2022. aug. 13. szombatIpoly
EUR = 4.8909 RON
USD = 4.7450 RON
HUF = 1.2438 RON
GDP-növekedés = 5,6%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 12,631.92(0.49%)
Infláció = 8,19%
Alapkamat = 2,5%
Veress Emőd blogja
  • Üzleti jog
  • Veress Emőd Ügyvédi Iroda,
    Sapientia EMTE
  • ügyvéd,
    intézetigazgató egyetemi docens
  • >>
ARCHÍVUM RSS

Adócsapda

közzétéve: 2012-05-19 08:01

Tételezzük fel, hogy az állami adóigazgatás hoz törvénytelen, jogellenes döntéseket, és ezek alapján törvénytelen módon is valósít meg adóbevételeket.

Milyen reakciói lehetnének egy ilyen feltételezett törvénytelen döntéssel szemben a vállalatoknak? A törvénytelen döntések által érintett vállalatok egy részre, még akkor is, ha sejtené a döntés jogszerűtlen jellegét, teljesítené a törvénytelen adóbefizetési kötelezettségét. Mert a vállalat vezetője például alkatilag nem szeret perelni, viaskodni, különösen nem az állammal, és tart attól, hogyha szembeszáll az adóhatósággal, akkor későbbi gazdasági tevékenységét is különös figyelem fogja kísérni és adóellenőrzések sora fogja fenyegetni. Mert harcol az adóhatósággal. Ha lennének ilyen vállalkozók, akkor a törvénytelen adóbevételek egy része máris véglegesítődne.

A második reakciótípus az lehetne, hogy a vállalkozó megpróbálja igazát érvényesíteni. Számos eset előfordulhatna:

1. A vállalkozó nem megfelelően felkészült, és elmulasztja az eljárási határidőket, nem fordul szakemberhez, és az általa vagy könyvelője által szerkesztett panasz formailag vagy tartalmilag nem megfelelő, ezért a panaszát elutasítják.

2. Az adózási perek első fázisa kötelező előzetes eljárás: először a törvénytelen döntését magánál az adóhatáságnál kell megóvni. Ami végső soron önellenőrzés, és rendkívül ritkán hagynának jóvá bármit is ebben az eljárási szakaszban, még a nyilvánvaló törvénytelenséget is védenék, hiszen az önellenőrzés hatékonysága minimális.

Tehát van az adóhatósághoz benyújtott panasz, amelyet nagy valószínűséggel mindenképpen elutasítanak. Nyilvánvaló, hogy a vállalkozók egy részének lendülete itt megtörne: nem kívánja folytatni az állammal való harcot. A törvénytelen adóbevételek újabb része véglegesítődne ebben a fázisban.

Ezután következik a peres szakasz, az első fokú és a másodfokú, fellebbezési eljárás. Feltételezzük, hogy a román jogtudományi felsőoktatásban és a bírák további képzésében az adójogra helyezett hangsúly minimális, és a jogászoknak valójában nincs is lehetőségük az adójog megfelelő színvonalú elsajátítására. Ezért a bírói tévedések esélye az adójogi perekben meglehetősen, akár meglepően nagy. Ezt a képet tovább élesíthetjük azzal, hogy a bíró is az állami költségvetésből kapja (csökkentett) bérezését, és a gazdasági válság egyfajta pszichológiai törést  bennük is véghezvitt: a válság miatt sokkal erőteljesebben védik a költségvetést, az államot, mint a vállalkozót. Tehát a törvénytelen döntések elleni peres eljárás is elbukhat, a képzési rendszer elégtelensége vagy az állam érdekeit előtérbe helyező gondolkodásmód miatt. Nem is beszélve az adózás területén elfogadott európai normák és az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatának nemismeretéről. Így a törvénytelen adóbevételek harmadik része is mindörökre az államé marad.

És bizonyára lehetnének, akiknek sikerül: a kisebbség, akik az igazgatás és az igazságszolgáltatás nehézségeit talán leküzdenék, nyilván ha lennének törvénytelen adóhatósági döntések. Csak a törvénytelen adóbevételek negyedik hányada esetén lesz sikerük a vállalatoknak.

Az egyetlen gond ezzel az eszemfuttatással, hogy a feltételezések valósak, igazak, és a rendszer ténylegesen így működik. Jogállam vagy jogálom?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This blog is kept spam free by WP-SpamFree.