogy az emberek többet keressenek, és akár otthonról is dolgozzanak. Ráadásul valami extrát is tudnak nyújtani a versenytársaikkal szemben: a saját nyelven elérhető oktatást, és ez a plusz tapasztalatuk szerint igencsak sokat számít.

“Négyen vagyunk a csapatban, tíz éve ismerjük egymást, ami azért már egy kisebb házasság. Mindannyian gyakorlott programozók vagyunk, dolgoztunk korábban is együtt. Aztán viszont csináltunk pár közös projektet, szóval így kezdtünk el vállalkozni” – kezdte mesélni startupjuk történetét Békéssy László, a CodeBerry Programozóiskola ügyvezetője Kolozsváron, a Kreatív Kolozsvár esten.

5801

Később úgy döntöttek, hogy startupot alapítanak, de a sikeres formula megtalálása náluk sem ment olyan könnyen. A szoftverfejlesztésből keresett pénzükből 29 ötletet próbáltak ki, és 29 ötletbe buktak bele. “Voltak kisebb bukásaink, amikor egyik este kitaláltunk valamit, és másnap a piacot megnézve rájöttünk, hogy ez nem fog működni. És voltak olyan viszonylag nagy kudarcaink is, amikor egy elképzelésért fél évig hajtottunk, beleöltünk nagyon sok energiát, nagyon sok pénzt. Aztán felvételt nyertünk a Design Terminál kiválasztó táborába, ahol rájöttünk, hogy pont ez az utóbbi ötletünk ugyan nem rossz, de senki nem fog érte pénzt adni, az tuti” – mesélte Békéssy.

A Design Terminál kiválasztó táborában (régebb Selection Campnek, most Power Campnek nevezik) felvételt lehet nyerni a szervezet inkubációs programjába. A tábor általában arról szól, hogy értékelik a résztvevő csapatoknál a csapatmunkát, az ötleteket, illetve a termékeket, ha vannak. “Mi ebből a táborból úgy jöttünk ki, hogy bementünk csapatként ötlettel, és kijöttünk csapatként ötlet nélkül. Kénytelenek voltunk beismerni, hogy az elképzelés, amivel bementünk, az nem jó. Ott álltunk csapatként ötlet nélkül, és szerettük volna, hogy felvegyenek az inkubátor programjukba” – mesélte.

Végül felvették őket, mert úgy értékelték, hogy jó a csapatuk és már elértek valamit: invalidáltak egy ötletet, ami sokszor talán még nehezebb. A felvételt követően az első hónapjuk azzal telt, hogy kiválasszák, mit is szeretnének csinálni. “Akkor már tíz éve együtt dolgoztunk, és abban a hónapban még inkább megerősödött bennünk, hogy ha egy éven keresztül a legrosszabb napjainkat éljük meg, mi még akkor is programozást szeretnénk oktatni. Mert ez van ennyire fontos számunkra”.

A döntésük után aztán elindultak egy újabb úton, és szépen kezdett növekedni a startupjuk. Először csak Magyarországon működtek, majd 2017 júniusában már meg is érkezett az első körös befektetésük. Egy bécsi intézményi befektető adott pénzt, amiből nemzetköziesíteni kezdték a CodeBerry-t: megjelentek Romániában, Lengyelországban és jónéhány egzotikus országban is. Irodájuk nincs, és valószínű nem is lesz. Magyarországon 6 emberrel dolgoznak, de van 47 külföldi munkatársuk is, akikkel még soha nem találkoztak személyesen. Most éppen egy következő körös befektetés küszöbén állnak, ami ha összejönne, továbbmennének még 25 országba.

Az oktatás, amit nyújtanak újszerű is, meg nem is. Hagyományosan egy helyen lehetett eddig programozást tanulni, az egyetemeken. Vagy nem hagyományosan az erre a célra létrehozott táborokban (bootcampekben). Utóbbi lényege, hogy 20-25 ezer lejes tandíjért cserébe 20 diákot 6 hónapra összezárnak egy táborba programozást tanulni. Bár a hatodik hónap végén a résztvevők feltételezhetően tudnak már programozni, közben munkahelyük sincs, szóval nem sokan engedhetik meg maguknak. “Nagyjából ezek a lehetőségek vannak, na meg az, hogy felmész az internetre, és minden ott van angolul. Viszont azoknak az embereknek, akiknek van munkájuk és nincs 3 ezer eurójuk csak úgy az asztalra, azoknak nem sok lehetőségük van. A mi ajánlatunk újszerűsége abban rejlik, hogy lebontjuk ezeket a gátakat” – magyarázta Békéssy.

A CodeBerry-nél úgy tartják, hogy 100-tól (nem hiperhozzáértő) 500 óra (hozzáértő) tanulás kell ahhoz, hogy valakit el tudjanak helyezni programozóként a munkaerőpiacon. De ebben az is benne van Békéssy szerint, hogy nagyon nagy az informatikushiány. Azt beismeri, hogy az online iskoláikból nem “hiperhozzáértő” informatikusok kerülnek ki, viszont olyan világot élünk, amelyben kisebb túlzással, ha valaki azt mondja, hogy “csináltam már egy weboldalt, annak már jó esélye van, hogy felvegyék programozónak”.

A projekt elején egyszerűen csak külső szoftverfejlesztési projektekből finanszírozták a startupot. Ez Békéssy szerint jó, és rossz dolog is egyben. Azért rossz, mert egy cég nagyon sok pénzt el tud vinni, és mindenki nem teheti meg, hogy saját erőforrásokból gazdálkodjon. “Mi úgy terveztük, hogy egy évig finanszírozzuk a projektet, végül másfél évig húztuk ki. De ennek ugyanakkor nagyon jó sztoriértéke is van a következő körös befektetőknél. Ha azt látják, hogy itt van egy csapat, akik hisznek a projektben, tesztelték azt, és nagyon sok pénzüket is elköltötték rá, akkor sokkal szívesebben jönnek befektetőként” – mutatott rá.

Ugyan Amerikában nagyon gyakran előfordul, hogy már az ötletre is jelentős pénzt kap egy csapat, inkább a technológiai szempontból nagyon újnak számító megoldások a nyerők, illetve az, ha már első naptól bevételt generál a startup. A CodeBerry-nél utóbbira mentek rá, azt akarták bizonyítani, hogy ez az üzlet jó, hiszen bevételt hoz. “Rászálltunk a startup-vonatra. Hiszen ez nem úgy műküdik, hogy egyszer kérsz befektetést, és ezzel már révbe is érsz. Ha egyszer kértél, akkor valószínűleg háromszor fogsz még kérni” – magyarázta.

A szolgáltatás már első pillanattól kezdve fizetős volt, Békéssy szerint volt is rá kereslet, egyre több volt az ügyfél. És akkor kiküldtek egy levelet az általuk korábban gondosan összeállított hírlevélre, amelyben az állt, hogy van havi 4 ezer euró bevételük, többszáz ügyfelük Magyarországon, és éppen befektetőt keresnek. “Első körben nem érdekelt senkit, de mindenki mondta, hogy be tud mutatni valakinek, aki be tud mutatni valakinek, akinek vannak kapcsolatai. A levélnek köszönhetően jutottunk el ugyan a mostani befektetőnkhöz, de kiszámoltuk, öt kapcsolaton keresztül” – mondta.

Az, hogy ilyen sok szereplőn keresztül lehet eljutni konkrét befektetőhöz nem is baj Békéssy szerint. “Mindenik beszélgetés nagyon jó, és hasznos volt. Ahhoz már egy bizalmi kapcsolatra van szükség, hogy valaki bemutasson valamilyen konkrét szakembernek. És mielőtt bárkinek bemutatnának, nyilván megkérdezik, hogy oké, de pontosan mit is csináltok? És az is jó, hogy minden ilyen beszélgetés után feltettek három olyan kellemetlen kérdést, amire választ kellett találnunk” – mondta Békéssy, aki szerint ennek is köszönhető, hogy a mostani befektetőjükhöz, a bécsi Pioneers Ventures-höz felkészülten tudtak menni.

De Békéssy szerint a Design Terminálnak is sokat köszönhetnek. “Az, hogy elmenj egy befektetőhöz, az a sokadik lépés. A Design Terminál abban nagyon erős, hogy le tudd validálni az ötleted. Megteremti a közeget, hogy az elején elindulj, és megalapozd a céget” – mondta.

5802

Ha röviden akarjuk összefoglalni, az intézményi befektetők azt csinálják, hogy nagyobb megtakarításokkal rendelkező személyeknek (például nyugat-európai középosztálybeli állampolgároknak) a piaci hozamoknál magasabb megtérülést ajánlanak fel arra az esetre, ha azok hosszú távra, mondjuk 10 évre rájuk bízzák a pénzüket. Az így összegyűjtött pénz egy részét kiszórják: 25-30 ígéretesnek tartott startupnak nagyon sok pénzt adnak. “Jól tudják, hogy a 25 startupból egy fog bejönni igazán, 5 vagy 6-ból is jó üzlet lesz és majd meghívják a gazdag tulajdonosokat különböző eseményekre előadni, mert jó sztoriértékük van, a maradék 14 pedig be fog dőlni. De arra számítanak, hogy a bedőlt 14-nek az árát is az az egyetlen sikeres startup fogja visszahozni. És ezzel nincs is semmi baj, ez egy tőkekezelési szolgáltatás, amelynek magas a kockázata, de magas a várható hozama is. Ezt el kell fogadnia annak, aki ebbe belemegy” – mondta.

Békéssy szerint a startup világ egyik sajátossága, hogy mivel az intézményi befektetőknek 10 év alatt vissza kell adniuk a megtakarítók pénzét, nagyon sietnek. “Azt várják el tőled, hogy húzd be a befektetést, és a pénzt amilyen gyorsan csak lehet költsd el a startupodra annak érdekében, hogy minél hamarabb kiderüljön az ötletedről, hogy egy egymillió dolláros bizniszről van-e szó, vagy sem. Szerintem érdemes belemenni a játékba, mi 100 ezer eurót költöttünk el maradéktalanul, megnégyszereztük az üzletünket, de még mindig nem vagyunk profitábilisak, ezért újabb befektetésre van szükségünk. De ez ilyen, ezért is hívják startup-vonatnak” – magyarázta.

A startup-vonat egyik sajátossága, hogy a végén muszáj pénzt csinálni az üzletből. “Tíz éven belül az intézményi befektetőnek le fog járni az alapja, és őket valakinek ki kell vásárolni. Azt a pénzt majd vagy az akkori cég költségvetéséből fizetjük ki, vagy elmegyünk amerikai befektetőkhöz, esetleg versenytársakhoz, hogy vegyenek meg minket. És ha ez megtörténik, akkor majd mindenki eszik a tortából, és megkapja a pénzét. Ha startupot építesz, akkor olyan üzletet építesz, amit el kell adnod. Azért kell csinálni, mert szereted, de nem az céghez, hanem a témához kell ragaszkodni” – mondta Békéssy.

Fotók: Serar Szabolcs

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This blog is kept spam free by WP-SpamFree.