Állást keresek – Milyen segítséget várhatok el másoktól?

közzétéve: 2012-11-28 12:05

Az utóbbi időben sok ismerősöm kezdett állást keresni. Vagy azért, mert megszűnt a munkahelyük, állásuk vagy pedig egyszerűen csak váltani szeretnének. Mivel HR területen mozogtam az utóbbi években, ezért hetente több segítséget kérő levelet kapok tőlük álláskeresés ügyben. Egyre többen vannak, akik külföldön próbálnának szerencsét. Ez onnan is látszik, hogy külföldi magyar Facebook csoportokban növekszik az álláskereséssel kapcsolatos kérések száma. Gyakori az ilyen megfogalmazás: “XY vagyok, szeretnék ……. országba menni dolgozni, ha tudtok segítsetek.”  Vagyis bele a vakvilágba.

HR szakemberként és pszichológusként elgondolkoztatott ez a sok segítség kérés. Vajon mi az, amiben reálisan elvárhatjuk más segítségét és mi az, amit nekünk magunknak kell megtennünk? Ha az álláskeresés példájánál maradunk: Vajon mekkora az esély, hogy valaki megoldja az álláskereső helyett a dolgot és talál egy állást számára? Ha sarkosan akarok fogalmazni, akkor persze minden csak pénz kérdése. Fel lehet bérelni valakit, aki felhajtja a megfelelő állást, megszervezi az utazást és szállást, ez azonban szörnyű drága. Nagyon kevesen engedhetik meg maguknak és nem is biztos, hogy szükség van erre.

Sok csalódás és konfliktus adódhat abból, ha olyanban kérünk segítséget, amiben reálisan nem kérhetünk, hiszen az a segítségadónak komoly energiájába, idejébe, pénzébe kerülhet. Összeszedtem ezért néhány pontban, hogy mikor és miben várhatunk segítséget és mikor nem reális ez az elvárásunk.

Álláskeresésben mikor tudnak mások segíteni:

1. Ha nagyon pontosan tudjuk, hogy mit szeretnénk, milyen jellegű segítségre van szükségünk. Pl. milyen országban, milyen városban, milyen jellegű állást keresünk. Ha csak úgy általában keresünk valamilyen állást, akkor úgy nagyon nehezen tud bárki is segíteni.

2. Ha nem kerül a segítségnyújtónak nagyon sok energiájába. Pl. Ha olyan helyen dolgozik, olyan körökben mozog, ahol találkozhat álláslehetőséggel. Azt nem reális senkitől elvárni, hogy idejét, pénzét nem kímélve járjon utána, hogy az adott városban milyen lehetőségeink vannak.

3. Ha az illető szakember az adott területen. Pl. munkaközvetítő, tanácsadó, adószakértő stb. Ezek egy része ingyenes, hiszen a munkaközvetítőnek is célja, hogy kiközvetítsen minket. Vegyük azonban figyelembe, hogy az ő megbízója a munkaerőt kereső cég, vagyis nem mi, a munkakeresők. Vannak olyan szolgáltatások, amiért legtöbbször fizetnünk kell. Ilyen például a professzionális önéletrajzírás, állásinterjúra felkészítés stb.

4. Ha mi magunk már gyűjtöttünk információt, megtettük a kezdeti lépéseket, felkészültünk. Pl. megtanultuk a nyelvet, megírtuk az önéletrajzunkat, megpályáztunk állásokat és arra vagyunk kíváncsiak, hogy az adott céghez érdemes-e menni vagy sem.

Mi az, amikor reálisan NEM várhatjuk el mások segítségét az álláskeresésben, legalábbis nem ingyen:

1. Olyan szolgáltatásra tartunk igényt, ami egyébként fizetős. Pl. adótanácsadás, jogi tanácsadás, önéletrajzírás, nyelvoktatás, interjúra felkészítés.

2. Olyan segítséget kérünk, ami a segítséget nyújtónak sok idejébe, energiájába vagy pénzébe kerül. Pl. korrepetáljon minket valamilyen nyelvből, keressen nekünk állást.

3. Olyanban kérünk segítséget, amit csak mi tudunk megtenni. Pl. helyettünk senki nem fog nyelvet megtanulni.

4. Ha nem fogalmazzuk meg pontosan a kérést. Pl. „Szeretnék Németországban / Bukarestben dolgozni, kérlek segíts munkát találni.”

Azt látom, hogy ha valaki jól felkészül, információt gyűjt, pontosan tudja, hogy mit szeretne, akkor komoly esélye van arra, hogy segítséget kapjon, amennyiben a megfelelő embert vagy csoportot keresi meg. Az is látszik, hogy vannak olyan speciális esetek pl. jogi tanácsadás, önéletrajzírás, interjúra felkészítés, amit csak korlátozottan lehet ingyen igénybe venni, ugyanakkor az előzetes felkészülés a költségeinket nagyban lecsökkentheti, hiszen nem megy az idő azzal, hogy kitaláljuk a kérdést.

Vagyis érdemes segítséget kérni, ha a megfelelő embertől és megfelelő formában tesszük azt.