közzétéve: 2011-07-08 16:23
Az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) hatályba lépésével (minden jel szerint: 2011. október 1-vel) az üzleti jog központi fogalma a vállalat lesz. A Ptk. szerint a vállalat egy vagy több személy által, rendszerszerűen végzett, javak előállítására, igazgatására, értékesítésére vagy szolgáltatások nyújtására vonatkozó tevékenység, attól függetlenül, hogy célja-e vagy sem nyereség szerzése. A vállalat lesz így a gazdasági szereplőknek és az általuk végzett üzleti tevékenységnek a legáltalánosabb elnevezése, bármilyen vállalkozói tevékenység szervezeti kerete.
A vállalatokat több szempont szerint csoportosíthatjuk. Személyiségük szerint léteznek természetes személy vállalatok (például: engedélyezett fizikai személy, egyéni vállalat, családi vállalat) és jogi személy vállalatok (például: korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság). Tulajdonformájuk szerint azonosíthatunk magánvállalatokat, állami vállalatokat és vegyes vállalatokat. A résztvevő személyek száma szerint megkülönböztetjük az egyszemélyes vállalatokat (például: egyéni vállalat, egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság, kivételes jelleggel egyszemélyes részvénytársaság), vagy társuláson alapuló vállalatokat (például: közkereseti társaság, részvénytársaság).
A vállalatok jogi tanulmányozása legalább három témát kell figyelembe vegyen: a vállalatok belső szervezetét és működését, a vállalatok piacon való működését (a vállalatok közötti interakciókat, alapvetően a szerződéses viszonyokat), valamit a vállalatok és az állam viszonyait (az adózás, a piacszabályozás és a piacfelügyelet vonatkozásában). A vállalatok viszont nem csak jogi szempontok szerint elemezhetőek. Joel Conrad Balkan kanadai jogász például a vállalatok pszichológiai profilját is elemzi The Corporation: The Pathological Pursuit of Profit and Power c. könyvében és a The Corporation c. filmjében. A filmben megszólaltat egy pszichiátert, aki szerint a vállalatok a pszichopaták jellemzőivel rendelkeznek: érzéketlen módon figyelmen kívül hagyják mások érzéseit, képtelenek kapcsolatokat fenntartani, érdekeiknek megfelelően kikerülnek minden előírást és megszegnek bármilyen szabályt és rögeszmésesen halmozzák a hatalmat és a pénzt. Nyilván nem lehet a (negatív) emberi tulajdonságokat egy az egyben a vállalatokra alkalmazni, ezért ez a megközelítés túlzó. De igazságtartalma van, és ennek ellensúlyozására sokan a vállalatok társadalmi felelősségvállalását hangsúlyozzák és művelik.
A vállalatok a gazdaságunk alapegységei. Ez az elnevezés az új Ptk.-val a jogi nyelvben is szentesítést nyer, mindennapos jogi fogalommá válik. De a témát most nem folytatom, mert nyár van, a Balaton Sound-on már dübörög a zene a színpadokon, és ilyenkor nem jó a jogi témákat túlzásba vinni 
“Nyilván nem lehet a (negatív) emberi tulajdonságokat egy az egyben a vállalatokra alkalmazni, ezért ez a megközelítés túlzó. De igazságtartalma van, és ennek ellensúlyozására sokan a vállalatok társadalmi felelősségvállalását hangsúlyozzák és művelik.” – Tegyük hozzá abszolut önző marketing céllal, imidzsjavítási céllal. Tulajdonképpen a társadalmi felelősség-projektjeik teljesen marketing megközelítésűek. Nem az a lényeg, hogy a mekkora a társadalmi iimpact, hanem mekkora a marketing-hozam. A korporációk soha nem lesznek mások, mint amit róluk az általad is említett The Corporation c. dokfilm megállapít. Az egész jelenlegi piaci, jogi, politikai keret, a brutális verseny, a tulajdonosok és a vezetők mérhetetlen önzősége és társadalmi érzékenység hiánya ebbe a pszihopata helyzetbe tolja őket. Amerika a klasszikus példája annak, hogy hová tud jutni egy gazdag, sikeres társadalom, ha a politikát, a jogot is azok gyártják akiket csak a saját profitjuk érdekli. Nézd meg, ha még nem láttad, az Inside Job c. filmet is.