2022. január 27. csütörtökAngelika
EUR = 4.9453 RON
USD = 4.4182 RON
HUF = 1.3791 RON
GDP-növekedés = 13,0%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 13,019.57(0.01%)
Infláció = 8,19%
Alapkamat = 2,00%
K Plusz tehetséggondozási keretprogram
  • Célkitűzés

    a Kolozsváron és vonzáskörzetében élő tehetséges fiatalok felkutatása és támogatása
  • Részletek

    >>
ARCHÍVUM RSS

Létezik olyan, hogy magyar nemzeti design? Egyáltalán mi az, hogy design?

közzétéve: 2016-08-17 18:26

Arra már előre számítottunk, hogy a Kolozsvári Magyar Napok mintegy 500 programpontja közül a Kreatív Kolozsvár által szervezett tematikus beszélgetésekre idén is érdemes lesz minél gyakrabban ellátogatni. Az augusztus 19-ig kávézóként (is) funkcionáló K+ közösségi tér tényleg jó napindító program, a szervezők kávéval, süteménnyel és gyümölccsel várnak mindenkit, a kávé melletti kötetlen beszélgetések pedig egyszer csak átcsapnak kötetlen előadásokba.

Kedden Mikecz Dániel, a Republikon intézet kutatója, Nádudvari Noémi, a Highlights of Hungary, a wndrlnd, és a Színes város projektek kurátora tartott előadást, a kora délutáni órákban pedig Kelemen Kinga és Felméri Cecília részvételével tartottak kerekasztal beszélgetést.

Mi ebben a bejegyzésben Dedushkov Maxim design-iparról szóló előadását foglaljuk össze röviden. Azért az övét, mert Dedushkov rövid bemutatkozást követően gyakorlatilag a jelenlevők cetlire feljegyzett kérdései mentén építette fel előadását, és beszélt arról, hogy egyáltalán mit nevezünk designnak, de olyan összetettebb kérdésekről is elmondta a véleményét, hogy milyennek kellene lennie designt támogató okos szakpolitikának.

ded2

Dedushkov Maxim 2008 óta foglalkozik designnal. Közgazdászként végzett a Corvinus Egyetemen, dolgozott a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, ahol később design-ügynökséget is alapított azzal a céllal, hogy összekösse az üzleti szférát az oktatási intézményekkel. Design-nagykövet a Design for Europe nemzetközi kezdeményezésen belül, amelynek célja, hogy tudatosítsa a design fontosságát a kis- és közepes vállalkozások számára, illetve megmutassa, hogyan tudja egy kisvállalat beépíteni működésébe a designt. Több holisztikus tábor szervezője. Utolsó projektje CODEC névre hallgat, és arra a felismerésre épül, hogy egyre több szabadúszó dolgozik már Közép-Kelet-Európában is, köztük viszont nem igazán jönnek létre munkakapcsolatok. A CODEC célja ezeknek a freelancereknek az összekötése lesz, jelenleg a működési struktúra kifejlesztésén dolgoznak.

Pontosan mi is az a design?

A designról közkeletű felfogás, hogy az egy esztétikai fogalom, szokták is használni azt a jelzőt, hogy valami designos. Ez viszont szerinte nem helyes, a design ugyanis sokkal inkább egy ember által tervezett dolgot jelent, vonatkozhat mindenre, amit az ember kitalál vagy fejleszt.

A design-szakma folyamatosan változik, Dedushkov szerint ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az első ipari forradalom környékén még gyakorlatilag azok voltak a designerek, akik kitalálták miként is nézzen ki egy a gyártásra kerülő termék. Ma a design fogalma viszont rengeteg szektort takar, az ipari formatervezőktől, egészen a szolgáltatás formatervezőkig számos tevékenység tartozik hozzá. Dedushkov példaként azt is felhozta, hogy egy banki fiók működésének kitalálása is design munka, “ha egy ügyfél belép egy bankba, megtervezhető, hogy hova néz, kit lát először, vagy egy ügyfélfolyamaton keresztül hogyan jut el A-ból B-be. Ezt egy szolgáltatás formatervezőnek a feladata kitalálni” – magyarázta.

ded3

A design szakma mára annyira sokrétű, hogy léteznek stratégiai designerek is, akik egy cég innovációs tevékenységét tervezik meg az úgynevezett design módszertan segítségével. Dedushkov rámutatott, a módszert rengeteg területen lehet használni, amelynek:

– első lépése a megfigyelés, amikor a szakember saját környezetében figyeli meg a terméket vagy szolgáltatást;
– a második, hogy képzeld bele magad a felhasználó bőrébe, és így vizsgált a termékedet;
– ezt követi az úgynevezett brainstorming, vagyis az ötletelés azokról a pontokról, amelyek nem működnek jól;
– a negyedik lépés, de a második legfontosabb a prototípusépítés, amikor az ötletelés végén meg kell nézni, hogy az ötlet valóban működik-e. (Dedushkov külön kitért arra, hogy a szolgáltatásokban is lehet prototípusokat építeni, sok esetben színészek segítségével, igazi felhasználók bevonásával végeznek szimulációkat, és vizsgálják, hogy valóban működik-e az ötlet.)
– a végén pedig jön a végeredmény, vagyis a visszacsatolás.

Na jó, akkor viszont mi a különbség a termékfejlesztés és a design között?

Dedushkov kiemelte, hogy a termékfejlesztést, mint tevékenységet nem szabad összekeverni a designnal. A termékfejlesztés ugyanis a designnak csupán egy jól meghatározott alfejezete, amelyet érdemes a design módszertan többi szakaszával együtt használni, hiszen a fejlesztés önmagában nem biztos, hogy a felhasználó igényeire ad választ. A design módszertannak viszont több lépése is – például a prototípus készítése – sokkal nagyobb eséllyel szűri ki azt, ha valami nem működik egy terméknél vagy szolgáltatásnál.

Érdekességképp Dedushkov több olyan kutatást is felhozott példaként, amely azt támasztja alá, hogy a designereket alkalmazó, és a módszertant használó vállalatok jóval nyereségesebbek, mint a designereket nem alkalmazó cégek. Létezik olyan tanulmány is, amely a New York-i tőzsdén jegyzett vállalatok esetében azt állapította meg, hogy azon cégek részvényeinek árfolyama, ahol designereket is alkalmaztak, 130%-ot vert rá azoknak a cégeknek az értékére, amelyek nem foglalkoztattak ilyen szakembereket. Arra viszont Dedushkov is figyelmeztetett, hogy bár a számok elég meggyőzőek, érdemes kissé óvatosan kezelni azokat, hiszen a designereket alkalmazó cégek vezetősége nagy valószínűséggel jóval felkészültebb, ami szintén magyarázata lehet a hatékonyabb működésnek.

Hol helyezkedik el a magyar design-szakma? És létezik olyan, hogy magyar nemzeti design?

Van aki szerint létezik magyar nemzeti desing, Dedushkov szerint nem létezik ilyen, de jó volna, ha lenne. A nemzeti design jegyei ugyanis, akárcsak a skandináv országok esetében, brandelemmé nőhetnék ki magukat. Magyarországon ugyanakkor egyelőre nem lehet azt mondani, hogy volnának jól meghatározható design-jegyek.

Dedushkov szerint viszont jó, hogy nagyon sok tehetséges designer kerül ki a magyar intézményekből, a szakoktatás minőségét pedig az is bizonyítja, hogy a végzősök jelentős része nyugaton vállal munkát, a tudásuk kell a külföldi vállalatoknak. A más országban való boldogulás a szakemberek részéről ugyanakkor kényszer is, hiszen a magyar ipar nem tudja felszívni a magyarországi designereket, persze ez magyarázható a magyar ipar méretével is összefüggésbe hozható.

Annak ellenére, hogy a Design Terminál által elvégzett egyik friss felmérés szerint a magyar kreatív ipar jelenleg 3,7%-át termeli a GDP-nek, és a 4,4%-át adja a magyarországi alkalmazottaknak, a magyar piac még mindig nem képes elég kreatív szakembert felszívni. A designt is magába foglaló iparág még így is az összes többi szektornál gyorsabban növekszik, és jelenleg nagyobb a hozzájárulása a magyar GDP-hez, mint a mezőgazdaságnak.

Előadásában arra is rámutatott Dedushkov, hogy a magyarországi designerek részéről jóval nagyobb a vállalkozási kedv, és az is sokkal inkább jellemző a nyugati országokhoz viszonyítva, hogy szabadúszóként dolgozzanak, ami inkább kényszer, hiszen az áttöréshez muszáj valamilyen saját terméket létrehozni. Rossz irányvonalnak nevezte a designerek részéről az úgynevezett handmade, vagyis kézzel készített termékeket, a terület egy szakember számára szerinte azért is zsákutca, mert alig van továbblépési, vagy sorozatgyártási lehetőség, a piac nagyon kevés tervezőt tart el, a gyárak pedig borzasztóan konzervatívak, és ha tehetik inkább a jól megszokott termékekre szavaznak.

ded1

Ahhoz, hogy változzon a helyzet, jól célzott szakpolitikákra van szükség

Egy jó szakpolitika – legyen az állami, vagy regionális – pedig akkor tud igazán jól működni, ha egy teljes gazdaságfejlesztési politika részeként jelenik meg – mondta, majd megnevezte azt a három alappillért, amelyeknek a jó működése feltétlenül szükséges lenne a design fejlődése szempontjából. Egyrészt állami feladat lenne az egyik legfontosabb alappillér, az oktatás megszervezése úgy, hogy már akár a középiskolában is megtörténjen a szakma tudatosítása, ahol Dedushkov szerint a klasszikus rajz órák mellett érdemes lenne megpróbálkozni design feladatok kiadásával is.

Az oktatás mellett rendkívül fontos lenne a design népszerűsítése is, amely szintén nagyon komoly állami hozzájárulást igényelne. Több konferencia szervezésére, szakmai elismerések, díjak létrehozására lenne szükség ahhoz, hogy a design fejlődése államilag is megalapozottá váljon – mondta Dedushkov.

Harmadik alappillérként a támogatások jelennek meg. Dedushkov szerint itt egy rendkívül széles skálán lehet mozogni: “egy támogatási program keretén belül lehet például pénzt adni cégeknek, és azt mondani, hogy ezt költsétek designerekre, az ilyen stratégia viszont nem biztos célravezető, a pénz egy idő után mindig elfogy, és az egész kifulladhat” – mutatott rá.

“Okosabb” megoldásként egy észtországi program példáját hozta fel, amely részeként a programgazda által kiválasztott designerek munkájához juthattak hozzá kedvezményesen vállalatok (nem ingyen, ezzel szűrték ki, hogy a cégek tényleg komolyan gondolják a szakemberekkel való együttműködést). Az észt program nagyon fontos része volt az is, hogy a támogatást nyújtó intézmény moderálásával történt a cégek és a designerek együttműködése, mert ahogy Dedushkov is kiemelte, “nem mindig lehet magára hagyni egy designerrel egy olyan vállalatot, amely még korábban nem működött együtt ilyen szakemberrel”.

Milyen eszközök, vagy célok tesznek hitelesebbé egy design szakpolitikát?

Dedushkov szerint erre a kérdésre nagyon egyszerű a válasz, hiszen egy szakpolitika csupán akkor lehet hiteles, és célravezető, ha az állami intézmények azokkal a szereplőkkel együtt tervez meg egy ilyen stratégiát, akiket meg is kíván szólítani vele. Így első lépésben célravezető időt szánni a designerekkel, illetve – és ez rendkívül fontos – a kis- és közepes vállalatokkal való beszélgetésre is – mondta.

Fotók: Szabó Tamás

A Kreatív Kolozsvár Kávézó programjai csütörtökön és pénteken is folytatódnak. Csütörtökön reggel 9 órától Lányi Ádám és Sólyom Tamás egy kávé mellett beszél arról, hogy hogyan szereztek 40 ezer dollárt közösségi finanszírozásban a Feel-Flux nevű projektjükre (de szakértőktől is hallgathattok kötetlen előadásokat a témában ), míg pénteken Szabó Mártonnal, az iWiW alapítójával is megismerkedhettek. A program Facebookon és korábbi bejegyzésünkben is olvasható.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This blog is kept spam free by WP-SpamFree.