2024. március 29. péntekAuguszta
EUR = 4.9388 RON
USD = 4.5768 RON
HUF = 1.2889 RON
GDP-növekedés = 5,6%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 13.026,12(-0,54%)
Infláció = 8,19%
Alapkamat = 2,5%
Potozky László blogja
  • Környezetvédelem & civil szféra
  • Polgár-Társ Alapítvány
  • Igazgató
  • >>
ARCHÍVUM RSS

A civil és a vállalkozói szféra közötti együttműködésről (2)

közzétéve: 2011-06-16 15:39

A múlt heti bejegyzésemben megpróbáltam röviden taglalni melyek a két szféra közötti együttműködés jelenlegi kihívásai, problémái. A mostaniban a sikeres együttműködést elősegítő, biztosító tényezőkről írok, egyrészt az elmúlt hat-hét év ilyen jellegű tapasztalataira, másrészt a nemzetközi tapasztalatokra alapozva.

Körülbelül hét évvel ezelőtt alapítványunk számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a nyugati (főleg amerikai) adományozók, melyek közel tizenöt éven át támogatták a civil szféra fejlesztését Kelet-Európában, lassan kivonulnak a régióból. Ez meglehetősen nagy űrt hagyott a legtöbb civil szervezet költségvetésében, amelyet pótolni kellett más forrásokból. Ekkor terveztük újra forrásgyűjtő stratégiánkat mi is, nyitottunk a cégek felé, és így sikerült azóta közös programokat megvalósítanunk a MOL Romániával, a Tusnád Ásványvíz Rt-vel, a Toyotával, valamint a Vodafone-nal. Mára éves költségvetésünk 25-35%-át fedezik a cégektől származó adományok. A legsikeresebb programokat a MOL Romániával és a Tusnád Ásványvíz Rt-vel ültettük életbe. A siker egyik legfontosabb tényezője az, hogy mindkét vállalat az első perctől hosszú távú partnerséget képzelt el velünk (már több mint hat éves együttműködésről van szó mindkét esetben), tehát nemcsak egyszeri, gyors lefutású támogatásban gondolkodtak. Valós eredményeket csak ilyen stratégiával lehet elérni.

Szükség van arra, hogy olyan partnerek találkozzanak, amelyekben megvan a megfelelő nyitottság és innovációs készség, a felismerés, hogy egy ilyen jellegű együttműködés olyan célok elérését segítheti elő, amelyeket egymagukban a partnerek nehezen érhetnének el. Ez annak a ténynek tudható be, hogy míg a  civil szervezetek a szociális empátiát, a közösségi problémák, szükségletek és igények ismeretét hozzák magukkal egy ilyen együttműködésbe, addig a cégek anyagi források mellett jól strukturált tervezési és menedzsment ismeretekkel, valamint a fokozott célorientáltsággal járulhatnak hozzá a partnerséghez.

Ahhoz, hogy felépüljön a szükséges bizalom, a civil szervezeteknek hatékonynak és teljesen áttekinthetőnek kell lenniük, amikor ismertetik küldetésüket, célkitűzéseiket, megvalósításaikat, valamint projekt-ajánlatukat. A cégek kellő empátiát kell hogy mutassanak a civilek felé, világossá téve, hogy nemcsak egy egyszerű marketing eszközt látnak bennük.

Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy sokkal célravezetőbb ilyen szempontból a kis lépések stratégiája, ami szerint az első szakaszban a partnerek kölcsönös megismerésén, a bizalomépítésen, az elvárások tisztázásán van a hangsúly, és csak ezek után kerül sor magára a szerződés megkötésére, továbbá a programok, projektek életbeültetésére. Mindez úgy valósulhat meg, ha a leendő partnerek az első pillanattól kezdve letisztázzák az elvárásokat, prioritásokat, és elfogadják azt, hogy míg egy cég számára azért fontos egy ilyen jellegű együttműködés mert elősegítheti vállalkozói célkitűzéseinek megvalósításában, addig egy civil szervezet számára előrelépést jelenthet  a szervezeti küldetés elérésben. Mindez megteremti a lehetőségét arra, hogy egyenlő félként működjenek együtt, ami alapfeltétele a későbbi esetleges konfliktushoz vezető frusztrációk elkerülésének.

Ajánlatos az együttműködés elején egy kisebb horderejű projekttel kezdeni, amely nem jár túl nagy pénzügyi vagy más jellegű kockázattal, de arra jó, hogy letesztelje a partnerek kompatibilitását. Ha egy ilyen kis projekt életbeültetése gördülékenyen, feszültség és konfliktusmentesen zajlik, akkor van amire építeni, ugyanis mindkét fél gyakorlatban is felmérhette, hogy kivel van dolga.

Nagyot segít a bizalomépítésben, ha a civil szervezet a szakmai rész mellett anyagilag is hozzá tud járulni a megvalósítandó program lefuttatásához. A cégek ennek köszönhetően  úgy érzik, nem csak ők vállalnak anyagi kockázatot, és ezáltal megerősödik bennük a bizalom. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy ezáltal a civil szervezet tárgyalási ereje is felértékelődik.

Egy másik nagyon fontos tényező a partnerségi kapcsolat ápolása a projekt életbeültetése során is. Az együttműködés nem merülhet ki a szerződés megkötésében és a beszámoló elküldésében. A két momentum között, a projekt tulajdonképpeni életbeültetése idején számos olyan mozzanat van, amelybe ajánlatos a céget bevonni. A közös döntéshozatal, a projekttel kapcsolatos kommunikáció csapatban való kivitelezése, a projekt eseményein való közös részvétel tovább építi a bizalmat, maximális áttekinthetőséget biztosítva mindkét félnek.

A kapcsolat ápolásának egy még mélyrehatóbb pillanata lehet az, amikor a civil szervezet felkéri a partner céget, hogy képviseltesse magát az alapítvány/egyesület kuratóriumában. Persze ez jó pár éves együttműködés után ajánlatos, amikor már létezik a bizalom, és a felek jól ismerik egymást. Egy ilyen jellegű lépés megerősíti a két fél közötti együttműködést.

Néha még a legolajozottabban működő céges-civil együttműködésekben is adódnak helyzetek, melyek valamelyik fél nemtetszését válthatják ki. Ilyenkor ajánlatos letisztázni a dolgokat a lehető legőszintébb párbeszéddel. Ha bármelyik fél lenyeli esetleges frusztrációit, nem fejti ki véleményét, ha valamivel nem ért egyet, akkor hosszútávon szinte biztos a kapcsolat megromlása.

A fentiekből kitűnik, hogy a civil és vállalkozói szférák közötti partnerség elsősorban különböző szervezeti kultúrák keveredését jelenti, mely ha megfelelő, egymásra odafigyelő megközelítésen  alapszik, akkor sikeres tud lenni. Ha ezen alapfeltétel nincs indulásból teljesítve, ha a felek nem ismerik egymás nyelvét és elvárásait, akkor eleve bukásra ítélt a kezdeményezés.

A civil és a vállalkozói szféra közötti együttműködésről (2) bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Pál Zoltán hozzászólása:

    kisebb szervezetek és a gazdasági szféra sikeres példáiról szeretnénk olvasni, ha lehet…

    • Potozky László hozzászólása:

      Kedves Zoltán,
      Kifutóban van a Zöld filantrópia nevű adományi programunk melynek keretében szervezetenként 10.000 $ támogatást nyújtottunk forrásgyűjtő stratégiák kidolgozására és kampányok lefuttatására. Nagyon érdekes eredményekről számoltak be ezidáig a támogatott szervezetek. Ahogy összel lejárnak a projektek, visszatérek a témára egy összefoglalóval.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This blog is kept spam free by WP-SpamFree.