Életünk projektjei

közzétéve: 2012-02-22 06:00

Néhány napja egy beszélgetésben vettem részt amely arról szólt, hogy tulajdonképpen hol is kezdődik egy projekt. Elég hamar elkanyarodtunk az eredeti témától és gondolatkísérletként elkezdtünk azzal az ötlettel játszani, hogy vajon hogyan döntenénk bizonyos élethelyzetekben, ha egy-egy döntési helyzetet olyan problémaként kezelnénk, ami projektként oldható meg.

Ez a gondolatmenet nem újdonság, hiszen coaching munkám során – akár üzleti, akár életvezetési coachingról van szó – nagyon gyakran tekintünk projektként egy-egy megoldandó élethelyzetre, elérendő életcélra, és olyan gyakorlatok segítségével jutnak el a klienseim a megoldásig, amelyek ugyanúgy használhatóak egy életcél esetében, mint egy „valós” munkahelyi projektnél.

Ez a bejegyzés semmiképpen nem projektmenedzsmentről, klasszikus projektekről szól, inkább a projekt-jellegű gondolkodás kereteit szeretném egy kicsit kitágítani, ötletelésre és gondolatkísérletre bíztatni az olvasóimat is.

A projektszemléletet kevéssé ismerők számára röviden összefoglalom, hogy melyek egy projekt jellemzői, szakaszai:

Először is legtöbbször adott egy probléma. A projekt célja ennek a problémának a megoldása.

Másrészt mindig adott egy idő-, költség- és erőforrás keret amelyen belül ezt a célt el kell érni.

Harmadrészt a projekt egyszeri, nem ismétlődő tevékenységsorozat.

A projektnek legtöbbször a következő négy szakaszát írják le:
1. Elgondolás / Ötlet; 2.Tervezés; 3.Kivitelezés; 4.Lezárás.

A mi gondolatkísérletünkben fontos szerepet játszó első szakasz két részre bontható: 1. Probléma, szükséglet vagy lehetőség meghatározása, 2. A lehetséges megoldások vizsgálata.

Innen folytatom tovább a gondolatkísérletünk ismertetését

Vegyünk példának egy családi ház vásárlást. Hogyan is történik ez a legtöbb családban? Kinövik a lakást, amiben laknak, vagy a szomszéd is családi házba költözött vagy bármilyen más oknál fogva olyan döntés születik, hogy családi házat vásárolnak. Ezután lázas házkeresésbe fognak, utánanéznek a finanszírozási lehetőségnek, majd megveszik a vágyott házat.

Vagyis az első projektszakasz teljesen kimarad a folyamatból, legfeljebb utólagos racionalizálás történik, hogy miért is volt ez nekünk jó.

Hogyan nézne ki ez a folyamat projektszemlélettel?

Először is meghatározzuk a problémát: pl. kicsi a jelenlegi lakás.

Ezután összegyűjtjük és megvizsgáljuk a problémára adandó megoldási lehetőségeket, mint például: veszünk egy nagyobb lakást, kiadjuk ezt a lakást és bérelünk egy nagyobbat, építünk egy házat, veszünk egy házat, kedvenc nagyinkkal egy házba költözünk és minden nap finom házi kosztot ebédelünk stb.

Vagyis a sok lehetőség közül csak egy a családi ház vásárlás. Természetesen a megoldási lehetőségek vizsgálata során eljuthatunk ugyanehhez a megoldáshoz, de lehetséges, hogy a lehetőségek és szempontok végiggondolása teljesen más irányba vezet minket.

Persze az ember nem gép, így döntéseinkben az érzelmeink gyakran felülírják a rációt. Nagyobb horderejű döntéseknél azonban érdekes lehet megvizsgálnunk, hogy valójában mi a probléma, mire is van szükségünk, illetve erre milyen lehetséges megoldások vannak.

Ha az ember időről időre megvizsgálja a problémái hátterét illetve döntései motívumait, az önismereti munkának sem utolsó amellett, hogy rendkívül szórakoztató is tud lenni a család minden tagja számára.

Végezetül egy részlet egy családi beszélgetésből, ami tegnap zajlott:

Én: „Most már igazán vehetnénk egy széket az íróasztalhoz.”

Férjem: „Rendben, de előbb vizsgáljuk meg, hogy mi a problémád. Mit szeretnél megoldani a székkel?”