2024. március 29. péntekAuguszta
EUR = 4.9388 RON
USD = 4.5768 RON
HUF = 1.2889 RON
GDP-növekedés = 5,6%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 13.026,12(-0,54%)
Infláció = 8,19%
Alapkamat = 2,5%
Nagy Gábor blogja
  • Uniós projektek
  • Vállalkozz.ro
  • Projekvezető
  • >>
ARCHÍVUM RSS

Egy erdélyi projekt esete a kétnyelvűséggel

közzétéve: 2012-01-24 10:17

Felmerült már a projekt tervezésénél, visszatérő motívum a végrehajtásban is. Minek van inkább értelme? Külön magyar és külön román nyelvű tevékenységeket szervezni? A projekt honlapját milyenre tervezzük? Milyen legyen a Facebook-csoport? Kétnyelvű, vagy inkább két különböző legyen?

Ez a kérdéssor rávilágított, és folyamatosan visszairányítja figyelmemet arra, ami Erdélyben az együttélés talán legsarkalatosabb kérdése: hogyan lehet hatékony kommunikáció és nyelvi akadályok csökkentésére irányuló lépésekkel a román és magyar közösséget integrálni?

Ha egy képzési projektnél elemezzük a nyelvi kérdést, ez nagyon sok sajátos szempontot vet fel:
- egy projekt kétnyelvűsítése extra erőforrásokat igényel (fordítási költségek);
- a projekt kommunikációban nem lehet egyszerűen duplázni, sokszor sajátos módon kell román és magyar nyelven információt közölni, hiszen nemcsak nyelvi, de kulturális és egyéb eltérések is adottak;
- fordítani valamit még nem jelent teljes kétnyelvűsítést. Ismerni kell mindkét nyelven a szakterminológiát, ezért várhatóan több szakértővel kell számolni a projektben.

A Vállalkozz.ro projektben egyelőre a következő döntések születtek nyelvi kérdésben:
- Minden tananyag román és magyar nyelven egyaránt meg kell szülessen. Egyenlő esélyt kell minden vállalkozónak, vállalkozást létrehozni akarónak biztosítani.
- Amennyiben egy képzésen román és magyar résztvevő is van, az adott képzésnek olyan nyelven kell zajlania, amit mindenki megért és nem okoz senkinek nehézséget megszólalni/írni az adott nyelven.
- Magas érdeklődés esetében indokolt külön magyar képzési csoportot is indítani (ez a Közép régióban megszokott dolog, de mi most bepróbálkozunk az Észak-nyugati régióban is egy magyar nyelvű akkreditált HR Menedzser képzéssel … margittaiak, székelyhídiak, érmihályfalviak… Hajrá! Tessék jelentkezni!).
- A képzéseken elkerülendő a fordítás. Megkétszerezi az időt, illetve különleges költségeket eredményez. Hatékonyabb a szétválasztás.
- Minden online tartalom egyforma mértékben kell létezzen mind románul, mind magyarul.
- két Facebook-oldal létrehozása és működtetése szükséges. A nyilvános kommunikációban sajátos elemek jelenhetnek meg a magyar és román célcsoport iránt információközlésben, hiszen a román, illetve magyar ajkú receptorok eltérő társadalmi-kulturális háttérrel rendelkeznek.

Bár még a képzések első fázisaiban vagyunk csak, levonhatjuk azt a tapasztalatot, hogy a román ajkú célcsoportok részéről sokkal nagyobb az érdeklődés, mint a magyar ajkúak részéről. Azt egyébként már más esetekben is tapasztaltam, hogy a román közösség sokkal érdeklődőbb és nyitottabb, mint a magyar kisebbségi közösség. Lehet tennünk kellene azért, hogy nyitottabbak legyünk, ne zárkózzunk el saját szűk környezetünkben

Egyébként úgy tűnik, ez az első humánerőforrás-fejlesztési projekt, amely teljes mértékben vállalta a kétnyelvűséget (legalábbis én nem tudok másról, de ha van ilyen és a projektmenedzsere olvassa ezt, akkor jelentkezzen, mert létrehozhatnánk egy projekt-szótárt a felhalmozott anyagok alapján). Ez a támogató számára is újdonság, hiszen minden arculati kézikönyvének csomó eleme ezáltal kénytelen-kelletlen lefordítódott magyarra. Lehet, ez lehet egy kezdő lépés ahhoz is, hogy megszokják a támogatók is: ha erdélyi projekteket akarnak támogatni, jó, ha egyes útmutatókat lefordítanak magyarra. Sőt, németre is, szerbre is, miért ne?

Egyértelmű számomra az, hogy egy erdélyi szinten megtervezett és lebonyolított projekt legalább a román és magyar nyelvi elemeket magába kell foglalja. Az is evidens számomra, hogy számolni kell az extra költségekkel, kiegészítő tevékenységekkel, venni kell a fáradtságot annak érdekében, hogy ne létezzen nyelvi akadály a célcsoport egyetlen tagja számára sem. Az is egyértelmű számomra, hogy egy projekt céljai között kell szerepeljen a két közösség (ez esetben a vállalkozói közösségek) valamilyen közeledése egymáshoz annak érdekében, hogy a magyar ne dominánsan csak a magyarral üzleteljen, és a román se, hiszen végső soron egy teljes régiós integráció kérdése innen kezdődik. Lehetőleg, ha van kínálat, akkor az erdélyi a másik erdélyivel kereskedjen, még ha eltérő is a felek anyanyelve.

A végső tapasztalatok alapján levont következtetések egy év múlva közölhetők. Addig is kiváncsi vagyok az olvasók véleményére. És addig maradunk a kétnyelvű szakanyagoknál,  ROMÁNUL és MAGYARUL.

Jaj, és ha egy projekt kétnyelvű, akkor legyen mindkét nyelven igényes, és nyelvileg helyes, a tökéletességig. Tisztelet kérdése.

pixelstats trackingpixel

Egy erdélyi projekt esete a kétnyelvűséggel bejegyzéshez 13 hozzászólás

  1. BP Előd hozzászólása:

    A Félszigettel is hasonló problémát kellett megoldanunk. Akkor kezdett élesbe menni a dolog, amikor beindult a Facebookunk, addig elég jól el lehetett választani a magyar és a román nyelvű kommunikációt. Végül úgy döntöttünk, a Facebook marad közös. A párszavas bejelentések angolul mennek, a nagyobb szövegek magyarul és románul is.

  2. béla hozzászólása:

    már nem azért, hogy kötekedjek, de az említett projekt egy nagy szar, nem erdélyi, hanem a 3 konkrét kisvárosra korlátozódik, a weblap tiszta üres, SEMMI használható információ nincs rajta. egy vállalkozni akaró ember számára teljes mértékben haszontalan.
    mindegy, jó szórakozást kívánok nekik a 8.649.461 lejnyi vissza nem térítendő támogatás elköltéséhez.

    • kekec hozzászólása:

      @béla: azt hiszem, te is ahhoz a típusú magyar hozzáállásúhoz tartozol, amelyik egyből megmondja a tutit. Nem tudom, a sok értelmetlenség között láttad-e a semmit nem érő kétnyelvű kutatási jelentést, amelyről mellesleg már cikkezett a pénzcsinálók. Vagy nem tudom, felfigyeltél-e arra, hogy két éves a projekt. Esetleg nem tudom, észrevetted-e, hogy van egy projektmenedzser tananyag, két nyelven. Én ennyit találtam, bár lehet, hogy tévedtem.

      Egyszerűen elképesztő, mennyi szűklátókörű ember van, aki kicsit sem képes körültekinteni.

      • béla hozzászólása:

        a véleményem írtam meg, de ha gondolod, veheted tutinak.
        igazad van, nem vettem észre.

        elmondjam, miért? azért, mert tanácsadás menü/részt vehetek? oldalon a második kérdés után ezt kaptam válasznak: “Ön sajnos nem tartozik a projektünk célcsoportjába.”

        ezután véletlenszerűen rákattintottam a fenti menüben néhány helyre, és üres oldalak jöttek be.

        majd rámentem az oldaltérképre, és azokra a címekre kattintva, amik érdekeltek, mind üres lapok jöttek be, ismét, vagy olyanok, ahol 2-3 sor szöveg volt, esetleg néhány kép. kivéve persze a “rólunk írták” kategóriát, ami a legbővebb az egész közül.
        sajnos az ilyen webhely mindent sugall, csak naprakészséget nem.

        de az is lehet, hogy csak a böngészőmmel van a gond.. én bajom.

    • Erik hozzászólása:

      majdnem tíz percig kattintgattam az oldalon míg kezdett derengeni miről is van szó. Arra nem jöttem rá, hogy miért kellett leszűkíteni pár városra, hisz a projekt Kolozsváron, Gyergyóban is ugyanolyan infókat nyújt mint Margittán. A különbség talán az, hogy a cégnyilvántartás más-más címen található meg.

      Összességében elég szar.

      Vagy még mindig nem jöttem rá miről van szó?

    • Kapusy Daniel hozzászólása:

      bélanakigazavan. Eriknekis. :)
      Komolyan gondolom, keves dolog kinosabb, mint a nem naprakesz weboldalak. Akko’ ma’ jobb ha nincs… Hamut szorok a kollegaim fejere (Ha’ nem is a sajatomra! En mindent tokeletes csinalok ;)

      ui. irtak rolunk?! Jot?

  3. Balazs hozzászólása:

    Az a vicces, hogy azoknál a projekteknél (határon átnyúló programok) sem várják el a finanszírozók a kétnyelvűséget, ahol ez nyilvánvaló lenne. Még a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program pályázatainak kiírásakor rengeteget könyörögtünk, érveltünk, hivatalos, nem hivatalos úton, stb. hogy a támogatott programok arculati kétnyelvűségét írják elő, hasonlóan pl a Szlovén-Osztrák vagy Olasz-Osztrák programhoz. Annak ellenére elhatárolódtak (mondván a ‘romániaiak’ úgyis tudnak románul, stb.), hogy a döntési központ Budapesten van, és a management többsége magyar nemzetiségű. Félek, hogy a kétnyelvűség promoválásával ti sem szereztek sok jó pontot ennél a csapatnál. De tévedjek.

  4. elTorro hozzászólása:

    Mi visszatérően azzal a dilemmával találkozunk, hogy hogyan kommunikálj úgy két nyelven, hogy teljesen elválaszd a román és magyar célcsoportot. az esetek nagyrészében nem cél, hogy összehozzuk a románokat és magyarokat egy csoportba, azonban szeretnél románokkal is dolgozni. Akkor teljesen párhuzamosan kell menjen minden.
    Ugyanakkor, ha összehozod őket, akkor a magyar résztvevőid világosan hátrányos helyzetből indulnak, hiszen a román résztvevők természetesnek veszik, hogy a kommunikáció nyelve a román, mert azt mindenki érti.
    A határon átnyúló projektekben tényleg az a baj, hogy általában tükörben van honlapszerkesztési pénz és a magyar oldal magyar honlapot, a román oldal román honlapot kell csináljon, ami alapjában elég vicces, amikor te mint romániai magyar szervezet a saját honlapodat románul kell csináljad…

  5. judith hozzászólása:

    Valoszinu, nem sokan ertenek ezzel egyet, de szetvalasztas helyett inkabb kozeliteni kene a nepet egymashoz. Kis regionkon a nyelvtanulas gond, pedig ha kisse nyitottabbak lennenek az emberek kitagulna a lataskore mindenkinek es ertekelni tudna a “massagot”. Svajcot ideznem peldanak. Erdelyben, a roman nyelvtanulas elhanyagolasa azt is jelenti, hogy sokkal nehezebb kesobb franciat, olaszt, angolt megtanulni es a vilag irant erdeklodni. Magyarorszagon meg mindig gond az idegen nyelv meg 35on felulieknek is gyakran. Az internet altal elerheto millio tanulasi lehetoseg elol zarkozik el az, aki a nyelveket es embereket mereven elhatarolni szeretne. A facebook lapomon barataim mindenfele nyelven irogatnak, ami senkit sem zavar, sot (aki nem erti van google translate!.Jo lenne otthonrol is olvasni kis rugalmasabb, megertobb, racsodalkozobb,heves negativ erzelemtol mentes hozzaszolasokat, tobb toleranciat barmilyen nyelven.

  6. Klárik Attila hozzászólása:

    Kedves “béla”!

    A pályázat honlapja folyamatos fejlesztés alatt van, az Ön észrevételei is segítenek abban, hogy teljesebbé, átláthatóbbá tegyük – egyedi stílusa ellenére. Mindenképpen dolgozunk az átláthatóságon, az interaktív térképen, egy e-learning modulon… A képzési modulok valóban üres oldalhoz vezetnek, lévén, hogy ez a fejlesztési fejezet az idei évre volt beütemezve. Tulajdonképpen az Erdélyt lefedő három fejlesztési régió 113 kisvárosáról van szó, nem csak a regionális központként kijelölt 3 kisvárosról. Célcsoportunk a 113 kisváros bármelyikében bejegyzett KKV-vezetőkből, illetve az ugyancsak ezekben a városokban lakó potenciális vállalkozókból áll (ez elméletileg minden 18. életévét betöltött, vállalkozni szándékozó polgárt felölel). A közigazgatásilag “nagy” városok és a falvak, községek valóban nem tartoznak célterületünkhöz.

  7. elTorro hozzászólása:

    @judith: persze, fontos a nyelvtanulás, de itt egyoldalú… azoknál a próbálkozásoknál, ahol szándékosan promováltuk a kétnyelvűséget, az volt a tapasztalat, hogy a román résztvevők, csodálkoztak, hogy miért kell kétnyelven beszélni, ha úgy is mindenki ért románul.
    A magyar résztvevők közül, pedig csak a fele élt azzal a lehetőséggel, hogy magyarul beszéljenek (egyesek mindkét nyelven elmondták mondanivalójukat).

    Kíváncsi vagyok, hogy Svájcban, mondjuk egy francia nyelvű kantonban ez a nyelvi sokszínűség hogy működik?

    • frodo hozzászólása:

      Az szerintem egy másik aspektus, és ez krónikus hiány: ha egy projekt teljességgel magyar projekt is, ennek eredményeit legalább alapszinten románul is kommunikálni kellene annak érdekben, hogy a román közösség is megértse, a magyar kisebbség is tesz esetleg olyant, ami őket is érinti, és akár hasznos is. Az általános szervezeti kommunikációról, ami a magyar mondjuk civilek esetében minimális a román többség fele, inkább nem is beszélek.

  8. CZ hozzászólása:

    Az ingyenes számlázó programot senki nem vette észre az oldalon?
    Töltsétek bátran.

Hozzászólás a(z) CZ bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Spam Protection by WP-SpamFree