2024. március 19. keddAngelday, József, Bánk
EUR = 4.9388 RON
USD = 4.5768 RON
HUF = 1.2889 RON
GDP-növekedés = 5,6%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 13.026,12(-0,54%)
Infláció = 8,19%
Alapkamat = 2,5%
Seer László blogja
  • digitális marketing, viselkedési közgazdaságtan, innováció
ARCHÍVUM RSS

A Homo Economicus vége. Pár gondolat Richard Thaler Nobel-díjának jelentőségéről

, , ,

közzétéve: 2017-10-18 23:27

A múlt héten kiosztották az idei közgazdasági Nobel-díjat. Richard Thaler nyerte, aki az ún. viselkedési közgazdaságtan, azon belül is a viselkedési pénzügyek területén dolgozik.

Thaler munkássága minden, csak nem unalmas. Személyisége is megnyerő, nem véletlen, hogy már régóta sztárolják: 2015-ben Selena Gomezzel együtt szerepelt egy filmben, aminek egyik jelenetében együtt játszanak egy kaszinóban 🙂

A viselkedési közgazdaságtan abban tér el a klasszikus értelemben vett közgazdaságtantól, hogy a racionális ember képénél pszichológiailag pontosabb modellekkel próbálja leírni az emberi viselkedést és döntéshozatalt. A viselkedési közgazdaságtan képviselői ugyanis megértették, hogy számos helyzetben irracionálisan döntünk a hiedelmeink, a társadalmi normáink vagy egyéb tényezők miatt. Ami viszont még ennél is fontosabb: az irracionális viselkedést is meg lehet érteni, sőt, modellezni is lehet. Szisztematikus döntési hibáink feltérképezhetők és néha olyannyira látványosak az eredmények, hogy nem egy viselkedési közgazdászt kezelnek egyfajta rocksztárként manapság. Lásd pl. Dan Ariely-t, a kedvenc behavioral economist-omat, egyik legnagyobb példaképemet, aki egyébként pszichológus.

Mit jelent ez a Nobel-díj? A The Atlantic szerint egyenesen a homo economicus végét. Bár azt hozzátenném, hogy ilyen értelemben a homo economicus végének az eleje akkor Daniel Kahneman pszichológus/matematikus 2002-es közgazdasági Nobel-díjával kezdődhetett, amit a bizonytalanság alatti döntéshozatal sajátosságainak magyarázatáért ítéltek oda neki. De az is lehet, hogy akár Herbert Simon 1978-as Nobel-díjáig is visszamehetünk, aminek sok köze volt a “korlátozott racionalitás” kutatásához.

Forrás: Bigthink.com

A homo economicus egyébként a közgazdaságtan könyvek jól megszokott példaembere, aki mindig racionális döntéseket hoz, nem kavar be mindennapjaiba semmilyen emberi szeszély, szisztematikus döntési hiba, érzelmek. Róla szokás mondani, hogy “feltételezzük róla, hogy racionális lény”. Thaler díjazása tehát gyakorlatilag arról szól, hogy a klasszikus gazdaságelméletnek problémái akadnak az emberi természet figyelembe vételével, megértésével. Ez persze nem jelenti azt, hogy a nem viselkedési közgazdaságtan téves, hanem mindössze valószínűleg most kap egy löketet arra, hogy figyelembe vegye az igazi embert, építse be a modelljeibe, tokkal-vonóval, irracionalitásával, érzelmeivel együtt.

Amúgy aki továbbra is nagyon hisz a homo economicus létezésében, az ne adja fel! A mesterséges intelligencia majd még segíthet a homo economicus újrafeltalálásában 🙂

Aki pedig lemaradt az egy bő hónappal ezelőtti budapesti Thaler előadásról, annak mindenképp ajánlott legalább elolvasni a vele készült interjút itt.

Ezen a blogon a reményeim szerint még sokat fogok foglalkozni Thaler kutatási eredményeivel is, különös tekintettel a nudge-ra, azaz a bökdösésre, amit kitűnően lehet használni a marketing területén is, de társadalmi problémák megoldására is alkalmas. (Lásd Richard Thaler és Cass Sunstein jogászprofesszor közös könyvét a nudge-ről. Nagyszerű könyv! Angol eredetiben a legjobb olvasni).

Comments