2024. április 20. szombatTivadar
EUR = 4.9388 RON
USD = 4.5768 RON
HUF = 1.2889 RON
GDP-növekedés = 5,6%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 13.026,12(-0,54%)
Infláció = 8,19%
Alapkamat = 2,5%
Votisky Petra blogja
  • HR/pszichológiai tanácsadás/coaching
  • Szabadúszó
  • Tanácsadó
  • >>
ARCHÍVUM RSS

Tanuljuk a demokráciát

közzétéve: 2012-05-09 11:56

Pszichológusként és coachként hiszek abban, hogy szinte mindent meg lehet tanulni még felnőttként is valamilyen szinten. A mai bejegyzésem a tanulás és társadalmi folyamatok közti kapcsolatot boncolgatja néhány friss élményem kapcsán.

Izgalmas cikket olvastam nemrégiben a tanulásról. A Szegedi Tudományegyetemen zajlott egy érdekes kutatás arról, hogy miben különbözik a gyerekkori és felnőttkori tanulás, illetve van-e lehetőség arra, hogy a felnőttek tanulási kapacitását megnöveljék. Kiderült, hogy az egyik legfontosabb kutatási terület jelenleg az automatikus készségek tanulásának vizsgálata, amely készségek az olyan szokásainkat is alakítják, mint például a takarékoskodás. A tanulással kapcsolatos vizsgálatok nagy előrelépést jelenthetnek a különböző rossz szokások kiiktatásában és új, hasznosabb válaszminták kialakításában. Ez pedig az egész társadalom számára hasznos lehet.

Hogyan is függ össze a tanulás a demokráciával, ahogy ez a címben van?

Néhány hete részt vettem egy néhány napos különleges tanulási folyamaton a Balatonnál. Ez volt a Civil Csoport Hétvége. Összegyűltünk körülbelül 65-en, mindenféle szakmából, hogy különféle csoport módszerekkel (a pszichodrámától a mozgásterápiáig) tanuljunk társadalmi szerepeinkről, a hatékony kommunikációról, a társadalmi csoportok működéséről, végső soron a demokráciáról. Különösen izgalmas a csoport téma, hiszen egész életünket mindenféle csoportokban töltjük: családunkban, munkahelyünkön, sportklubunkban, baráti körünkben, társadalmunkban csoporttagként, különböző szerepeinkben vagyunk jelen.

Az előző bejegyzésemben már érintettem az indulat témakörét, aminek az utóbbi időben nagy aktualitása van kisebb és nagyobb csoportjainkban. Természetesen itt is előkerültek az indulatok, bár sokkal védettebb környezetben, mint a való életben, viszont azt átélhettük, hogy mennyi érzelem tud felszabadulni még ilyen körülmények között is és mennyire nehéz ezt kezelni.

Kiderült számomra a hétvégén, hogy egy demokratikus közösségben minden megnyilvánulásnak súlya van és kockázatot hordoz magában a megszólaló szempontjából is: lehet, hogy a többiek nem értenek vele egyet és „neki ugranak”, lehet, hogy nem hallgatják meg, nem figyelnek oda rá… stb. Sokat kell tanulni, gyakorolni, hogy valóban hatékonyan tudjunk a másikkal kommunikálni, együttműködni.

Van egy pszichodráma technika, amit úgy hívnak, hogy „szerepcsere”. Segítségével belebújhatunk a másik bőrébe, kipróbálhatjuk, hogy milyen lenne, ha én ő lennék. Kis módosításokkal ez a hétköznapi életünkben is alkalmazható. Amikor munkahelyen, családban vagy bárhol konfliktusba keveredünk vagy csak egyszerűen nem értjük a másikat, akkor egy rövid időre beleképzelhetjük magunkat a másik helyzetébe: Mi hogy éreznénk magunkat, gondolnánk, tennénk, ha ilyen helyzetbe kerülnénk? Ez a „játék” segíthet abban, hogy ha nem is fogadjuk el teljesen a másik ember szempontjait, mégis képesek legyünk konstruktív vitát folytatni.

Az is kiderült számomra ezen a hétvégén, hogy a demokrácia tanulása nagyon hosszú folyamat, türelem és kitartás kell hozzá.

A jó hír, hogy a kitartó tanulás általában meghozza a gyümölcsét. :-)

A következő ábrán a tanulás egyik modelljét mutatom be.

A tanulás négy fázisa

A tanulás négy fázisa

Forrás: https://strategichighperformance.com

Eszerint a modell szerint a készségek elsajátításának 4 fázisa van:

  1. Nem tudom, hogy nem tudom, hogy hogyan kell csinálni.” – Nem vagyok tudatában annak, hogy valamihez nem értek.
  2. Tudom, hogy nem tudom, hogy hogyan kell csinálni.” – Tudatában vagyok annak, hogy valamihez nem értek.
  3. Tudom, hogy tudom, hogy hogyan kell csinálni.” – Koncentrálnom kell ahhoz, hogy jól csináljam. (Pl. kezdő autóvezetőknél a sebesség váltás.)
  4. Csináltam valamit?” – Már nem kell tudatos odafigyelés, hogy jó csináljam.

Gyakorlással az első fázisból eljuthatunk a negyedikbe, amikor már szinte ösztönösen végezzük megfelelően az adott tevékenységet. Kutatások szerint a legtöbb készség esetében a harmadik fázis körülbelül 1000 óra gyakorlást jelent, a negyedik végére eljutás pedig 5000 óra gyakorlást igényel.

Mi ebből a tanulság? Meg lehet tanulni a demokráciát is, ámde sok-sok óra gyakorlást igényel. Érdemes elkezdeni még ma. :-)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This blog is kept spam free by WP-SpamFree.