közzétéve: 2015-01-26 09:56
Vidékfejlesztésben gondolkodva ma már egyre inkább a pénzről beszélünk. Közösségi ötletbörzén, önkormányzati üléseken számtalanszor figyelmeztetnek: pénz nélkül semmit sem lehet megvalósítani vidékfejlesztésben. Sokan addig is eljutnak, hogy csak a pénz hiányzik vidékről, más minden megvan.
Csak részben tudok egyet érteni a naponta hallott, a vidékfejlesztő munkáját legtöbbször lekicsinylő véleménnyel. De maradjunk a pénznél: Mennyi pénzre lenne szükség? Mennyi az annyi?
Múlt év végén gondolkodtam el az általam ismert vidékfejlesztési projektek társadalmi és gazdasági hatásán. Melyek azok a projektek, amelyek leginkább hozzájárultak a székelyföldi falvak megújulásához, szabad-e egyáltalán összehasonlító jellegű költség-haszon elemzést végezni a különböző célú és tárgyú pályázatok kapcsán? Véleményem szerint igen, de csakis az idő mércéjével: beszélhetünk-e életképes magyar közösségekről a jelenleg 300-400 lelkes falvainkban?
Az elmúlt hét esztendőben politikusok, polgármesterek, közéleti szereplők hallattak fejlesztési sikertörténetekről vidéken. Többféle kormánytámogatás volt infrastruktúra fejlesztésére, a Nemzeti Vidékfejlesztési Programon ha nagyon kevesen is, de akár 2,5 millió eurós integrált pályázatban részesültek községenként. Ugyancsak a vidékfejlesztési program részeként, a nálunk ennek mostohagyermekeként kezelt LEADER program is hasonló méretű támogatást jelentett, de sokkal nagyobb területre szétszórva, kistérségekben gondolkodva. Ennél a lehetőségnél időzzünk el egy kicsit, feltéve a kérdést: milyen hatással volt a székelyföldi közösségekre a LEADER? Mit hozott a fent említett, egyéb infrastrukturális beruházásokkal szemben?
Nézzük meg közelebbről a csaknem 38.000 lelket számláló Nyárád mentét:
- kistérségi szinten több mint két év alatt kipályáztatott 2,28 millió euró
- 58 nyertes pályázat
- 3.214.995 euró a LEADER által generált összérték
A zöldövezetek, játszóterek, közösségi terek, sportbázisok, kommunális gépek mellett a 60-as évek óta nem tapasztalt beruházások történtek annak a tizenhét pályázatnak köszönhetően, melynek célkitűzése a kulturális örökség megőrzésére és értékesítésére. Számszerűsítve, majd négyszázezer euró jutott a helyi kulturális értékek továbbadására, a hagyományok ápolására a Nyárád mentén.
A közhasznú beruházások mellett fiatal gazdák, méhészek, orvosok és vállalkozók részesültek támogatásban úgy, hogy minden típusú pályázat mellé vállalkozói képzés is biztosítva van a pályázóknak.Figyelembe véve a LEADER sikerét, integrált jellegét, a kisebb projektek tudatosan megtervezett összhatását, az ezek nyomán vélhetően bekövetkező eredményeket, a több mint 2 millió euró beruházott összeget, hatalmas különbséget fedezhetünk fel a hatékonyságot illetően a LEADER és az egyéb típusú, vidéki beruházások között.
Valószínű azonban, hogy ennek tízszerese sem válthatná meg a Székelyföld fogyatkozó falusi közösségeit. A lakosság elöregedése, a falvak kiürülése az unió jóléti társadalmaiban is megoldatlan kihívás. Bármennyire is elcsépelt a diagnózis, én is úgy vélem, a válság gyökereit az érték-rendülésben kell keresnünk, a valódi megoldást pedig a szemléletváltás jelentheti.
Ki a vidékfejlesztő? Ő a fej, ott áll az élen, a gáton. Előrelát, mer tervezni, nem számokban gondolkodik, nem a pénznyereség motiválja. A gazda, aki szánt, vet, arat, ültet, mert látja a magban a gyümölcsöt termő fát. A tanító, lelkész, pap, aki szolgál, művel, közösséget gyúr, megemlékezést, ünnepélyt, kirándulást, tábort szervez, táncot vagy színdarabot tanít be, családot látogat, lelkeket gondoz. Az orvos, „szociális munkás”, aki bezörget a magányos öregekhez, meghallgatja a panaszt, ápol, gondoz. A „nővérek”, a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar alapítói, akik el nem múló értékkel ajándékoznak, a rejtett tálentumot előbányászva és megsokasítva juttattak el remetei, mikházi, hodosi, vagy jobbágytelki gyerekeket a bécsi Musikverein színpadára. A Bekecs egyesület, melynek fiatal táncosai a Nyárád mente kulturális nagykövetei lettek. Ez a vidékfejlesztés. Mérhetetlenül. Minden más csak pótcselekvés, szemfényvesztés, számmisztika. Kártyavár, ami összedől az első kedvezőtlen statisztika súlya alatt.
