Kelemen Attila blogja
  • média, marketing
ARCHÍVUM RSS

A hónap bejegyzései: május 2017

Az Instagram árnyékos oldala

, ,

közzétéve: 2017-05-22 12:58

Ezt a nyilvánvalóan off bejegyzésemet a szülők figyelmébe ajánlom. Miért? Mert a téma fontossága fordított arányban van a nyilvánosságban elfoglalt helyével.

Hogy mekkorák lehetnek a probléma dimenziói, persze nem tudom. Amit tudok: a hetekben több olyan 10 év körüli kolozsvári kislány Instagram-folyama villant fel előttem, amely némileg elgondolkodtatott. Néhány jellemző:

– a folyamok nyilvánosak voltak, vagyis bárki láthatta, követhette a képeket, amiket a gyerekek posztoltak és értelemszerűen bárki fel is vehette a kapcsolatot ezekkel a gyerekekkel
– a képek nagy többsége szelfi volt
– ezek a szelfik olyan nagylányos törekvéseket tükröztek, amelyeket inkább nem sorolok fel, nem is tudom, inkább tapintatból vagy a megrökönyödésem miatt
– nehezen elképzelhető, hogy ezek a képek a szülők áldásával kerültek volna ki (bár ki tudja, mert hát attól, hogy valaki szülő, még lehet ostoba)

Mi, szülőkként mindezidáig két dolgot tudatosítottunk magunkban: (1.) vannak káros tartalmak, amiktől kímélni kell a gyerekünket (2.) a gyerek on-line identitása és általában, on-line kommunikációja erősen körbebástyázott, nagyon biztonsági zónában tartandó, vagyis a nem ismert személyeket ki kell zárni, az ismert személyekkel való kommunikáció hosszát pedig érdemes racionális időkorlátokon belül tartani.

Aztán elolvastuk a BBC új kutatási beszámolóját, és tudatosult egy harmadik aspektus is. Az Instagram keményen összezavarhatja a tinik önértékelését. A cikk megengedi, hogy az Instagram-használat lehet egészen jótékony is, de nagyon fontos, hogy a tinikben tudatosítsák a hátulütőket is. Ehhez a tanuláshoz nem ártana némi szülői hozzájárulás is, kérdés, hogy a szülők mennyire lehetnek képben azzal, hogy az Instagramon folytatott állandó nagyszerűségi verseny nagyon romboló hatású lehet a gyerek önértékelésére.

A cikkben vannak “rendszer szintű” javaslatok is, amiben a közösségi médiák működtetőit tolják abba az irányba, hogy jobban ügyeljenek fiatal felhasználóikra. A szakértői javaslat három irányt vázol:

– a rendszer jelezze, ha valaki túl sokat instázott
– a rendszer azonosítsa azokat, akiknél felismeri a lelki betegségek tüneteit és ajánljon fel segítséget ezeknek a fiataloknak
– a rendszer jelezze, ha bizonyos képek digitálisan meg voltak “szépítve” (divatfotók, hírességek, reklámtartalmak stb.)

Bárhogy is, a dolgok egyre bonyolódnak. És teljesen nyilvánvaló, hogy sem a szülők, sem a további “stakeholderek” sincsenek felkészülve az új bonyodalmakra.

Reklámos üzenet az RMDSZ szenátorainak

közzétéve: 2017-05-10 07:19

Elsősorban és mindenek előtt szeretném megköszönni az RMDSZ két képviselőjének, Csoma Botondnak és Faragó Péternek, hogy nem szavazták meg azt a család meghatározást, ami egy olyan Romániát vázol, ami belefagyott az időbe. Hálás vagyok! Miért? Elsősorban azért, mert tudtak hiteles kisebbségi és közösségi emberként szavazni, és kiálltak amellett, hogy a másság nem másodrendűség. Nem hol monomániás, hol lavírozó romániai magyar politikusként viselkedtek, hanem igazi kisebbségi emberek. Respect!

Hálás vagyok azért is, mert azzal, hogy nemmel szavaztak (nem igennel, vagy éppen a szavazásról való ellógással) nyitva hagyták annak a lehetőségét, hogy legközelebb az RMDSZ-re szavazzak. Persze az RMDSZ képviselőinek szavazata nem csak azért érthetetlen, mert hiányzik belőle a kisebbségi empátia, hanem azért is, mert ezek a képviselők úgy tűnik nem tartják családnak a gyerekeiket egyedül nevelő szülőket, vagy a külföldön dolgozók itthon maradt gyerekeit és nagyszüleiket, akik ezeket a gyerekeket nevelik. Úgy gondoltam leírom azoknak a képviselőknek a nevét is, akik igennel szavaztak vagy ellógtak a szavazásról, de a nevek között fájdalmas csalódások is vannak, így inkább nem.

Az alábbi összeállítást (szándékoltan nem hosszú) az RMDSZ szenátorainak figyelmébe ajánlom azzal a kéréssel, hogy legyenek nyitottabbak, empatikusabbak, bátrabbak és ha tetszik, nyugatiabbak, mint képviselőházi kollegáik zöme.

Humans of New York és Hillary Clinton

Brandon Stanton egy kultikussá vált amerikai fotós. Milliók követik Facebookon és Instagramon. A csatorna neve Humans of New York. A napokban beszereztem egyik albumát. Átböngészve olyan közvetlenséggel és feltétlen humanizmusmal találkoztam, amilyennel a sajtófotókban még soha. Stanton nem törekszik a drámaiságra, hanem inkább számtalan finom eszköze van arra, hogy megszerettesse velünk gyakran, első körben akár egészen bizarrnak tűnő alanyait.

Egyik 2015-ös fotójának (részletek itt) eszméletlen hatása volt.

58055

A kissrác mondata: “I’m homosexual and I’m afraid about what my future will be and that people won’t like me.” Az eredmény: Közel 700 ezer like és 61 ezer komment. Az akkor kampányban lévő Hillary Clinton kommentje a következő volt: “Prediction from a grown-up: Your future is going to be amazing. You will surprise yourself with what you’re capable of and the incredible things you go on to do. Find the people who love and believe in you – there will be lots of them.”

Mindenközben az Amnesty International a török emberek reakcióit összegzi, ha valaki meleg teknőst akar eladni nekik. Az anyag díjat nyert Cannes-ban.

A kisfiús kép publikálása előtt másfél évvel

Egyre több nagyvállalat dönt úgy, hogy reklámokban fejezik ki tiszteletüket az amerikai családok sokfélesége iránt. Ez kockázatos. Egyrészt azért, mert nem biztos, hogy egy nagyvállalat vezetése megengedheti magának, hogy progresszívebb legyen az ország politikusainál. Ez persze nem mindig akadály. Zárásul a témában született egyik kedvenc kampányom nem csak a bátorsága miatt, hanem amiatt is, ahogy stratégiailag fel lett építve. Több kategóriában is nyert Cannesban és hatalmas közösségi média siker.

Miért nagyszerű a Kastély Erdélyben Shop?

közzétéve: 2017-05-09 12:45

A Kastély Erdélyben Shop egy vizuális művészeti kísérlet arra, hogy az ünnepélyes és ünnepnapi hagyományt a hétköznapok különleges részévé tegye. A téma az erdélyi kastélyok. A hordozók: ékszerek, táskák, képeslapok, nyomatok illetve kerámiák.

Rögtön a legelején. Ha az alábbi szövegben elszórva szuperlatívuszok fordulnak elő, az nem azért van, mert ez itt fizetett hirdetés lenne. Inkább valamiféle túlcsorduló lelkesedés jelének tekintendő.

Már az oviban minden romániai magyarba be lesz programozva, hogy a hagyomány az identitás része, és emiatt nagyon fontos. De már nem a szocializációnk természetes része, hogy a hagyomány elsősorban azért fontos, amit vele csinálni lehet. Van aki ápolja a hagyományt. De olyan is van, aki edzi. Ez a projekt egy ilyen jópofa edzésterv része lehetne. Ezért tartom kiváló ötletnek és hasonlóan remek kivitelezésűnek.

5801

Erre a shopra nem azért érdemes figyelni, mert hatalmas forgalmat bonyolít, mert trendsetter, mert különleges a marketing stratégiája. Hanem azért, mert elég bátor, de nem nagyon vakmerő.

Ami igazán érdekes, hogy amíg román művészek absztraktabbak, konceptuálisabbak, misztikusabbak, a magyarok deskriptívebbek, motivikusabbak. Alexandra Constantinescu (az egyik kedvenc) olyan bögréket, csészéket, tálakat stb. kreált, amelyek valamiféle többszörös desztillálás után lettek kivonva abból, amit erdélyi kastélyoknak hívunk. Keszeg Ágnes (a másik kedvenc) illusztrál, de ezek az illusztrációk inkább olyanok, mint valamiféle pazar keleti textíliák mintái. Mindkét művész számára a téma alapszíne a zöld.

Esztány István “kastély táskái” szépia kromatikában készültek. Gondolom a régi, a puritán, az idült, az ősz stb. színszimbolikája miatt. Giorgiana Ciceo ékszerei inkább az értékes, talizmán-szerű, gyűjtés, trófea-szerűség logikában értelmezték a kastély témát. Hasonlóan szuverén és absztrakt a másik ékszerkészítő, Erika Popliceani Gyökerek című kollekciója, amihez többet talán nem is kell hozzáfűzni. Aki kilóg a sorból, az Csillag István, akit szerintem a kurátor (legyen bárki is) egyszerűen benézett. Valahogy kilóg.

5802

Az árak? Az árak “bukarestiek”. Ez nem kell senkit sem megbotránkoztasson. Kis szériás művészeti alkotásákról van szó, nem színes magazinok insertjeiről. Nem karitatív, hanem kvalitatív. Tudom, ez gyakran önmagában is felér egy provokációval. Ám nem annak van szánva. Egy katt a Molecule F-re és meg lehet nyugodni az árak tekintetében.