Kelemen Attila blogja
  • média, marketing
ARCHÍVUM RSS

A hónap bejegyzései: március 2016

Az első lépés a jó PR-hoz

,

közzétéve: 2016-03-24 11:35

Ritkán találkozom a romániai magyar vállalkozók esetében jó PR-ösztönnel. A PR szerintem ott kezdődik, hogy nem görcsölsz, nem vádolsz, nem hadakozol és ott végződik, hogy van egy nagy ötleted, ami akkorát szól, hogy jelentősebb médiabüdzsé nélkül is közvetlen eladásokat hoz.

Történt, hogy a Transindex a Facebook-oldalán megosztott egy képet a Diószegi sajtos kifliről, aminek a címkéje egy ékezethibát tartalmaz. Tudniillik Diószegi SAJTÓS kifli… Aranyos hiba. Jól ragozható. Sajtónak való, vagy sajtós van benne? Esetleg sajtósoknak van gyártva? Olyan ez, mint a paraszt csorba, amiről nem pontosan tudni, hogy parasztoknak, vagy inkább parasztokból van. A hibák jelentésjelentéseket generálnak, állítólag a gótika is úgy született, hogy félreértelmezték egy misztikus írásait (lásd Katedrálisok kora).

A poszthoz többen hozzászóltak, többen derültek rajta, tényleg vicces. Ami viszont egyenesen remek, hogy hozzászólt a brand tulajdonosa is, Diószegi László. Aki ezt írta:

Elnézést kérek, sajnos nem vettük észre idáig, mert a nyomda hibázott! Mikor elfogy a címke, helyrehozzák a tévedésüket! Tényleg senki nem vette észre közülünk, ugyanis annyi másra kell figyeljünk, hogy ezt nem vettük észre, de természetesen köszönjük a jogos észrevételt és hamarosan ki is javítjuk!

Miért jó ez? Először is azért, mert a brand tulajdonosa felelősséget vállalt a bakiért. Magyarázatot adott rá (amiben burkoltan benne van az is, hogy jó, hogy legalább nektek van időtök ezzel foglalkozni) és biztosított arról, hogy megoldja az ügyet. Egyszerű az egész, mégis példaértékű, mert az látjuk bemutatva, hogy a brand kommunikál a fogyasztókkal, hogy a brand tulajdonosa is szívesen kommunikál a fogyasztókkal és hogy tudja, hogy a brand nemcsak azé, aki gyártja, hanem azé is, aki fogyasztja.

A román könyvpiac 2015-ben. Nevek és számok

, , , , , , , , , , , , ,

közzétéve: 2016-03-15 12:03

A romániai Forbes márciusi száma egy nem túl alapos, de mégis érdekes összeállítást tartalmaz a román könyvpiac tavalyi állásáról. Összefoglalom a lényeget:

Johannis tündöklése és bukása

Annak ellenére, hogy Johannis kiadója, a Curtea Veche nem válaszolt a Forbes kérdőívére, a nagyobb terjesztők adataiból a Forbes mégis Klaus Johannis Pas cu pas (Curtea Veche) című könyvét kiáltotta ki a legjobban fogyó címnek. 2015-ben 75 ezret adtak el az elnök könyvéből. Nagyon el kellett legyünk bújva ahhoz, hogy a benzinkutaknál, szupermarketekben ne találkozzunk a címmel. 2014 végétől nagyságrendileg 130 ezer fogyott belőle. Jóval kisebb volt a lelkesedés Johannis második kötete után. Ez a Primul pas, amiből legfeljebb 10 ezer példány fogyott a nagyobb terjesztők adatainak összesítése alapján. Mi a tanulság: Az Ultimul pas cím valszeg sikeresebb lett volna.


A legtöbbet említett román szerzők 2015-ben

Igor Bergler, Gabriel Liiceanu, Dan C. Mihăilescu, Lucian Boia, Dan Lungu, Radu Paraschivescu, Andrei Pleşu, Mircea Cărtărescu, Horia-Roman Patapievici, Radu Aldulescu, Klaus Johannis, Neagu Djuvara.


A legkeresetebb szerzők, minden cím (Johannis nélkül)

Lucian Boia (47.775), Mircea Cărtărescu (31.652), Neagu Djuvara (22.969), Andrei Pleşu (21.540), Radu Paraschivescu (14.654)


A legsikeresebb könyv egy regény

Igor Bergler Biblia pierdută (RAO) című könyve 20 ezer körüli példányban fogyott. A szerző bevallottan a nemzetközi sikerkönyvek fogásait másolta. A könyv témája Drakula gróf mítoszának és Vlad Ţepes alakjának összeolvadása. A kiadó sok energiát fektetett az on-line marketingre. A Forbes szerint ezt a kötetet említették a legtöbbet on-line.

bibliaperduta560


További román sikercímek

  • Lucian Boia: Cum s-a românizat România (Humanitas) 17.208
  • Adriana Săftoiu: Cronică de Cotroceni (Polirom) 14.300
  • Mircea Cărtărescu: Solenoid (Humanitas) 8183

Nemzetközi sikercímek

  • E.L.James: Cincizeci de umbre ale lui Grey (Trei) – a becslés szerint ez vezet, de nem tudni mennyivel
  • Paul Coelho: Adulter (Humanitas Fiction) 19.864
  • Michel Houllebecq: Supunere (Humanitas Fiction) 11.954
    Evgeni Vodolazkin: Laur (Humanitas Fiction) 10.61

Lektűr kategória

  • Alice Munro: Prea multă fericire (Litera) 20.000
  • R.R. Martin: Cavalerii celor şapte regate (6.156)

Klasszikus siker

  • J.D.Salinger: De veghe în lanul de secară (Polirom) 15.500

A legnagyobb hibák, amiket branding tanácsadóként elkövettem

, ,

közzétéve: 2016-03-07 10:43

közzétéve: 2016-03-07 10:43

Volt, hogy többször is. Úgy sejtem, ezek amolyan alaphibáknak számítanak, amelyek nagyobb rutinnal elkerülhetők lettek volna. Most közzéteszem a kollégák okulására.

1. Nem tiszta a brief.

A brief a célokat és némiképpen az eszközöket fogalmazza meg. Példa itt. Amire a brief mindenképpen kitér:

  • Ki a megrendelő? (Szervezeti és termék specifikumok, akár szervezeti kultúra, jövőkép stb)
  • Hogy néz ki a piac, a versenytársak, a trendek, a kontextus? (Miben jók, rosszak a versenytársak, van-e rés stb.)
  • Mi az, amit a tanácsadótól szeretnének? (termékbrand, pozicionálás, logó, csatorna azonosítása, teljes integrált letámadás stb.)
  • Kik a jelenlegi (és potenciális) fogyasztók?
  • Milyen képet szeretnének kialakítani a brandről?
  • Mekkora kreatív és kommunikációs költségvetést lőttek be?
  • Hogy néznek ki a korábbi anyagok? (mi volt jó, mi volt rossz, mi volt felesleges)
  • Hogyan képzelik az együtt dolgozást, hogy néznek ki a kompetenciák, kik a megbízottak, hogy néz ki a dolog időben stb.?
  • Hogyan vesztette el a tulajdonos a szüzességét (ezt a kérdést csak azért tettem be, hogy az olvasó tesztelhesse, hogy figyel-e)

Ha a fenti kérdésekre homályosak a válaszok, tanácsadóként legfeljebb abban reménykedsz, hogy közben úgy is minden kialakul. De nem fog. Mert: ha nem tiszta a brief, nem tiszták a célok sem. Ha nem tiszták a célok, nincs megoldás sem. Adott esetben még a termék sem egyértelmű, így alanya sincs a feladatnak… Persze hajlamos vagy arra, hogy betömd a lyukakat, de ki fog derülni, minden, amivel te kerekítetted ki a briefed, pusztán a fantáziád szüleménye, úgyhogy a kapcsolat a valósággal csak a véletlen műve lehet. A megrendelő nyilván megijed attól a sok érthetetlen és az ő szempontjából irreleváns hülyeségtől, amit valószínűleg nagy átéléssel prezentálsz. Nem érti, mi ez az egész.

Ha nem tiszta a brief, nem számít a business, nem számít a barátság, nem számít az udvariasság: meg kell állni! Többet kell beszélgetni, több példát kell mutatni a megrendelőnek, vagyis jobban kell inspirálni.

2. A brief tiszta, de a megrendelő valójában nem azt szeretné, ami benne van.

No, ez már pszichológia. Végül is a megrendelő a brief minden szavával egyetért és ugyanazt értitek a brief minden egyes szaván, de alapvetően, legbelül mégsem ez az, amit a megrendelő szeretne. A megrendelő azt érzi, végül is nem rossz, amit összehozol, de mégsem ez kell neki. Menet közben kis korrekciók kerülnek a briefbe, ami lassan toldozott-foltozott lesz, vagyis tele apró ellentmondásokkal. Aztán mindketten elfáradtok. Ilyenkor jobb, ha elfogadod a kudarcot. Túl hamar lett meg a brief, nem ástál elég mélyre. De nem szabad frusztrálódnod, a kliens, ha értékeli a befektetett energiát, később visszatér, és akkor más sokkal tisztább lesz minden.

3. A megrendelő nincs kész a változtatásra.

Az arculat kikopott, nem látszik a termék, nincs semmi fogható kommunikációja a terméknek, így hát a megrendelő szakemberhez fordul. Ilyenkor fel kell frissíteni egy egykor korszerűnek, akár innovatívnak számító valamit. Ez remek dolog, mert alig fél év alatt nagyon látványos lehet az előrelépés. Elmondod, mi mindent lehet és kell csinálni, de a megrendelő megijed. Annyira megszokta a régit, hogy fél kockáztatni. Ez persze nem derül ki az első percben, pedig egy tanácsadónak nagyon hamar rá kell éreznie, hogy a megrendelő határozatlan. Minél hamarabb ismered fel, annál jobb. A melót vissza kell adni!

4. A megrendelő giccset szeretne, nem brandet.

Egy jó brand nem lehet brand első látásra/hallásra. Ha valami első hallásra nagyon valamilyen, akkor nagyon emlékeztet valamire, vagyis nem lesz erős brand. A brand lényege nem okvetlenül abban rejlik, hogy hasonlít, hanem abban, amiben különbözik. Fontos az is, hogy legyen önmaga, ne úgy tegyen, mintha valamilyen lenne, közbe pedig mégsem az.

Ha igazán értékes brandet szeretnél, akkor a kialakításkor ügyelsz a mélyrétegekre is, a brand story fordulataira, a termék nagyon specifikus tulajdonságaira is. Lehet egy brand nagyon funky, szexi, cuki stb., de erőtlen akkor, ha nincs személyisége és nincs belegondolva abba, hogy milyen lesz a nagyon speciális interakciója a fogyasztókkal. Ha elmegy melletted 30 plázaviktim és egy deszkás emós, én biztosan a deszkás emósra emlékszem majd, és nem hiszem, hogy egyedül lennék ezzel. Ő más, a többiek tetszetősek, de jellegtelenek.

Miért fontos ez? Mert ezt a mechanizmust el kell magyarázni minden egyes alkalommal. Az, hogy egy brandinges joggal viszolyog a giccsektől, nem biztos, hogy közhely a megrendelő számára is. Ha nem magyarázod el, hogy a giccsek tetszetősek, kézenfekvők, adják magukat, de hamar kiégnek, csalódott leszel, mert joggal érzed úgy, nagyjából feleslegesen dolgoztál.