2024. április 19. péntekEmma
EUR = 4.9388 RON
USD = 4.5768 RON
HUF = 1.2889 RON
GDP-növekedés = 5,6%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 13.026,12(-0,54%)
Infláció = 8,19%
Alapkamat = 2,5%
Votisky Petra blogja
  • HR/pszichológiai tanácsadás/coaching
  • Szabadúszó
  • Tanácsadó
  • >>
ARCHÍVUM RSS

HR és üzleti kalandozások Dubajban

közzétéve: 2015-10-26 18:54

Közép-Európában egyre több kis- és középvállalkozás tulajdonosa kacérkodik a gondolattal, hogy a Közel-Keleten is szerencsét próbál. Úgy gondolom, hogy a Transindex olvasói számára is hasznos és izgalmas lehet egy picit belepillantani a dubaji cégalapítás rejtelmeibe. Dubaj különösen közel áll a szívemhez, hiszen én magam is éltem ott, ráadásul a Nők Külföldön weboldal tulajdonosaként sok kiváló szakemberrel találkozom. Egyikük Dr. Novák Nóra, a Dubai Connect tanácsadócég tulajdonosa, ügyvezetője, aki készségesen válaszolt a dubaji cégalapítással és üzleti élettel kapcsolatos kérdésekre.

Kiknek érdemes céget alapítani Dubajban illetve az Emirátusokban?

Kedvenc mondatom, amit mindig elmondok, hogy az emirátusi lakosságtól megkérdezni, hogy mire van szükségük, teljesen felesleges, mert a válasz az, hogy kedvesen mosolyognak: „Semmire.”

Egyetlenegy dologgal lehet őket megfogni, ha valami érdekes. Az hogy számukra mi az érdekes, teljesen szubjektív. Fontos, hogy az Emirátusok lakosságának csak 10-15 százaléka emirátusi, a többiek, vagyis 85-90 százalék külföldi. Ez egy elég beszédes szám. Komoly lehetőség lehet az itt élő expatok (külföldiek) kiszolgálása.

Ha az a kérdés, hogy milyen magyar termékek, szolgáltatások tudnak érvényesülni, akkor érdemes néhány rendezőelvet figyelembe venni. Csak olyan termék tud érvényesülni, amely megfelelő volumenben az év 12 hónapjában rendelkezésre áll. Kivétel ezalól a friss idény gyümölcs és zöldség, amelyeknek mindenképp valamely különlöges tulajdonsággal kell rendelkeznie, hogy érdemes legyen 5000 kilométert reptetni.

Sokszor gond az, hogy a magyar cégek sem logisztikában, sem volumenben nincsenek felkészülve. Én azt mondom, hogy azok induljanak el az Emírátusok vagy Közel-Kelet felé, akinek Európában van már legalább regionális tapasztalata.

Illetve ez egyszerű számolás is, hogy mik azok a transzferárak, amiket ha hozzáadsz, akkor egészen egyszerűen nem éri meg elindulni.

A szolgáltatásokra az jellemző, hogy nem kell egy köztes disztribútor cég, mint egy arckrém esetében. Ellenben nagyon fontos és alapvető, hogy nagyobb befektetést igényel. Ha például olyan szolgáltatásról beszélünk, aminek van egy kiszolgáló háttere, az alapvetően meghatározza és más irányban viszi el az üzleti modellt. Vagy céget kell itt is alapítani vagy betársulni egy itteni cégbe, amihez a know-how-t is adod.

Nehéz iparágakról beszélni. A klasszikus innovatív szolgáltatások: vízgazdálkodás, környezetvédelem, szemétfelhasználás, energiatakarékossághoz kapcsolódó IT megoldások. Ez nem másabb, mint Európában. Talán a szélsőséges időjárási viszonyok miatt merülnek fel speciális területek is. Alapvetően az a legnagyobb kihívás és az befolyásolja az üzleti modellt, hogy messze van Európa és itt jelen kell lenni.

Milyen cégek lehetnek sikeresek?

Annyira telített a piac, hogy csak azok a cégek tudnak érvényesülni, amelyeknek olyan termékük vagy szolgáltatásuk van, ami valamiféle innovációt tartalmaz. Startup-ok, technikailag és területileg is olyan termék, szolgáltatás, ami valamiféle újdonságot tartalmaz.

Sokkal fontosabb a piackutatás, mint akár csak az EU-ban. Lehet, hogy azt gondoljuk, hogy a mienk egy innovatív dolog, de ha megnézzük a piacot, akkor 38 hasonlót találhatunk.

A branding is rendkívül fontos. Egy nagy, nemzetközi márka sok millió dollárt tud marketingre költeni, amivel egy magyar cég nehezen tud versenyezni. Irreális elképzeléseik, vágyaik vannak a magyar cégeknek arról, hogy elég csak ide eljutni. Komoly marketing, felkészülés szükséges. Ez egy szűrő is egyben, hogy melyik cég van felkészülve arra, hogy külpiacon is érvényesüljön.

Céget alapvetően akkor érdemes alapítani, ha már látjuk a piacot és vannak üzleti kapcsolataink. Ennek egy folyamatnak kell lennie.

Milyen cégtípusok vannak Dubajban?

Alapvetően két cégtípus van, ami a magyar kis- és középvállalatok számára érdekes lehet. Az LLC vagyis Kft és a Free Zone cég. Az egy egyértelmű és nagyon szigorúan vett szabály, hogy terméket árulni LLC-n keresztül lehet.

Nem demokratikus államról beszélünk, ami a cégalapításnál is megmutatkozik. Céget (LLC-t) alapítani egy helyi állampolgár 51 százalékos jelenlétében lehet. Ez azt jelenti, hogy olyan szponzort kell találni, aki helyi, emirátusi állampolgár. Ehhez nagyon nagy bizalomra van szükség. Gyakorlatilag a tulajdonrészed nagyobb részét kiadod a kezedből. Ugyanakkor ez egy teljesen bevett modell. Nagy multicégek is helyi cégekkel képviseltetik magukat.

Az emirátusi tulajdonostárs az esetek nagy részében csendestársként vesz részt az üzletben. Az állam ezzel a privilégiummal segíti az állampolgárait. Ez azt jelenti, hogy megállapodás szerint a cégalapítás után éves, előre meghatározott szponzori díjat kap vagy pedig az adott cég éves árbevételéhez mért jutalékot kap. Ez polgári jogi szerződésként a felek megállapodása. Általában az első modellt választják. Ilyenkor az első évben jelképes, határozott összegű szponzori díjról beszélünk, utána pedig a felek mérlegelése, hogy hogyan haladnak tovább.

A Free Zone cég megalakítása viszonylag egyszerű. Nem kell hozzá fizikai iroda sem. Ez Kft eseén nem így van, ott muszáj irodát bérelni, ami nagyon megdrágítja a költségeket. Ugyanakkor a céges bankszámla nyitása bonyolult, rettenetesen bürokratikus és egyéni elbírálás kérdése.

A Free Zone cég egyrészt végezhet tanácsadást, másrészt logisztikai tevékenységet. Például Jebel Ali a világ egyik legnagyobb kikötője, ahol az ottani Free Zone területet nagy cégek használják logisztikára. Az Európából érkező konténereiket leteszik ott egy ideig, de nem hozzák be Dubajba, hanem mint egy transzfer állomást használják és viszik tovább a Távol-keletre.

Az Emirátusok híres arról, hogy terepet ad a free zone és adómentes övezetek jelenlétének és az abban való érvényesülésnek. Ez azt is jelenti, hogy egy átlagos tanácsadó a hét Free Zone bármelyikében céget tud alapítani. A Free Zone cégnek az lehet a hozzáadott értéke, hogy mégiscsak presztízs, hogy a Közel-Kelet gyöngyszemében is van egy céged.

Beszéljünk egy kicsit a HR-ről is. Ha mondjuk céget akarok csinálni, akkor hogyan érdemes felvennem munkaerőt? Érdemes-e Európából vinni?

Amikor az Emirátusokban fizetésről beszélünk, akkor egy package-ről van szó, ami több dolgot tartalmaz. Először is egy egészségbiztosítást, általában benne van egy housing fee (szállás), transportation (utazás) és az alapfizetés. Ezen belül teljesen az adott cégtulajdonos vagy ügyvezető, hogy ezen a csomagon belül mit ad. Egyet biztosan adnia kell: az egészségbiztosítást.

A cég profilja meghatározza, hogy milyen know-how, szakképzettség kell, mi a cég imidzse, tehát milyen nemzetiségű emberek kellenek vagy ideálisak. A cég saját tapasztalata általában, hogy milyen kulturális hátterű emberekkel tud együtt dolgozni.

Akkor érdemes Európából vinni embert, ha valami olyan speciális tudás kell az adott termékhez vagy szolgáltatáshoz, amihez nehezen lehet megtalálni kint a megfelelő embert, illetve túl hosszú a képzési idő. Hátránya ennek a döntésnek az, hogy ezeknek az embereknek nincs helyismerete. Ezt az országot, mint ahogy minden más országot, meg kell ismerni, tanulni kell, ami időt vesz igénybe.

Köszönöm a részletes és nagyon hasznos információkat!

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This blog is kept spam free by WP-SpamFree.