2020. április 8. szerdaDénes
EUR = 4.8314 RON
USD = 4.4445 RON
HUF = 1.3400 RON
GDP-növekedés = 4,1%
Átlagbér = 3075 lej (nettó)
Munkanélküliség = 3,8%
BET = 8,020.15(4.07%)
Infláció = 3,6%
Alapkamat = 2,00%
Veress Emőd blogja
  • Üzleti jog
  • Veress Emőd Ügyvédi Iroda,
    Sapientia EMTE
  • ügyvéd,
    intézetigazgató egyetemi docens
  • >>
ARCHÍVUM RSS

Az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) és a kereskedelmi jog

közzétéve: 2011-05-26 15:32

Nem sok hírszolgáltató foglalkozott az új román Ptk-val kapcsolatos legújabb fejleményekkel. Pedig a 2009-ben elfogadott Polgári törvénykönyvvel (2009. évi 287. törvény) kapcsolatos egyik meghatározó döntést most, május 24-én hozták meg. A Képviselőház, 281 szavazattal, ellenszavazat nélkül, egy tartózkodással elfogadta az új Ptk. hatályba léptetéséről szóló törvényt. Amely (amelett, hogy sajnos a Ptk.-t is jelentősen módosítja), meghatározza a Ptk. hatályba lépésének a dátumát: 2011. október 1-e. A jogszabály alkalmazására való, eddig elmulasztott felkészülésre mindössze pár hónap marad (hacsak a kormány rendeleti úton nem tolja ki a hatályba lépés dátumát, amit fél-jogállamunkban nem lehet kizárni). Az állam jóval nagyobb erőket kellett volna fordítson a bírók és más jogi hivatásrendek felkészítésére.

Az új Ptk. modernizálja a magánjogot, ezért elfogadása és elkövetkező hatályba lépése üdvözlendő. Egyes magánjogi területeket a korábbi szabályozáshoz képtest valósággal “forradalmasít”. Nyilván, sok rendelkezése vitatható, elemezhető, és ez így is van rendjén.

Most az egyik ilyen – komoly vitákat kiváltó – kérdéssel foglalkoznék: a kereskedelmi jog és az új Ptk. viszonyával.

A magánjoggal kapcsolatban egyes államokban két típusú megközelítés létezik. Egyfelől létezik a magánjog dualista felfogása. Ebben a rendszerben a magánjog két külön alrendszerre osztható: a polgári jogra és a tőle elkülönülő kereskedelmi jogra. Vagyis a kereskedelemnek, pontosabban az üzleti életnek saját, elkülönült magánjoga van. A dualista rendszer mellett szól azon alapvető érv, hogy az üzleti tevékenységnek gyorsaságra, rugalmasságra, áttekinthetőségre, maximális kiszámíthatóságra, erőteljes hitelezővédelemre van szüksége, amelyet az általános érdekeket követő magánjog, a polgári jog nem biztosít. A dualista rendszer eredete egyébként a feudális jog mellett létező, de attól elkülönülő kereskedelmi szokásjogi rendszerekre vezethető vissza. Történeti szempontból a dualista elv érvényesülését jelzik a szárazföldi és a tengeri kereskedelmről szóló francia szabályok (1673, 1681), illetve a francia kereskedelmi törvénykönyv (1807), a spanyol kereskedelmi törvényköny (1829), a német államok közös (1861) és az egységes német állam kereskedelmi törvénykönyve (1897), az olasz kereskedelmi törvénykönyv (1865, 1883). Az évszámokból kitűnik, hogy a dualista felfogás a XIX. században volt meghatározó, a román Kereskedelmi Törvénykönyv (1887) is ekkor született, elsősorban olasz mintára, és ekkor jött létre a magyar Kereskedelmi Törvénykönyv is (1875. évi XXXVII. tc), a német államok közös kereskedelmi törvénykönyvének mintájára. A román Kereskedelmi törvénykönyv sorsa is érdekes: túlélte saját mintáját (az olasz Kereskedelmi törvénykönyvet a második világháború idején helyezték hatályon kívül), túlélte a totalitarizmust, és 1989 után újra feltámadt, természeres közegével, a kapitalizmussal együtt.

Másfelől az alternatíva a magánjog monista felfogása. Ebben a rendszerben nincs külön gazdasági jog, a polgári és üzleti viszonyokat ugyanazon szabályok alapján bírálják el.

Már a dualista felfogás fénykorában, a XIX. században levezették, hogy a polgári jog és a kereskedelmi jog elkülönülésének külső, relatív, történeti oka van, és az elkülönítés a jog egységét és biztonságát veszélyezteti. A XX. században egyértelműen a monista felfogás terjedt el, például Olaszország 1942-től, az akkor elfogadott Polgári törvénykönyvön keresztül monista koncepcióra tért át. A francia, német, osztrák jogrendszerek viszont továbbra is fenntartják a dualista koncepciót. Azonban fontos érv, hogy az egykor merev magánjog ma már annyira felgyorsult, átalakult, hogy biztosíthatja a kereskedelem rugalmasságát is, nincs szükség elkülönülő kereskedelmi jogra. Az általános magánjog kereskedelmi jogi jellegzetességek sorát vette át. És ebben az átalakulásban pont a kereskedelmi jog játszott szerepet, amely fokozatosan emelte az elülönült polgári jog rugalmasságát és gyorsaságát a mai szintre. Az önálló kereskedelmi jog a maga képére formálta a polgári jogot, és ezzel önmagát felszámolta.

Ez törénik most Romániában is. A dualista rendszerről az új Ptk. áttér a monista felfogásra. Az új Ptk. 3. cikke szerint “a jelen törvénykönyv rendelkezéseit a professzionalisták közötti jogviszonyok tekintetében és az ezek és bármely más jogalany közötti viszonyokra is alkalmazzák. Professzionalistának számítanak azok, akik vállalatot működtetnek.”

Ezáltal megszűnik a kereskedelmi jog? Lejárt a kereskedelmi jog – gyakorló jogászi szakosodási irány, egyetemi tantárgy, kutatási terület kora? Nem.

Öt pontban foglalom össze, hogy látom a problémát:

1. A magánjog egységesülése pozitív jelentég. A Ptk-ba kerül a családjogi joganyag, a szerződések általános szabályozása és számos speciális szerződés, a társaságok általános szabályozása, a személyekre vonatkozó, az ötvenes évekből származó külön szabályozás. Megszűnik a külön kereskedelmi kötelmi jog és a kereskedelmi cselekmények kategóriája, a szerződések létrejöttének külön szabályozása. Nem lesz többé külön kereskedelmi kötelmi jog: így nem lesz megkettőzött szabályozása például az adásvételi vagy a megbízási szerződésnek, mint eddig.

2. A kereskedelmi/gazdasági/üzleti jog megmarad a magánjog autonóm részterületének. A Ptk. “anyajog”, de nem zárja ki a speciális törvények létét a gazdasági élet számos vonatkozásában. A társasági jogot teljes egészében vagy a tőkepiaci szabályozást nem fogja a Ptk. tartalmazni. A kereskedelmi jog művelése és egyetemi tantárgyként való elismerése nem függ az önálló Kereskedelmi törvénykönyvtől. A Kereskedelmi törvénykönyv csak kis mértékben adta eddig is a kereskedelmi jog háttéranyagát, amely meghatározó módon inkább speciális törvényekből tevődött össze, mint a társasági törvény vagy a fizetésképtelenségi törvény.

3. A kereskedelmi jog számos sajátossága az új Ptk. rendszerében is fennmarad. Például az egyetemes felelősség vélelelme (Ptk. 1446. cikk) vagy az automatikus késedelembe helyezés (Ptk. 1523 cikk).

4. Az üzleti életben számos fontos szerződés nem kap helyet a Ptk-ban. A lízing megmarad speciális szabályozásként, a franchise úgyszintén, a faktoring szintén megmarad azon a szinten, ahogy most áll (egymondatos törvényi meghatározása van, lebeg a tipizált és az atipikus szerződések közötti határon).

5. A gazdasági életet ma már nagyon nehéz elszigetelt magánjogi szempontok szerint elemezni. Az üzleti élet jogi szabályozása közjogi és magánjogi szabályok keveréke. Ilyen körülmények között a gazdasági élet magánjogi szabályozását egységesíteni nem ördögtől való dolog.

Az alapkérdés sokkal fontosabb: a román jog akkora reformja előtt állunk, amelyhez csak az első demokratikus, közepesen rosszul sikerült alkotmány elfogdása mérhető.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This blog is kept spam free by WP-SpamFree.