Brassó, Kolozsvár és Temesvár. Versenytársak vagy inkább partnerek?

közzétéve: 2017-08-18 10:12

Milyen a brassói, a kolozsvári és a temesvári startup ökoszisztéma? Milyen közös nehézségekkel néznek szembe ezekben a városokban, illetve vannak-e olyan együttműködési lehetőségek, amelyekkel segíthetnék egymást abban, hogy végre legyenek erdélyi sikertörténeteink is? És milyen szerepe lehetne Sepsiszentgyörgynek abban, hogy Brassóval közösen felvegyék a versenyt Kolozsvárral?

Ezeket a témákat járták körül szerda délután a K+ közösségi térben az említtett városok szakemberei: Ionuț Țața, a Brassói Innovációs és Technológiai Klaszter elnöke, Florin Vilcea, a temesvári INCUBOXX igazgatója, Cristian Dascălu, a ClujHUB társalapítója, Carmen Ciobanu, az Impact HUB Kolozsvár igazgatója és Farkas András, a PONT Csoport társalapítója.

Azt tudjuk, hogy Kolozsvár országos szinten jól áll, de milyen a startup ökoszisztéma Brassóban és Temesváron?

A beszélgetés meghívottjai szerint bár Kolozsváron valóban pezseg az IT-szektor, az “Európa új Szilícium-völgye” kifejezés erősen túlzó, még annak ellenére is, hogy a város több szempontból is valóban élen jár Romániában. Brassóból is kicsit irigykedve néznek Kolozsvárra, hiszen Ionuț Țața szerint a főként turizmusra és az autóipari vállalatokra építő városban nem csak a startup közösség, hanem az IT közösség is jóval kisebb, mint Kolozsváron vagy éppen Temesváron.

A klaszterelnök szerint Brassóban még híján vannak a sikeres példáknak vagy sikertörténeteknek, bár kezdeményezések vannak, a fiatal szakemberek körében sokkal inkább “csinálnék valamit, de még nem tudom, hogy pontosan mit” hangulat uralkodik. Țața szerint, ami a startup ökoszisztéma fejlődését illeti, talán Brassót érinti a leginkább hátrányosan a romániai infrastruktúra elmaradottsága a három nagyváros közül. Egy segesvári tehetséges fiatal például szerinte valószínű, hogy a Brassóhoz való közelség ellenére is inkább Kolozsvárt vagy Temesvárt választja, hiszen az ingázást az otthona és Brassó között úgysem tudja megoldani, és sokkal előnyösebb számára egy fejlett ökoszisztémával rendelkező városban startupot indítani.

Florin Vilcea szerint a temesvári startup ökoszisztéma nagyon hasonló a brassóihoz, hátrányuk viszont, hogy ott egyelőre nem igazán van olyan nagyobb szervezet, amely összefogja a kezdeményezéseket. Viszont elmondása szerint a városban elkezdtek coworking irodák nyílni, ami az első lépés lehet a startupok elszaporodása felé. Vilcea az általa vezetett inkubátorházról, az INCUBOXX-ról elmondta, hogy az 54 férőhelyes irodaházban 38 vállalat van, amelyek közül több is finanszírozás bevonása előtt áll. Szóval vállalkozó szellemű fiatalok Temesváron is szép számmal vannak.

Az igazgató szerint ugyanakkor az rendkívül nehézzé teszi a helyzetüket, hogy az informatikusokat jól megfizetik, ezért nagy kihívás meggyőzni arról az IT-szakembereket, hogy hagyják a jól fizető munkahelyeket, és inkább gondolkodjanak saját vállalkozás indításában, innovatív termékek létrehozásában.

Mik a hozzávalói a sikeres startupoknak?

Ami a sikeres startupokat illeti, elmondták, hogy Romániában két nagyon fontos “hozzávalóból” mutatkozik meg jelentős hiány: a szakemberekből és a pénzből. Ezzel kapcsolatban kiemelték, hogy komoly problémát okoz az értékes emberi erőforrás külföldre áramlása, a helyi startupoknak a szektor sajátosságai miatt ugyanis olyan nagy cégekkel is meg kell küzdeniük a tehetséges emberekért, mint amilyen például az IBM.

Ehhez a problémához szorosan kapcsolódik a pénzhiány is, amelyet némiképp ellensúlyozhatna, ha végre a romániai magánszektor is úgy gondolná, hogy a startupokba pénzt fektetni izgalmas lehetőséget jelenthet. “Azt látjuk, hogy az olyan helyeken, mint Amszterdam, Párizs, Németország vagy Izrael, ha van egy jó terméked és van hozzá egy jó csapatod is, akkor a pénzszerzés nem jelent problémát. Nagyon sok jó potenciállal bíró romániai startup is inkább ezeket az ökoszisztémákat választja” – mondta Ionuț Țața.

A minisztériumoknál divat lett a startupokat támogatni

A szakemberek arra is kitértek, hogy a központi közigazgatási intézmények helyett jóval hatékonyabban működtethetnék a helyi önkormányzatok a startupok indítását és támogatását célzó finanszírozási programokat. Elmondták, az állami források bevonásánál túlzottan magas a bürokrácia szintje, a kormány ahelyett, hogy valóban segítené, inkább megnyomorítja a vállalkozókat a mindenféle jelentésekkel és beszámolókkal kapcsolatos elvárásaival. És az is kérdéses, hogy a pályázatok nyertesei ilyen adminisztrációs terhek mellett mire lehetnek képesek valójában egy magas szintű kreativitást igénylő iparágban.

A meghívott szakemberek szerint az is gondot jelent, hogy a pályázatokat kiíró hatóságok képviselői gyakran párhuzamosak a piaci realitásokkal. Carmen Ciobanu itt példaként hozta fel a kezdő innovatív vállalkozások létrehozását támogató StartUp Nation programot, ahol az egyik elvárás az volt, hogy viszonylag hosszú távon legalább két ember alkalmazását vállalja a kezdő vállalkozás. Ciobanu szerint több vállalat is volt, amely az IT szektorban jellemző magas bérek miatt nem adott be pályázatot, mert nem talált megfelelő munkaerőt, vagy legalábbis nem tudta azokat megfizetni.

Brassó+Sepsiszentgyörgy=Kolozsvár?

A kisebb városokkal való együttműködés lehetősége is szóba került. Ionuț Țața arról is beszélt, hogy a brassói ökoszisztéma fejlődéséhez hozzájárulhatna az is, ha sikerülne megszólítani a nagyvároshoz közeli sepsiszentgyörgyieket. “Rendkívül kreatív, tehetséges magyar fiatalokat lehet abban a városban megismerni. Ha sikerülne kapcsolódási pontokat kialakítani, meggyőzni a sepsiszentgyörgyi fiatalokat arról, hogy gondolkodjanak a jóval nagyobb brassói piacban, ahová 1,2 millió turista látogat el évente, akkor nem csak matematikailag, hanem kulturális és társadalmi szempontból is egy Kolozsvárral egy súlycsoportban levő város lehetnénk” – mondta Țața.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy mi lenne a legfontosabb együttműködési lehetőség, amely a három város előnyére válhatna, Cristian Dascălu elmondta, hogy romániai nagyvárosainak együtt kellene bemutatniuk a sikertörténeteiket, közös marketingre van szükség, hiszen a városok egyenként valószínűleg nem tudnák meggyőzni a világ nagy pénzügyi központjait, befektetőit. “Ha ezekben a városokban egyenként nincs túl nagy sűrűség sikerek tekintetében, akkor megtehetjük azt is, hogy összedobjuk őket, vagy kölcsön adjuk egymásnak” – mondta Dascălu.

Ionuț Țața ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy minden városnak megvannak a saját kompetenciái, és olyan együttműködésekre lenne szükség, amely összehozza a különböző szakterületeket. “Brassó és Temesvár között nehézkes az együttműködés a nagy távolság miatt. Temesvár és Kolozsvár között viszont már repülőforgalom is van, nagyszerű együttműködéseket lehetne kalap alá hozni. Temesváron hatalmas a merítési lehetőség, autóipari és elektronikai téren is magas szintű kompetenciákkal lehet találkozni, amelyek a kolozsvári IT-szektorral együttműködésben versenyképes termékek létrejöttét eredményezhetik” – mondta Țața.

Fotók: Szabó Tamás