2024. március 19. keddAngelday, József, Bánk
EUR = 4.9388 RON
USD = 4.5768 RON
HUF = 1.2889 RON
GDP-növekedés = 5,6%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 13.026,12(-0,54%)
Infláció = 8,19%
Alapkamat = 2,5%
Seer László blogja
  • digitális marketing, viselkedési közgazdaságtan, innováció
ARCHÍVUM RSS

Ipar 4.0 – Mit tanultam a hétvégi Közgazdász Vándorgyűlésen?

, ,

közzétéve: 2017-10-10 22:07

Évek óta halljuk, hogy a digitális technológiák milyen elképesztő hatással bírnak ránk, a társadalomra, a gazdaságra, és általában mindenre. Lassan ez a klisék kliséje. Ezen a területen sokak szerint nehéz okosnak lenni, mert olyan bőséges információmennyiség áll a kíváncsiak rendelkezésére, hogy a nagyképet látni, összefoglalni a jelent, előrevetíteni a jövőt, nem egy könnyű feladat. Egyébként is minden napra jut egy-egy újabb bejelentés valamilyen radikális innovációról, ami nem segít abban, hogy stabil következtetéseket fogalmazzunk meg. Ilyen kor ez. Érdekes időket élünk. Teljesült a kínai jókívánság, ami úgy szólt, hogy “élj érdekes időket”.

A hétvégi programom nagyrésze abból állt, hogy a XXVI. Közgazdász Vándorgyűlésen voltam, amit a Romániai Magyar Közgazdász Társaság szervezett. Minden előadást nem tudtam megnézni (két jó anyagot olvashatsz itt és itt), de legalább a Digitalizáció és automatizálás: marketing a negyedik ipari forradalom után című szekció előadásait igen, tudniillik ezt a szekciót én vezettem le. Meghívottjaim megerősítettek abban, hogy ha nem is képes az ember teljesen átfogni ezt a mindent átformáló mega-jelenséget, amit digitalizációnak hívunk, legalább különféle lencséken keresztül tisztán láthatja annak néhány részletét.

Csepeti Ádám (Budapesti Corvinus Egyetem), Kelemen Attila (OTP Bank Románia) és Vityi Péter (Informatikai Vállalkozások Szövetsége) gondoskodtak a “lencsékről” 🙂

Előadásaikon sok hasznos dolog elhangzott, de én az alábbi (szigorúan rövidre fogalmazott) következtetéseket vontam le magamnak ezekből, melyeket néhol kicsit tovább is gondoltam:

Csepeti Ádám előadásából

  • Ne termékeket, vagy szolgáltatással dúsított termékeket, hanem rendszereket, hálózatokat lássunk.
    • Eddig a marketing szakemberek évtizedeken keresztül konkrét termékeket láttak a lelki szemeik előtt. A kérdés az volt, hogy milyen terméktulajdonságokkal rendelkezzenek ezek ahhoz, hogy spéci piaci igényekre nyújtsanak megoldást?
    • Az okos termékek viszont már rendszerben működnek, azaz a bennük levő szenzorok, processzorok, aktuátorok, a rajtuk futó szoftverek képessé teszik a termékeket, hogy más termékekkel, vagy valamilyen központi egységgel, akár emberekkel kommunikáljanak, és ezáltal terméktulajdonságaikon túl (jóval) többre legyenek képesek.  Például az okos fogkefe többé már nem fogkefe, hanem egy házi szájhigiéniai rendszer egyik kézzel fogható komponense (lesz). Kényelmetlenül vicces fejlemény, de ez van (lesz).
  • A marketing elméleti eszköztára nagyszerűen használható lesz arra továbbra is, hogy stratégiákat alkossunk és piacképessé tegyük az újabb és újabb technológiákon alapuló megoldásokat.
    • A technológiák jönnek, a technológiák mennek, az elméleti keretek nagyrésze viszont továbbra is nagyszerűen alkalmazható marad. Tehát érdemes megtanulni ezeket 🙂
    • Pl. akár Michael Porter 5 erő modellje is impozánsan állja a legelrugaszkodottabb innováció által támasztott kihívásokat is.

Kép forrása: Tnooz.com

Kelemen Attila előadásából

  • Amikor ipari forradalomról beszélünk, az alapvetően egy nyomasztó dolog.
    • Nem kell ahhoz elrohanni és megnézni a Szárnyas fejvadász 2049-et, mert még a legmaradibb embert is elkapja a cyberpunk hangulat, ha egy kicsit is szembesül bármivel, ami mondjuk a “mesterséges intelligencia” vagy a “robotok” szavakat tartalmazza.
    • Az emberek fantáziája beindul, keletkezik egy rakás félelem és befeszülünk. Épp ezért egy kis nyugira van szükség. A technológiának nincs előjele. Az ember érzelmeinek van.
  • Manapság az elkésés egy alapérzés.
    • .. és valóban! Már reggel úgy ébredünk, hogy valamivel már késésben vagyunk. Az app-jaink, a telefonunk és a közösségi médiumok notifikésön-jei gondoskodnak ennek az érzésnek a folyamatos fenntartásáról. Jó ez nekünk?
    • Sok postás vesz körül minket, akik állandóan csengetnek. (Kelemen Attilát parafrazálva)
  • A mesterséges intelligencia masszív térnyerése a marketing számára egy radikálisan új fejezetet jelent majd.
    • Nemcsak automatizálhatóvá válik sok tevékenység, hanem egyelőre elképzelhetetlen implikációi lesznek pl. egy szuperintelligens rendszernek, ami a fogyasztó igényeit szolgálja.

Vityi Péter előadásából

  • A digitalizációt végsősoron egyszerűen is megközelíthetjük,
    • méghozzá úgy, ahogy ezt a mérnöki tudományokban teszik: a való világ “kibertérben való leképezése”. Így nyerünk kiber-fizikai rendszereket és innen a többi a mi dolgunk, hogy a kiber, meg a fizikai hogy békülnek meg egymással közép- és hosszútávon.
  • Az 5G sokmindent megváltoztat majd abban, hogy a dolgok internete (IoT) igazán elterjedjen.
    • Jóval energiatakarékosabban tudnak majd szenzorok és egyéb komponensek működni még akkor is, ha az ember számára nehezen megközelíthető helyeken kell szolgálatot teljesítsenek.
  • Az ipar 4.0 fő kihívásai közé tartozik majd az,
    • ahogy a menedzsment felnő a feladathoz. Az ipar 4.0-hoz megfelelő menedzseri kompetenciák szükségesek, megfelelő szemléletmód, nyitottság.
    • Optimalizálni kell majd az információ áramlását, annak feldolgozását. Lesznek kihívások.
    • Ugyanezt meg kell tenni az anyagáramlással is. Itt is lesznek kihívások.

Szerintem sosem leszünk elég felkészültek arra, amit a digitális forradalom hozni fog magával. Sem fogyasztóként, sem szakemberként. A sebesség szédítő, az implikációk mélyek és szerteágazóak. Épp ezért sokat kell még beszélnünk az ember és a (digitális) technológiák kapcsolatáról. Például kezdhetjük onnan, hogy nektek mi a véleményetek?

(u.i. Hoppá, újrakezdtem a blogom 🙂 )

Comments