2024. március 29. péntekAuguszta
EUR = 4.9388 RON
USD = 4.5768 RON
HUF = 1.2889 RON
GDP-növekedés = 5,6%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 13.026,12(-0,54%)
Infláció = 8,19%
Alapkamat = 2,5%
K Plusz tehetséggondozási keretprogram
  • Célkitűzés

    a Kolozsváron és vonzáskörzetében élő tehetséges fiatalok felkutatása és támogatása
  • Részletek

    >>
ARCHÍVUM RSS

Hogyan juthat el helyi zenekar nemzetközi fesztiválok nagyszínpadára?

közzétéve: 2017-03-28 10:44

Nem irreális az, hogy helyi zenekarok elérjenek európai helyszíneket. Vannak ugyanis olyan stratégiák, amelyekkel pénzt és befektetett munkát nem sajnálva el lehet jutni európai fesztiválokra is, ahonnan aztán bármi lehet – mondta Jeges Zsolt, a MamaZone kiadó vezetője, zenei producer a Kreatív Kolozsvár esten, amelyen Ráday Dávid, a Sziget Fesztivál kommunikációjának vezető kreatívja, designer és reklámszekember is előadást tartott.

Jeges Zsolt előadásában arról beszélt, hogy milyen esélyei vannak a helyi zenekaroknak az európai piacon. Elmondta, az elmúlt tíz évben a zeneipar nagymértékben átalakult, a kiadók bevételi forrásai megcsappantak, az albumok és az adathordozók eladása gyakorlatilag lenullázódott, és a szerepüket mára a digitális letöltés és a streaming szolgáltatások vették át. A zenészek, menedzserek megélhetésének legfontosabb tényezője az élőzene lett, és mivel az ebből származó bevételi forrás egyre fontosabb lett egy zenekarnak, kulcsfontosságúvá vált az is, hogy minél nagyobb piacon legyenek jelen, a lehető legtöbb országba eljussanak a produkciójukkal.

5801

Jeges szerint az exportképes produkció a zenészek számára a legfontosabb tényező ahhoz, hogy valamilyen szinten világhírnévre tegyenek szert. A zenei producer elmondta, a nemzetközi szinten is eladható, színpadképes produkció, a rutinnal rendelkező zenekar és a saját repertoár mellett alapfeltétel az is, hogy legyen a zenekar mögött egy olyan csapat, amely a menedzsmenttel, a sajtókommunikációval foglalkozik, valamint egy turnémenedzser, aki a napi szinten felmerülő turnéfeladatokat látja el egy turné során. A szakértő szerint, ha ezek az elemek összeálltak, akkor el lehet gondolkodni azon is, hogy

milyen stratégia mentén próbáljanak meg betörni a nemzetközi piacra.

Az úgynevezett showcase fesztiválokon való részvétel az egyik leghatékonyabb módja Jeges szerint annak, hogy a zenekarnak nemzetközi szinten alakuljanak ki kapcsolatai. Ezeken az eseményeken kezdő zenekarok léphetnek fel, és találkozhatnak a booking ügynökségek (azok a szakemberek, akik a fellépőket leszerződtetik a fesztiválokra, eseményekre) képviselőivel, kiadókkal, promoterekkel, menedzserekkel, és – ami szintén fontos – más zenekarokkal is.

Showcase fesztiválból van jó néhány, ilyen az Eurosonic, a Nouvelle Prague, a francia MaMA Event vagy a tavaly Budapesten elindult BUSH, ahol közel 50 koncerten és szakmai programon 200-nál is több meghívott szakember vett részt. Ezekre a fesztiválokra első lépésként regisztrálni kell a zenekart, és rendszerint nem telefonhívásokkal, nem e-mailekkel, hanem magával a küldött anyaggal kell meggyőzni az adott showcase fesztivál booking csapatát.

Showcase fesztiválon fellépni mindig befektetés. Ezeken a rendezvényeken nincs gázsi, csupán a fesztivál ideje alatti szállást és az étkezést biztosítják. Hogy miként jut ki egy zenekar, vagy az egyéb felmerülő költségeit hogyan tudja fedezni, az a fesztivál szervezőit abszolút nem érdekli. Ebből is látszik, nagyon fontos, hogy legyen anyagi háttere egy zenekarnak, ha külföldre próbál kitörni – mondta Jeges. Hozzátette, abban az esetben is, ha egy zenekart nem választanak ki, a menedzsernek akkor is jelen kell lennie egy ilyen fesztiválon, és rendszeresen járnia kell ilyen eseményekre, illetve konferenciákra ahhoz, hogy a saját kapcsolatrendszerét tudja kiépíteni.

Jeges szerint a legjobb, ami egy zenekarral egy showcase fesztiválon történhet, hogy egy produkció elnyeri a szakmai képviselők tetszését, és akár az is előfordulhat, hogy a Coda, a világ egyik legnagyobb booking ügynöksége szerződést kínál neki. “A Coda több mint 300 művésszel dolgozik együtt, headlinertől (főfellépő) egészen a 300 eurós zenekarig bezárólag. Ha őket sikerül meggyőzni, akkor el lehet érni, hogy berakják a zenekart európai turnékba co-headliner vagy úgynevezett supporting band szerepbe. Itt szintén befektetésre van szükség, mert nincs gázsi, viszont örülhet a zenekar, hogy olyan helyeken léphet fel, amelyekre egyébként nem jutna el” – magyarázta.

5803

A zenei producer szerint ugyan kedvező forgatókönyv lehet, ha egy booking ügynökséggel kötött szerződés kiemel egy zenekart az adott ország környezetéből, és behelyezi abba az európai körforgásba, amiből aztán bármi lehet, de az még semmit nem jelent. “Nem jelent garanciát, hogyha oda valakit beemelnek, akkor onnantól kezdve világsztár lesz. Folyamatosan kell teljesíteni, egyrészt megfelelőképpen kell viselkedni, másrészt a repertoárt folyamatosan megújítva kell szórakoztatónak maradni. Ez azért nagyon fontos, mert óriási a kínálat és a verseny. Nagyjából minden egyes műfajban és korosztályban több száz jó zenekar van Európában. Hogy ebben a harcban ki az, aki pozícióhoz jut, felerészt a zenekaron, felerészt a menedzseren múlik” – mondta Jeges.

Van még egy melósabb mód

Jeges egy másik stratégiáról is beszélt, amely szintén sikerrel járhat, és amelyet a MamaZone kiadónál is alkalmaznak. Ez a melósabb stratégia, a lényege, hogy csereprogramot működtetnek, vagyis felkeresnek olyan más országokból származó menedzsereket a különböző szakmai konferenciákon, amelyeknél hasonló típusú zenekarok vannak, és elkezdenek egymás közt zenekarokat cserélgetni.

“Ennek az a legfontosabb hozadéka, hogy beindul egy körforgás, és onnantól kezdve már sokkal könnyebb lesz ajtókon bejutni, ha fel tudja mutatni azt a zenekar, hogy saját erőből mondjuk két éven keresztül megcsinált több olyan európai turnét, ami bizonyítja az elszántságát, és fel is tud mutatni eredményeket” – mondta Jeges.

5802

Ráday Dávid a Sziget Fesztivál arculatának változását mutatta be előadásában. Elmondta, 2008-tól azt a tradíciót vitték tovább, hogy vannak a Szigetnek vicces reklámfilmjei, illetve a fellépőket tartalmazó plakátok. S bár szépen lassan épültek ezek köré az egyéb kommunikációs csatornák is, ahogy az internet, a közösségi oldalak fejlődtek, 2008-ban még alapvető volt, hogy az alábbi reklámfilmmel indítsanak:

Ráday elmondása szerint ezekben az években arra is összpontosítottak a kampányaikkal, hogy a kicsit eltávolodott közönséget visszacsábítsák az egyre inkább nemzetközivé váló fesztiválra. 2009-ben ráadásul a statisztikák szerint egyre többen fejezték ki a nemtetszésüket is a fesztivál iránt. “Nagyon jól látszott a statisztikákból, hogy akik a legjobban szidták, azok soha nem is voltak. Erre a vonalra ráhúztunk egy kommunikációt, amelyből megszületett egy idióta karakteres reklámvideó és Peti karaktere” – mondta Ráday. Hozzátette: a karakterrel a cél az volt, hogy kiparodizálják a fesztivál kritikusait.

Peti karaktere több évig is a Sziget kommunikácójának központi eleme volt, 2011-ben váltották le egy hörcsöggel, úgy érezték, hogy váltani kell, és újra valami vicces karakterre van szükség, így született meg Pierre, a beszélő hörcsög:

2012-ben a Sziget 20. évfordulója alkalmából Dr. Magic karakterére építettek, akit szintén a Petit játszó Janklovics Péter formált meg.

2013-tól aztán a vicces videók és karakterek helyét átvették a korábbi Szigeteken készült felvételekből létrejött hangulatvideók. “Létrejött egy olyan világ, ahol a Sziget logó kvázi címernek, a zászló országzászlónak felel meg, ahol a vizuált a helyszíni képekből összerakott montázs adja. És elkészült az első Sziget himnusz is, amelynél nagyon fontos, hogy ne egy reklámfilm szülessen, olyan dalt kérünk a zenekaroktól, amelyeket teljes mellszélességgel vállalnak, és szó se essen benne a Szigetről, inkább a hangulatot mutassa meg” – mondta Ráday.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This blog is kept spam free by WP-SpamFree.