2024. március 28. csütörtökGedeon, Johanna
EUR = 4.9388 RON
USD = 4.5768 RON
HUF = 1.2889 RON
GDP-növekedés = 5,6%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 13.026,12(-0,54%)
Infláció = 8,19%
Alapkamat = 2,5%
Veress Emőd blogja
  • Üzleti jog
  • Veress Emőd Ügyvédi Iroda,
    Sapientia EMTE
  • ügyvéd,
    intézetigazgató egyetemi docens
  • >>
ARCHÍVUM RSS

Miért fordult az Erdélyi Református Egyházkerület a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához a Mikó Kollégium újraállamosítása végett?

közzétéve: 2015-06-30 03:55

A Ploiești-i Ítélőtábla, a 13020/200/2011 sz. ügyben 2014. november 26-án jóváhagyta a Buzău-i Bíróság határozatát a Mikó Kollégium újraállamosításáról. A Ploiești-i Ítélőtábla döntése végleges.

Ez a döntés törvénysértő és a jogállami alapelvekkel és alapértékekkel összeegyeztethetetlen. Románia ratifikálta az Emberi Jogok Európai Egyezményét, és ez az egyezmény biztosítja azt a lehetőséget, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához lehessen fordulni, amennyiben egy állam (egy állam igazságszolgáltatása) megsérti e nemzetközi norma által biztosított jogokat. Élni kellett ezzel a joggal a megsértett törvényesség helyreállítása végett. Sajnos a romániai jogállamiság alacsony színvonalát jelzik többek között a strasbourgi bíróság statisztikái is, mert Románia az egyik legtöbbször elmarasztalt állam (például 2014-ben Romániát 74 alkalmommal marasztalták el az emberi jogok megsértéséért, amely az első hely az Európai Unióban).

A román bíróságok az Egyemény tisztességes eljáráshoz való jogról szóló 6. cikk 1. bekezdését, a tulajdonjog biztosításáról szóló 1. Kiegészítő jegyzőkönyvet és a vallásszabadságot biztosító 9. cikket is megsértették.

Röviden érdemes áttekintenünk néhány érvet, amelyek végett az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult az Erdélyi Református Egyházkerület.

1.) Az egyezmény 6. cikk 1. bekezdése előírja, hogy “mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően…” A református egyház szempontjából ez a tisztességes tárgyalás nem valósult meg.

Nem lehet tisztességes azon eljárás, amelyben:

— Nem veszik figyelembe a polgári bíróságok végleges döntéseit, amelyben megállapították, hogy a Mikó Kollégium épülete a Református Egyház tulajdona.

— Egy helyi bíróság büntetőjogi tanácsa dönt a tulajdonjogról és a büntetőeljárási szabályok egyetlen perorvoslati lehetőséget biztosítanak, amikor a polgári eljárási szabályok szerint két perorvoslati lehetőség lett volna nyitott és első fokon a megyei törvényszéknek, utolsó fokon a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszéknek kellett volna eljárnia, polgári ügyszakban, ahol bonyolult magánjogi problémák precíz és valós felderítésére az esély jóval nagyobb, mint a büntetőbíróságon.

— A Ploiești-i Ítélőtábla megvizsgálta a Buzău-i Bíróság újraállamosítás melletti érveit, és megállapította, hogy “jelen ügyben a tulajdonjog alanyának meghatározása… nem bír semmilyen helentőséggel a vádlottak által elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban, ezért nem képezheti előzetes vizsgálat tárgyát…” Az ítélőtábla szerint “megalapozatlanok az elsőfokú bíróság a tulajdonjog alanyára vonatkozó megállapításai… mert a tulajdonjog alanyát meghatározni a polgári bíróságok vagy más a törvény által meghatározott intézmények feladata és nem a büntetőbíróságé”, mégis fenntartja az újraállamosítási intézkedést.

2.) Az első Kiegészítő jegyzőkönyv szerint “minden természetes vagy jogi személynek joga van javai tiszteletben tartásához. Senkit sem lehet tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint történik.”

A tulajdonjog sérelme is fennáll:

— Az államosítást elrendelő 1948. évi 176. rendelet, amely alapján a Mikó Kollégiumot államosították, az államosítást a Református Egyházzal szemben foganatosította. Ha a Református egyház megfelelt, mint tulajdonos, amikor jogtalanul elvonják a tulajdont, amikor államosítottak, akkor miért nem felel meg mint tulajdonos, amikor az ingatlant vissza kell szolgáltatni?

— Ahogy már jeleztem, polgári bíróságok határozatai végleges döntéssel megállapították, hogy az ingatlan a Református Egyházé, de ezt a büntetőbíróság nem veszi figyelembe.

— A büntetőbíróság felületes és pontatlan vizsgálat eredményeképpen megállapította, hogy azért mert a telekkönyvben az “Ev. Ref. Székely Mikó Kollégium”  szerepel, mint tulajdonos, ezért az iskolaépület nem a Református Egyházé. E határozatot anélkül fogadták el, hogy elemezték volna az egyházi iskolák valós jogállását: ezek az iskolák az egyház testéhez, vagyis belső (!) struktúrájához tartoztak, csak az egyházi szervezetrendszeren belül rendelkeztek relatív autonómiával, és az ilyen típusú, más egyházak esetében is előforduló telekkönyvi bejegyzés egyetlen célt szolgált:  hogy rögzítse az épület kizárólagos és az egyház számára is kötelező, eltérést nem engedő rendeltetését. Vagyis azt épületet kizárólag csak oktatási célra, a Mikó Kollégium működtetésére lehetett és lehet használni.

(Hosszabb, az érveket részleteiben bemutató elemzésem is hamarosan megjelenik).

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This blog is kept spam free by WP-SpamFree.