közzétéve: 2012-05-31 08:24
A román Versenytanács (Consiliul Concurentei) közzétette a kiszabott büntetések toplistáját. Montesquieu, a francia felvilágosodás kiemelkedő gondolkodója írta a Törvények szelleméről című művében, hogy „a verseny az, amely az áruk igazságos értékét megszabja, és a köztük fennálló valódi viszonyt megállapítja”. A klasszikus liberális elvek szerint a verseny a piac természetes, önszabályozó állapota. Azonban kiderült, hogy a vállalatok sok esetben nem versenyezni akarnak, hanem profitot maximalizálni, ezért gazdasági érdekük lehet a verseny kizárása. A mai valóság így más, mint amit Montesquieu felrajzolt : a verseny biztosítása érdekében az államnak vagy az Európai Uniónak (erőteljesen) be kell avatkoznia a gazdaságba.
A toplistát kartellezésért kiszabott büntetés vezeti. A kartell esetén a piaci szereplők egy csoportja a szabad verseny korlátozásának céljával összejátszik, közös cselekvésben egyezik meg. A tiltott egyezségek közé tartoznak: az ár rögzítése; a piac felosztása; a termelés vagy a technológiai fejlesztés korlátozása; az árukapcsolás; a termékek együttes visszatartása a piacról; a diszkrimináció. Hat üzemanyag forgalmazó vállalatot összesen 891.729.966 lejre büntettek 2011-ben, mert együttesen egy benzintípust kivontak a piacról. A büntetés mértéke átszámítva meghaladja a 199 millió eurót. A szankcionált vállalatok az OMV két romániai vállalata, a Lukoil, a Rompetrol, a Mol es az Agip.
A második és a harmadik helyen piaci erőfölénnyel való visszaélésért megállapított büntetés található. A versenyjogban a monopolhelyzet nem feltétlenül azt jelenti, hogy valaki egyedül ellenőrzi a piacot, hanem inkább a meghatározó piaci befolyással vagy erőfölénnyel való visszaélést vizsgálják. Például: a termelés csökkentése, az árak növelése, azonos körülmények esetén különböző feltételek megszabása egyes kereskedelmi partnerekkel szemben. Szintén az erőfölénnyel való visszaélés példája, amikor a túl alacsony árral a versenytárs(ak) kiszorítására törekednek („felfaló árazás”). Az erőfölény léte önmagában még nem ok a Versenytanács közbelépésére, a gazdasági szereplő vissza is kell éljen az erőfölényével. 2011-ben az Orange Romania-t büntették, 147.975.967 lejre (több, mint 33 millió euró), ez a toplista második helye, és az ugyanabban az évben kiszabott 120.347.142 lejes büntetéssel (körülbelül 27 milló euró) a harmadik helyen a Vodafone Romania található.
A negyedik helyezés is piaci erőfölényre vonatkozik: a román postát 2010-ben 103.373.320 lejre büntették (több, mint 23 millió euró).
Ötödik helyen 2005-ben kiszabott, cementipari árkartellt szankcionáló, 98.050.045,29 lejes büntetés található, a büntetett vállalatok a Lafarge Romcim SA, a Holcim (Romania) SA és a Carpatcement Holding SA. A hatodik hely az inzulin forgalmazásával, konkrétan a piac felosztásával kapcsolatos kartell büntetéséé: 83.698.729,61 lej (és akiket büntettek: Eli Lilly Export SA, A&A Medical SRL, Mediplus Exim SRL és a Relad Pharma SRL). A hetedik helyen található 51.522.130 lejes büntetés szintén gyógyszeripari kartellt szankcionál (a Bayer és a forgalmazói közötti versenykorlátozó egyezséget).
A nyolcadik büntetés a vasúti árufuvarozó Societatea Nationala de Transport Feroviar de Marfa „CFR Marfa” SA-t súlytotta 2006-ban, összege 26.987.010 lej, piaci erőfölénnyel való visszaélésért.
A kilencedik helyezést kábeltelevíziós társaságok érték el, 25.953.809 lejes büntetéssel (2006), a tizedik pozíció pedig a Wrigley Romania – Produse Zaharoase SRL-é, 19.950.422,489 lejjel.
A büntetések mértékével kapcsolatban a román versenyjogi szabályozás azt írja elő, hogy a kartell és a piaci erőfölénnyel való visszaélés az előző év teljes üzleti forgalmának 10%-áig terjedő összeggel büntethető. A toplista rendkívül tanulságos. A büntetések mértéke is jelzi, hogy a versenyellenes magatartásformák óriási profitot jelenthetnek, ha érdemes ilyen nagyságú szankciókat kockáztatni.
