közzétéve: 2016-01-21 14:33
Már-már elcsépelt kifejezés a „komfortzóna“, annyiszor lehet olvasni, hallani róla. De valójában mit is jelent?
A komfortzónánkat azok a cselekvések, helyek, emberek és szokások jelentik, amelyek kényelmesek, ismertek, megnyugtatóak számunkra. Brené Brown definíciója szerint: „Ahol a bizonytalanság, a hiány és a sérülékenység minimális – és ahol hiszünk abban, hogy elegendő szeretethez, ételhez, tehetséghez, időhöz és elismertséghez van hozzáférésünk. Ahol azt érezzük, hogy van kontrollunk.”
Itt jön be a képbe a stressz, szorongás is. Az egyik ismert komfortzóna modell (Nadler, 1993.) szerint három különböző zónáról beszélhetünk:
- A komfortzóna, ahol a legalacsonyabb a szorongásunk, de igazán nagy teljesítményre sem sarkall minket.
- Tanulási vagy diszkomfort zóna, ahol már szorongunk, de van sikerélményünk is. Itt vagyunk képesek a legnagyobb teljesítményre, itt tudunk a legjobban tanulni. Igen, a tanulás, fejlődés mindig együttjár valamiféle komfortzóna kilépéssel.
- Pánikzóna, ahol már csak a szorongás, félelmek vannak, de nincs igazán pozitív aspektusa. Itt már annyira szorongunk, hogy az kifejezetten rontja a teljesítményünket. Ismerős lehet ez az érzés, ha visszagondolunk különféle vizsgahelyzetekre.
Ezek szerint érdemes időnként kilépni a komfortzónánkból. Néhány tipp, hogy hogyan:
- Készíts egy „lépésről-lépésre“ tervet. Így azonnal lesz visszajelzésed minden egyes lépés után és nem ugrasz fejest az ismeretlenbe. Ráadásul mérni tudod a fejlődést, változást is. Ez remek lehetőség, hogy lépésről-lépésre lépj ki a tanulási zónába és tágítsad azt a bizonyos középső kört, a komfortzónát.
- Készülj fel a kilépésre. Azzal is csökkentheted a kilépés keltette szorongást, hogy előre elképzeled azt, amit el akarsz érni. Például egy sikeres estét egy új társaságban. „Mozizd le“ önmagadnak előre azt, amit el szeretnél érni. Képzeld el olyan részletesen, ahogy csak tudod: mit fogsz csinálni, hogyan fogod csinálni, mit fogsz közben érezni. A lényeg, hogy a sikert vizualizáld.
- Mindig csak a következő lépésre koncentrálj. A maratont is nagyon nehéz lenne úgy lefutni, hogy folyamatosan az lebeg a szemünk előtt, hogy még 42 km-t, kell futni, még 41 km-t kell futni… stb. Persze, fontos, hogy meglegyen a cél, de miközben haladsz előre, mindig csak a következő 1 km-re koncentrálj – a futós hasonlat mintájára.
- Dönts tudatosan a kilépésről, ne várd meg, amíg az élet kilök a porondra. Sok olyan helyzet van az életünkben, ami váratlanul kilök a komfortzónánkból. Néha egyenesen a pánikzónába. Ilyen lehet egy szakítás vagy a munkahelyünk elvesztése. Tágítsad tudatosan a komfortzónádat, lépj piciket, de tudatosan és határozottan. Így egyre kevesebb kontrollálhatatlan, váratlan és szorongást keltő helyzettel találkozol majd.
- Keress magadnak valaki támogatót, aki tanáccsal, bátorítással tud ellátni. Ez lehet, egy családtag, barát vagy akár egy szakember, pszichológus, coach is. A lényeg, hogy az első kicsi szorongásnál ne menekülj vissza a komfortzónádba, hanem maradj abban a bizonyos középső körben, a tanulási / diszkomfort zónában.