2024. március 29. péntekAuguszta
EUR = 4.9388 RON
USD = 4.5768 RON
HUF = 1.2889 RON
GDP-növekedés = 5,6%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 13.026,12(-0,54%)
Infláció = 8,19%
Alapkamat = 2,5%
K Plusz tehetséggondozási keretprogram
  • Célkitűzés

    a Kolozsváron és vonzáskörzetében élő tehetséges fiatalok felkutatása és támogatása
  • Részletek

    >>
ARCHÍVUM RSS

Hogyan szerezzünk 40 ezer dollárt közösségi finanszírozással?

közzétéve: 2016-08-18 17:54

Lányi Ádám és Somlyó Tamás majdnem 40 ezer dollárt gyűjtött össze a világ egyik legnagyobb crowdfunding oldalán. Elmesélték, hogyan.

flux1

Két hónap alatt 25 ezer dollár volt a cél, végül 36 900 dollárt gyűjtött össze a világ egyik legnagyobb crowdfunding, vagyis közösségi finanszírozás oldalán Lányi Ádám és Somlyó Tamás a Feel Flux nevű találmányukra. A magyar crowdfunding sikersztoriról csütörtök reggel a Kreatív Kolozsvár Kávézóban beszélt a két fiatal vállalkozó, akik hasznos tippeket is adtak arról, hogyan kell felkészülni egy ilyen kampányra, kitértek a kommunikáció fontosságára, és a kampány menedzselése során felmerülő nehézségekre.

Tényleg működik a közösségi finanszírozás?

A világ legnagyobb crowdfunding oldala, a Kickstarter eddigi működése során 2,5 milliárd dollár közösségi finanszírozást termelt. A trendeket jól mutatja, hogy a 2009-ben alapított felület az utolsó egy évben majdnem 500 millió dollárt gyűjtött. Az oldalon közzétett projektek 35,5%-a várhatóan sikeres lesz – vagyis előre meghatározott idő alatt be tudja vonni a gyártáshoz szükséges összeg minimumát. Igaz, ez az arány folyamatosan romlik az egyre több új finanszírozásra váró projekt megjelenésével.

“Egyre többen használják, egyre nagyobb összegeket céloznak meg, így pedig elkerülhetetlenül a nyüzsgés is növekszik. Nagyon nehéz kitűnni a számtalan projekt közül” – mondta Lányi, majd beismerte, nagy valószínűséggel néhány éve könnyebb dolguk volt ebből a szempontból, főként úgy, hogy a Feel Flux projekt kezdetekor ők voltak az egyik első olyan csapat Magyarországon, akik közösségi finanszírozással szerettek volna pénzt szerezni.

flux2

Hogyan kezdődött a Feel Flux projekt?

Mindketten műegyetemista tanulók voltak, amikor az egész projekt kezdődött. A mágneses kölcsönhatásokról tanultak, Tamás pedig rájött, hogy van egy olyan fizikai törvényszerűség – a Lenz törvénye -, amelynek még nincs semmilyen szemléltető eszköze. Ez a kölcsönhatás röviden valahogy úgy foglalható össze, hogy ha egy fémgolyót (mágnest) dobunk egy rézcsőbe, akkor az olyan mágneses teret hoz létre, amely lassítani fogja a golyó sebességét. Ez az erő viszont csak a mozgásban levő golyó esetén jelentkezik.

Szerintük ez a mágneses kölcsönhatás nem volt annyira jelen az emberek világképében, ezért sikerült is vele felhívniuk a figyelmet magukra. Elmondásuk szerint viszont végig tisztában voltak vele, hogy nem egy világmegváltó terméket hoztak létre, a Feel Flux sokkal inkább egy design tech gadget, amelynek a tudományos alapja elég régóta ismert volt.

Mire van szükség egy közösségi finanszírozáshoz, és miért nehezebb jóval, mint elsőre tűnik?

Ádám szerint csak abban az esetben érdemes gondolkodni a közösségi finanszírozásban, ha meggyőződésünk, hogy képesek is vagyunk gyártani azt a terméket, amelyet ígérünk. Belőni azt az összeget, amelyet kérünk támogatásként a termékért vagy szolgáltatásért ugyanis komoly pénzügyi tervezést megkívánó munka, amihez feltétlenül szükséges előre ismerni a gyártót, aki egyáltalán elkészíti a terméket, a beszállítót, aki a gyártáshoz szükséges alapanyagokat tudja biztosítani, illetve a viszonteladókat is érdemes feltérképezni.

Elmondásuk szerint azért sem volt könnyű dolguk, mert az egyik első ilyen magyarországi projektként rendkívül sok energiát voltak kénytelenek olyan apróságokra is fordítani, hogy egyáltalán azt kiderítsék, hogyan könyvelnek el egy ilyen közösségi támogatást. (Jó néhány könyvelővel való konzultáció után derült csak ki, hogy az ilyenfajta támogatás igazából időben eltolt vásárlásnak minősül.) Az elején ráadásul az sem volt világos, hogy a közösségi finanszírozást gyűjtő oldal, vagy az adományozó számít-e a vevőnek, ami azért sem mindegy, mert az EU-n belüli vásárlók kötelesek, míg az EU-n kívüliek – például a crowdfunding oldalak – nem kötelesek általános forgalmi adót fizetni. (Itt az derült ki, hogy a támogató a vevő, és bár nagy erőfeszítés, mindenkinek egyenként kell leszámlázni a terméket.)

Lányi Ádám

Lányi Ádám

A közösségi finanszírozás egyik specifikus problémája Ádám elmondása szerint, hogy pénzügyi terv készítésénél soha nem lehet előre tudni, hogy a közösségi forrásbevonás mennyire lesz sikeres. “Úgy kell előre megtervezni a vállalkozás működését, hogy nem tudjuk, igazából mennyi lesz az a pénz, amiből gazdálkodni lehet. A változó költségek mellett vannak ugyanis állandó költségek, amely a megrendelt termékek számától függetlenül jelennek meg” – magyarázta.

Hozzátette, nem könnyű feladat úgy megalapozni egy ilyen projektet, hogy gyakorlatilag még vállalat sincs mögötte. Tulajdonképpen két egyetemista magánszemélyként kellett a gyártási folyamatot megtervezze, illetve árajánlatokat gyűjtsön úgy, hogy abból építkezni lehessen – mondta. Külön nehézségként számoltak be arról is, hogy az általuk használt fémek világpiaci árfolyama folyamatosan változott, ami még nehezebbé tette annak az összegnek a meghatározását, amelyet a termékért kértek volna közösségi finanszírozásként.

“Az igazi rákfenéje egy crowdfunding projektnek, hogy senki nem ellenőrzi, hogy ezek a számok rendben vannak-e, vagy sem. Mindenkinek a saját felelőssége, hogy később az előre meghatározott összegből tudjon is gazdálkodni” – mondta Lányi, aki szerint gyakran történhet meg az is, hogy az előre kért közösségi pénz végül nem bizonyul elégnek, és a termék vagy szolgáltatás nem megvalósítható. Ugyan ilyenkor a crowdfunding oldal nem indít jogi eljárást, viszont a perelő finanszírozóknak minden támogatást megad ehhez. Az ilyen helyzetek kivédésére Lányi szerint viszont több hatásos módszer is létezik, mint például a PayPal, amikor a felhasználó sikertelen projekt esetén visszakapja a támogatásra szánt összeget.

Lányi hangsúlyozta, a crowfunding kampányt csak azt követően érdemes elkezdeni, ha minden terület rendben van. A kampány feltöltésétől kezdődően ugyanis a kommunikációra kell koncentrálni. Szerinte fontos, hogy az oldalra feltöltött tartalom különböző szinteken is képes legyen átadni üzeneteket, a bemutatkozó egyaránt legyen érdekes egy mérnök és egy középiskolás számára is. Arra is felhívta a figyelmet, hatalmas tévedés azt hinni, hogy semmi dolgunk nincs azt követően, hogy a kampány felkerül egy crowdfunding oldalra.

“Forgalmat kell generálni. Miután a kampány felkerül egy ilyen oldalra sok ezer másik mellé, onnantól kezdve a kutyát sem érdekli. Nekünk kell odakattintásokat generálni, és itt ellentmondásokba is ütközünk, hiszen egyrészt minél költséghatékonyabb kellene legyen egy projekt, másrészt viszont muszáj költeni a kommunikációjára is” – mutatott rá.

 

Somlyó Tamás

Somlyó Tamás

Mi a leghatékonyabb módszer arra, hogy az emberek látogassák az oldalt?

Lányi ezzel kapcsolatban is megosztotta tapasztalataikat. Szerintük a legjobb csatornák, amelyek vásárlásra tudják ösztönözni az embereket, azok még mindig az online cikkek. “Az emberek igazából borzasztóan lusták, a TV-től nem hajlandóak elmenni a számítógépig, hogy megnézzék a reklámban látott terméket. Vásárolni így pláne nem fognak. Viszont ha van egy cikk, benne linkkel, akkor nagy valószínűséggel rákattintanak, és jó eséllyel vásárolni is fognak” – mondta. Majd elmesélte, hogy a Feel Flux kampányát is egy online cikk, a gizmodo.com nevű oldalon való megjelenés dobta meg leginkább. A cikket 45 ezren olvasták, és gyakorlatilag a cikknek köszönhették, hogy összegyűlt a kampányösszeg fele.

“Magyarországon az RTL Klub híradójában is egy viszonylag hosszú riportban foglalkoztak a kampányunkkal. A híradót 1 millióan nézték, hatalmas áttörésre számítottunk, ennek ellenére a támogatások mértékében nem állt be nagyobb változás, konkrétan nem történt semmi. A tanulság az, hogy nagyon jól meg kell válogatni a népszerűsítésre használt csatornákat, és gondoskodni kell arról, hogy a lusta ember is könnyedén megtalálja a terméket a világhálón” – mondta Lányi.

Lányi arra is kitért, hogy az Indiegogo kampányuk indulása előtt az elérhető statisztikák alapján azzal számoltak, hogy az oldalukat meglátogató emberek 2,5%-a támogatja a projektet. Ezzel az adattal számolva becsülték meg, hogy hány emberhez kell eljutniuk cikkeken, vagy egyéb tartalmakon keresztül. “Óriási hírverésre van szükség ahhoz, hogy egy projekt sikeres legyen. A túlnyomulásnak a barátok körében lehet csak negatív hozadéka” – mondta Lányi. Hozzátette, nem számítanak arra, hogy egyhamar Ferrari-tulajdonosok lesznek a startupjuknak köszönhetően, viszont már azzal is elégedettek, hogy egy olyan sikeres vállalkozást tudtak létrehozni közösségi finanszírozás segítségével, amely azóta is működik.

Fotók: Szabó Tamás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This blog is kept spam free by WP-SpamFree.