közzétéve: 2012-04-06 09:43
Diósi László egy korábbi bejegyzésében kérdezte blogtársai véleményét az alábbi témában: „Mennyiben más Romániában dolgozni, vezetőnek lenni, üzleteket kötni, mint máshol? Jobb, rosszabb, vagy egyszerűen csak más?”
Többszörösen is megszólítva éreztem magam: egyrészt blogtársként, másrészt HR szakemberként is, hiszen több magyarországi cég romániai terjeszkedését kísértem végig HR tanácsadóként. Az élet azonban úgy hozta, hogy elfoglaltságaim miatt nem tudtam véleményemet papírra, illetve billentyűre 
vetni, azonban ez a kérdéskör hetek óta motoszkált a fejemben és persze eközben alakultak a kapcsolódó gondolataim is.
Diósi László remekül összefoglalta a romániai emberi erőforrás sajátosságokat, a vezető szempontjából kritikus jellemzőket. Én nem is ehhez tennék hozzá, inkább azzal a témával foglalkoznék, hogy vajon miért olyan nehéz egy másik országban vállalkozást, céget indítani? Különösen igaz ez a közép-európai országok menedzsereire, üzletembereire. HR tanácsadóként több olyan közép-európai (köztük magyar) cég romániai próbálkozását nézhettem végig, akik határozott elképzelésekkel, nagy lendülettel megjelentek a piacon, majd fél év, egy év után kivonultak azzal, hogy itt lehetetlen sikeres céget létrehozni. Mi lehet ennek az oka?
Talán azzal lehet legegyszerűbben összefoglalni, hogy hiányzik a perspektíva váltás, hiányzik a „másik fejével való gondolkodás” alkalmazása. Szándékosan nem a képesség hiányáról írok, hiszen a perspektíva váltás vagy decentrálás képessége kisiskolás korban már kialakul, vagyis elvileg képesek vagyunk a másik ember „szemével” látni a világot.
Ha céget szeretne indítani egy külföldi üzletember, akkor a siker érdekében meg kell értenie a helyi gondolkodást, „működésmódot”, ahogyan ezt Diósi László is tette. Nagyon izgalmas ilyen szemmel (is) olvasni a bejegyzését. A legjobb példája annak, hogy más perspektívából is szemléli a világot, hogy néhol egyes szám egyes személyben beszél az itteni munkaerőről. Például: „Az egyértelműen kiosztott felelősséget sokkal komolyabban vállaljuk, mint máshol, de ehhez a felelősséget nagyon-nagyon egyértelműen kell kiosztani!”
Ez a szemléletváltás segíthet az ide költöző szakembereknek, vezetőknek abban, hogy sikeresek vagy még sikeresebbek legyenek. Nem szabad pontosan azt a viselkedést, gondolkodást elvárni a bukaresti kollégáktól, beosztottaktól, mint Budapesten, mert itt másban és máshogy lesznek jók illetve másban és máshogy kell ellenőrizni, irányítani őket.
Ha nyitottan, a helyi jellegzetességek megértésének szándékával érkezik valaki Romániába, akkor nemcsak a nehézségekkel, hanem az itteni humán erőforrásban rejlő lehetőségekkel is találkozni fog. Ez a szemlélet pedig komolyan hozzájárul az üzleti és vezetői sikerhez. Ráadásul a külföldi élet kínálta kihívások, az interakciók és feladatok sokfélesége az önismeret és kompetencia fejlesztés remek serkentője.
