2024. március 19. keddAngelday, József, Bánk
EUR = 4.9388 RON
USD = 4.5768 RON
HUF = 1.2889 RON
GDP-növekedés = 5,6%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 13.026,12(-0,54%)
Infláció = 8,19%
Alapkamat = 2,5%
Kelemen Attila blogja
  • média, marketing
ARCHÍVUM RSS

Plus-Plus: Egy felfedezés esettanulmánya

közzétéve: 2018-05-03 14:04

Adott egy különleges játék. De a skandináv designer zseniális ötlete már el lenne felejtve, ha egy marketinges és egy sales-es csapat nem értik meg a terméket, és ezáltal a benne rejlő piaci potenciált.

De mi is az a Plus-Plus?

A Plus-Plus anyaga PE (LDPE Low Density Polyethylene), azaz műanyag. Az egész rendszer egy, azaz egyetlen kocka, ami olyan, mint két egymásba csúsztatott plusz jel. Két méretben készül, van 5 cm-es és 2 cm-es. Három színskálában (normál, pasztell, neon), összesen 15 színben gyártanak Plus-Plus-t. És az elem mindig ugyanaz. Egy elementáris element.

A cég dán és 2009-ben alakult. 2011-ben lett új tulajdonos, aki először az ovikba és az északi játékboltokba való terjesztésre összpontosított. 2012-től a nemzetközi forgalmazás került fókuszba, ekkor történt az áttörés. Jelenleg 40 országban 21 hálózat terjeszti. A múzeum shop-ok kedvelt design játéka, többek között külön standja van a MoMA és a Guggenheim New York-i boltjaiban.

A Plus-Plus nem olcsó játék, a legkisebb, 70 darabos kiszerelés 7 dollárba kerül. Dániában láttam Plus-Plus salátabárt, ahol össze lehetett válogatni az adagot a kívánt színek szerint standard papír tasakokba, ami már önmagában is remek játék volt. Minthogy a cég oktatási kiegészítőként is pozícionálja a terméket, megrendelhetők hatalmas, 6 000 darabos kiszerelések is. Az elem sokféle illeszkedési lehetőséget tesz lehetővé, de azért nagyobb kihívás a Plus-Plus építés, mint ahogy első látásra tűnik. Ez az oka annak, hogy azok a gyerekek, akiket az építhetőség jobban leköti, mint a “játszhatóság”, nagy örömet találhatnak a Plus-Plus-ban.

Ez tehát maga a termék. De miért és miben  különlegesek ezek a banális műanyag darabok?

Talán csak a luxuscikkek piacán annyira kerek egész a termék tervezése és a marketing stratégia, mint a játékiparban. Itt a termék és a marketing ugyanannak a dolognak két oldala. A terméknek nem csak, hogy a kultúrában kell lennie, hanem előre kell vetítenie a közeljövő trendjeit. Nem csak, hogy kommunikálható kell legyen, hanem önmagában olyan kell legyen, mint egy a kommunikációt generáló, a kommunikációt inspiráló platform. Élmény kell legyen kommunikálni a termékről.

A Mattel zászlóshajó terméke, a Barbie felemelkedése, hanyatlása, pár éve történő magához térése, majd ismételt hanyatlása nagyon jól jelzi mekkora kulturális fluktuációnak vannak kitéve a gyerekek szórakoztatására szánt termékek. A Lego felemelkedése, a 90-es évekbeli mélyzuhanása, pár éves kísérletezése, majd későbbi önmegtalálása és eszméletlen sikere, illetve az éppen most zajló kegyetlen korrekciója azt mutatja, hogy a szerteágazó paletta ugyan maximalizálhatja profitot, de a szétfejlődés veszélyével is kecsegtet. Egy új játékkoncepció, vagy a koncepción belüli új termékvonal kikisérletezése hatalmas befektetéssel és nem kis kockázattal jár. A legnagyobbak is hibáznak, folyamatosan, sőt, a legnagyobbak hibáznak igazán. Az érvényes játékkoncepciók ciklusai pedig rövidülnek.

580

A Plus-Plus története egyszerű. Nem tudni ki találta ki az elemet. Erről Lars-Bo Jøhl eladási igazgatótót kérdeztem, ő pedig elmondta, bármily fura, nem tudják ki az értelmi szerző. Amikor átvették a 2009-ben indított céget, semmilyen utalás nem volt dokumentációkban a termék genéziséről. A siker nem volt kartotékolható. A vállalat 2012-ben nőtt nagyot, amikor elkezdtek nagyban gondolkodni. Megértették, hogy egy hatalmas nemzetközi potenciállal rendelkező rétegtermékről van szó, és elkezdték a brandet is, a forgalmazást is ennek megfelelően hozzáépíteni. Közben a termék sorra nyerte a nemzetközi díjakat.

Mi a tanulság? Hogy egy banálisnak tűnő design ötlet is felfedheti zsenialitását, ha nagyszerűsége lefordítható marketingre és terjesztésre. Számtalan példa van arra, hogy termékek, amelyekről lemondtak, egy új szemlélet által sikeresek lettek. A Plus-Plus is ilyen: valaki feltalálta, de más az, aki felfedezte.

Cannes Lions 2017: a magyar csapat nyerte a Young Lions PR fődíjat

közzétéve: 2017-06-26 09:03

Ez egy amolyan tündérmese-szerű történet.

Medina Paloma és Hadnagy Luca, a budapesti HPS PR-osai nem túl nagy meggyőződéssel, de gondoltak egyet a magyar Young Lions válogatóján. A tipikus az, hogy egy art director és egy copywriter alkotnak duót, ezek jellemzően jól összeszokott csapatok. Ők ezzel szemben accountok, vagyis az ügyfelekkel dolgoznak inkább és nem egymással. Ennek ellenére megnyerték a válogatót és Cannesban a biztos vesztesek felszabadító tudatával aztán megnyerték a versenyt is.

Medina Paloma és Hadnagy Luca

Ami azt illeti, eleddig nem találkoztam ennyire szerény kommunikációs szakemberekkel. Pedig tetszik, nem tetszik, elnyerték a világ legrangosabb fiatal PR-osainak szóló verseny fődíját.

A brief

A feladatot a Vöröskereszt adta. A Csád-tó krízise közel 11 millió embert érint a mindennapi szükségletek szintjén, ennek ellenére nem lesz belőle médiahír, mert több évtizedes probléma. A feladat az volt, hogy egy olyan kommunikációs kampányt koncipiáljanak, ami tudatosítja a probléma méretét és adakozásra is buzdít.

A briefet este kapták meg, lefekvés előtt még nem volt körvanalazott ötlet, bár a csírája már adott volt. Másnap 4-5 irányt vázoltak, ezekből végül a legelsőt dolgozták ki, majd koraeste leadták a tíz oldalas prezentációt.

A megoldás

Mi tudja közelebb hozni a magyar embert egy afrikai krízishez? Ez egy 5 000 kilométerre levő történet, amihez értelemszerűen nagyon nehéz kötődni. Valamilyen szemléltetési technikában gondolkodtunk, mert ha nem vizionáljuk az ügyet, nem tudunk sokkolni – meséli Luca.

Szerettük sokat bontogatni az insightot, gondolkodni, tipródni. Már a gépeknél kellett volna lenni másnap reggel, hogy készítsük a prezentációt, de a tengerparton egy szélvihar közepette végül eldöntöttük, hogy bevállaljuk a kockázatot – folytatja.

Mi volt a kockázat? Hogy a lokálisra szabott megoldással rukkoltak elő. Az alapötlet az volt, hogy olyan kilátós távcsöveket telepítenek a Balaton körül, ami valójában egy VR maszk és egy olyan tájat mutat, ami nagyon hasonló, azzal a különbséggel, hogy a Balaton kiszáradt. Az ilyen távcsövek használata eleve pár száz forintba kerül, így az adományozás egyik lépése már meg is történt.

Nem akartuk úgy használni az új technológiákat, hogy nincs értelme. Viszont, amikor jött a kilátós távcsöves ötlet, ami egy 35-pluszos célközönségnél működne, már volt értelme a technológiának, így egy 2017-es kampány lett belőle – meséli Paloma.

Az ötlet második eleme egy olyan jellemzően Balatonos, szelfis, naplementés instagram folyam volt, amiről hiányzik a Balaton. Megmutatják milyen, amikor kiszárad a Balaton.

A zsűri értékelése

A zsűri értékelése két elemet emelt ki. Az egyik az insight erőssége, a másik a lokális ötlet globalizálhatósága. A tavak nagyon erősen jelen vannak a közösségek kultúrájában, kollektív tudatában, így a kampány alapötlete könnyen adaptálható. Hogy lesz-e belőle igazi Vöröskereszt kampány nem tudni, a jogok minden esetre a Vöröskeresztnél vannak. Várjuk a fejleményeket.

5802

Cannes Lions 2017: a legjobb skandináv kampányok egy helyen

közzétéve: 2017-06-21 10:29

Hagyományosan az amerikai és brazil reklámokat figyeljük, néha a japán megoldásokat. Szorítunk a magyar és román nyerteseknek, mármint, hogy legyenek (idén a magyar csapat PR Young Lions fődíjas lett! és hát van itt-ott pár román bronz is).

Viszont ha skandináv reklámokat látunk, akkor mintha valami párhuzamos világba kerülnénk. A skandinávok máshogy természetesek, mint ahogy globálisan természetes lenne.

És, minthogy a svédek máris két Grand Prix-t is nyertek, ma reggel újranéztem a díjazott skandináv kampányokat és úgy találtam, érdekes lenne ezekből egy válogatást összerakni, nem csak a szakmai közönség épülésére.

 

SVÉDORSZÁG

Díj: Cyber Grand Prix
Aland Index/Baltic Sea Project
The Bank of Arland / RBK Communication Stockholm

Cannes Lions 2017: Aland Index/Baltic Sea Project, The Bank of Åland (RBK Communication, Stockholm) from MediaCat TV on Vimeo.

 

Díj: PR Silver, Direct Bronze
IKEA Respond to Balenciaga
IKEA Creative Hub

 

Díj: Innovation Grand Prix
The Humanium Metal Initiative
IM Swedish Development Partner / Great Works Stockholm

 

Díj: Innovation Gold
Los Santos Pride
Stockholm Pride / Garbergs Stockholm

 

NORVÉGIA

Díj: Cyber Gold
The Enter Sandbox VR Experience
Audi / POL Oslo

AUDI – Enter The Sandbox VR Experience from Tobias “Tysken” Reiner on Vimeo.

 

Díj: Promo & Activation Silver
25M2 Syria
TV AKSJONEN NRK, IKEA, Red Cross / TV AKSJONEN

25m2 SYRIA from POL on Vimeo.

 

Díj: Print & Publishing Silver
Brad is Single
Tickets to Los Angeles / Try, Oslo

Brad is single case study from Judge Here on Vimeo.

 

DÁNIA

Díj: Cyber Gold
All That We Share
TV2 / &Co/NOA Copenhagen

 

Díj: Direct Silver, Promo & Activation Silver
Drag, Drop & Go
Cheapflights / Uncle Gray Copenhagen
A videót ide kattintva találjátok.

 

Díj: PR Gold, Silver
Google Sheep View
Visit Faroe Island & Atlantic Airways / Liquidminds Copenhagen

 

Díj: PR Gold, 2 Silver
The DNA Journey
Momondo / &Co/NOA Copenhagen

Cannes Lions 2017: a mesterséges intelligencia hatására viccesebb nagyszülők lehetünk

közzétéve: 2017-06-20 08:34

Tételezzük fel, hogy olyan autónk van, ami, ha úgy akarjuk önirányító. Nem kell vezetni, csak ha kedvünk van vezetni, dugóban például intézi maga az araszolást. Ezt elég nehéz elképzelni, mert ezt a technológiát nem igazán lehet még eladni, az emberek nem nagyon szeretik (lásd a Hakuhodo speciális fejlesztése annak érdekében, hogy az emberek megértsék a Nissan önműködő járművének előnyeit).

580

Mégis, tételezzük fel, hogy elterjednek ezek a járművek. Az ezeket irányító algoritmus természetesen egy mesterséges intelligencia algoritmus. Csakhogy időnként ez az algorimus értékdöntéseket is kell hozzon. Előállhat például egy olyan extrém eset, hogy döntenie kell arról, hogy az autóban utazóknak okoz sérüléseket mondjuk azáltal, hogy inkább a fának megy, vagy az útra hirtelen kiugró gyereknek. Kit mentsen meg az algoritmus, az utazókat vagy a gyereket?

A dolog ragozható, a lényeg, hogy egyes mesterséges intelligencia algorimusok etikai döntéseket kell tartalmazzanak. Mert a robotika Asimov-féle alaptörvényei nem hoznak megoldást például a fenti esetben. Ha valaki mélyebben el akar mélyülni ezekben a dilemmákban, figyelmébe ajánlom az MIT által összeállított igazán érdekes kérdőívet, a Moral Machine-t.

Tenzin Priyadarshi az MIT keretében működő The Dalai Lama Center for Ethics and Transformative Values vezetője. Egy mai szemináriumon arról beszélt, hogy a Moral Machine eredményeinek kiértékelésekor egyértelműek a kulturális különbségek is, például a nyugatiak szigorúbbak a szabálysértőkkel. Viszont, és ez szerintem nagyon érdekes, többen azon a véleményen voltak, hogy ha egy ilyen autójuk volna, jobban szeretnék, ha nem tudnák előre milyen morális algorimust alkalmaz hasonló esetekben.

*
Ami a mesterséges intellegenciát illeti, úgy tűnik ez az idei Cannes Lions egyik meghatározó technológiai témája. A virtuális- és augmentált realitásos kütyük már nem érdekesek, mesterséges intelligenciában viszont az utóbbi évben olyan fejlődés volt, ami ismét fókuszba hozta. Ami igazán érdekes, hogy a fontos fejlesztések a robotikában hagyományosan erős Japán mellett Kínából érkeznek. Mint ismeretes, tavaly nyáron a KFC Kínában elkezdte tesztelni a robot általi rendelésfelvételt,

de Kínából jön a Jia Jia, a robot társalkodónő is,

vagy az Alzheimer betegeknek segítő arc és hangfelismerő szemüveg is.

*

Mielőtt a témát belengené a futurisztikus köd, gyorsan jelzem, számos mesterséges intelligencia algoritmussal van interakciónk már most is. A különféle ügyfélszolgálati chatbotok, a Google remarketing algoritmusai vagy az okos órák testfunkciókat figyelő és értelmező algoritmusai is mind nagyonis hétköznapi mesterséges intelligenciás ujjítások. Nincs már olyan messze, hogy egy mesterséges sajtó algoritmus írja majd az RMDSZ hírlevelét is.

*

Mi tudható, mi sejthető, mi remélhető? A Google vezető mérnökét, a Cannes-ban is sokat idézett futurista, Ray Kurzweit szerint 2029-ben a számítógépek olyan komplexitású döntéseket tudnak hozni, mint az emberek. Nem arról van szó, hogy jobban számolnak majd vagy jobban ismerik fel az arcokat, hangokat, mert ez már most is adott. Hanem arról, hogy ember algoritmusok szerint működnek majd. A futurológia szerint öt stádiuma van az intelligens technológiák fejlődésének:

1. A felszín kaparása (Surfacing). 1950-1995
Fejlemények: a személyi számítógépek elterjedése, az internet kibontakozása, a marketing szemlélet megváltozása

2. A konszolidálódás (Organizing). 1990-2015
Fejlemények: a korábbi találmányok fejlődése magával hozza az információk mélyebb tagolását, strukturálását, rendezését. Általánosan elterjedté válnak az okos telefonok.

3. A kisajtolás (Extracting) 2010-2025
Fejlemények: A gépek és az emberek logikus fúziója (The Merge). Ez a web kiteljesedését hozza. A gépek iszonyatos iramban tanulnak, a keresők okosabbakká válnak, mint valaha. Már nem csak az információ szervezése történik, hanem lehetőség van az egészen újszerű értelmezésükre is.

4. A prognózis (Anticipating) 2020-2035
Fejlemények: A mesterséges intelligencia már képes a mélytanulásra (deep learning). Folyamatos asszisztenciát nyújt számunkra, nem csak specifikus feladatokat old meg. Előre látja a szükségleteinket és előszervezi azok kielégítését. A marketing számára radikálisan új fejezet kezdődik.

5. Emelkedés (Elevating) 2030-2050
Fejlemények: Akkora a technológia függésünk, hogy világ közötti különbség teljesen eltűnik. A mesterséges intelligencia organikussá válik, a testünkben cirkuláló nanorobotok tartanak minket karban, neuron szinapszisokat építenek, hogy legyünk okosabbak, tehetségesebbek és Ray Kurzweilal egyetemben remélem, hogy sokkal viccesebbek is.

Bárhogy is lesz, azt hiszem lassan ideje lecserélnem a két éves telefonomat egy újabbra.

Cannes Lions 2017: egy kis szellemi hangulatkép a legkreatívabb fesztiválról

közzétéve: 2017-06-19 09:15

 

5801

Ez itt a Le Grande Sud, a fémesen csillogó tenger, az enyhén fűszer illatú kristályosan csillogó levegő, a La Croisette nevű luxus sétány, az elegáns puritán tornacipők és giccshatárt súroló új Vuitton kollekció világa. Ha Havannában a leggyakrabban elhangzó szó a la Revolution, itt a leggyakoribb a The Creativity. Szemináriumok, mesterkurzusok, panelbeszégetések, prezentációk stb. és fancy partik egy hetes ciklusa. De nem ez a lényeg.

Ha osztályozni kell, a Cannes Lions a következő típusú szakmai eseményeket jelenti:

  • kreatív ügynökségek beszélnek trendekről (ezek nagyon érdekesek)
  • kreatív ügynökségek mutatják meg magukat és munkáikat (ezek többnyire érdekesek)
  • hollywoodi sztárok beszélnek magukról (uncsi)
  • sportolók, tudósok, írók, művészek, fotósok, Bill Clinton és néha egy-egy bűvész vagy űrhalyós ad elő (szuper)
  • vezető marketingesek mesélnek munkájukról (a lényegről persze soha nem beszélnek)
  • technológiai cégek mutatnak be futurisztikus eszközöket (a fiúk szeretik)
  • klasszikus- és új médiás kolosszusok vezetői beszélgetnek okos meghívottakkal (nagyon intellektuális)

5802

Van azonban néha egy-egy olyan előadás, ami igazán emlékezetes és egyetlen kategóriába sem illik bele. Ilyenkor az előadó kibeszél a klasszikus keretből, kilép a szerepéből és markáns rendszerkritikát fogalmaz meg. Ha a Cannes Lions maga a szakmai inspiráció, az évi alig pár rendszerkritikai előadás maga a dekonspiráció.

Fontos ez? Szerintem igen. Miért? A magyarázat előtt érdemes két vonatkozást tisztázni. (1.) A reklámszakma alapvetően olyannak fogadja el a világot, amilyen. Nem fogalmaz meg értékítéleteket. Itt két típusú ember számíthat nagy karrierre, a fertőzően életigenlő és a zseniálisan cinikus. Mindkét típusnak mások a prioritásai, de egyik sem ébred csillapíthatatlan világjobbító szándékkal. A reklámos abból dolgozik, ami van, úgy veszi a dolgokat, ahogy vannak és leleplezései nem rendszerszintűek.

(2.) Mégis vannak olyan területek, amelyekre a reklám közösség érzékeny, és így vagy úgy, de jobban odafigyel. Ilyen például a gender tematika vagy a környezettudatosság. Létezik egyféle iratlan etika, ami szerint egy magára valamit adó kreatív igazgató érzékeny arra, hogy lehetőség szerint a fentieken legalábbis ne rontson, lehetőség szerint pedig javítson. Ez nem kevés, ha arra gondolunk, hogy ezek a szakemberek építik fel a körülöttünk lévő üzenettartomány javát.

5803

Itt Cannesban, a helyen, ahol világ kreatív szakmája egyesül, létezett még további két íratlan szabály. Az egyik, hogy Cannes Lions előadója nem politizál, a másik, hogy az emberek egyre erősebb technológiai determináltságának jogosságát (vagy jogtalanságát) nem kérdőjelezik meg. És ezeket a fontos iratlan szabályokat idén rendre áthágták.

A sokk neve Donald Trump

A Donald Trump nevű kulturális sokkból a reklámszakma nem tért magához, és nem tervezi, hogy magához térjen. Túl a szellemesebbnél szellemesebb poénokon, amik csak úgy folynak ezekből az emberekből, Trump neve gyakran kísért a nagyon szakmai előadások alatt is. A fake news az egyik idei nagy téma. A héten számos ide vágó szeminárium lesz. Ezek sorát David Remnick, Pulitzer díjas szerző nyitotta. Idézem:

Donald Trump nem az első olyan elnök, aki elkötelezett hazudozó. Nem ő az első, aki folyamatos fantázia gyakorlatokat végez. A különbség, hogy többieket mégis erősen foglalkoztatta a különbség az igazság és a hazugság között, ami Trumpról nem mondható el.

5804

A sokk neve: mobil

Se szeri, se száma azoknak a bemutatóknak, amelyek a mobiltechnológiák és -tartalmak kiteljesítéséről szólnak. A mobiltartalom-verseny egyik nagy globális nyertese a Pinterest nevű képgyűjtő közösségi platform. A Pinterest a világ egyik leginspirálóbb találmánya, az utóbbi évek egyik legpompásabb kreációs eszköze. Tim Kendall, a Pinterest alapítója és vezetője a műsorfüzet szerint arról a még tesztelés alatt lévő eszközről akart beszélni, ami egy mesterséges intelligencia algoritmust vezet be, hogy a képfelismerés még intuitívabb legyen. És valóban, beszélt erről is, úgy 30 másodpercet. Előadásának nagyobbik része arról szólt, hogy a közösségi média java része nem boldogabbá, hanem boldogtalanabbá teszi az embereket, és nem közelebb hozza őket egymáshoz, hanem inkább eltávolítja őket egymástól. Sokkoló kutatások adatasorait prezentálta arról, milyen kártékony a Facebook, Instagram és Snapchat. Sokkoló adatsorok egy közösségi médiástól, a közösségi média terhére. Az előadás végén ünnepélyes ígéretet tett kislányának, hogy kevesebbet fog mobilozni, és többet fog játszani vele. :)

Cannes Lions 2017: az első Grand Prix 50% kortárs szobrászat, 50% adatelemzés

közzétéve: 2017-06-18 13:56

Graham, pontosabban a Meet Graham nevű ausztrál kampány nyerte az idei első cannes-i fődíjat. A Clemenger BBDO Melbourne munkája egy baleset-megelőzési kampány remekműve. Patricia Piccinini azzal volt megbízva, hogy alkossa meg azt az embert, aki kibírna egy ütközést. Ebben egy tapasztalt baleseti sebész és egy baleseteket kutató mérnök volt segítségére. A kampány nyert még egy aranyat, három ezüstöt és egy bronzot is. A kortárs művészetinek is értelmezhető projektet nem csak az ötlet és a kivitelezés erőssége miatt, hanem kampánystratégiai, adatelemzési kiválósága folytán is nagyon értékelték.

580graham

A péntek esti Cannes Lions Health and Welness díjátadó gála az egészégügyi tematikára szakosodott “mini fesztivál” eddigi legerősebb mezőnyét hozta, igaz Pharma kategóriában nem osztottak nagydíjat.

Számos díjat vitt még a richmondi The Martin Agency The World’s Biggest Asshole című megrázó etűdje, ami egy olyan személyiséget vázol, akivel nehezen találkoznánk a Balzac regényekben.

További kedvencek a díjazott munkákból:

Blood (AMVBBDO London)

Down Syndrom Answers (FCB, Toronto)
videósorozat, amiben down szindrómások válaszolnak gyakori kérdésekre

Halloween – Burns and Smiles (TBWA\PARIS, Paris)

TV doctors of America (MCCANN Ney Work)

És mit lépett a Ciuc?

közzétéve: 2017-06-08 08:59

Úgy, ahogy a Csíki Sör folyamatosan lefele pozicionálja magát, és nehéz megmondani, hogy ebben van-e marketing stratégia, vagy egyszerűen így alakul, a Ciuc iránya egészen más. Ha a Csíki nagyon magyar, alsó-alsóközép, politikai konzervatív és erősen lokális, a Ciuc soft román, közép-felsőközép, nyitott és kozmopolita.

Történt tudniillik, hogy 1976-ban elhangzott egy dal a román televízióban, ami arról szól, hogy 2000-ben a gyerekek már felnőnek, és az a “második ifjúság” megvalósításokkal lesz teljes. A dal meglehetősen népszerű volt, de mindenképpen általánosan ismert.

Jelenlegi kampányában (tévé, online + blogok) a Ciuc ennek a dalnak az inkább kedves, mint szellemes aktualizálását hozza. A képek jól összeválogatott hívószavai egy nyugatias, digitalizált városi 25-40-es, alapvetően nagyon progresszív rétegnek. Csíki és Ciuc, két brand nem is különbözhetne ennyire.

Gyorsan jelzem, ez nem fizetett hirdetés, szerintem a sör ugyanolyan félreértése az emberiségnek, mint az italo disco vagy a nyári csizma, még akkor is, ha tudom, kisebbségben vagyok a véleményemmel.

Az Instagram árnyékos oldala

, ,

közzétéve: 2017-05-22 12:58

Ezt a nyilvánvalóan off bejegyzésemet a szülők figyelmébe ajánlom. Miért? Mert a téma fontossága fordított arányban van a nyilvánosságban elfoglalt helyével.

Hogy mekkorák lehetnek a probléma dimenziói, persze nem tudom. Amit tudok: a hetekben több olyan 10 év körüli kolozsvári kislány Instagram-folyama villant fel előttem, amely némileg elgondolkodtatott. Néhány jellemző:

– a folyamok nyilvánosak voltak, vagyis bárki láthatta, követhette a képeket, amiket a gyerekek posztoltak és értelemszerűen bárki fel is vehette a kapcsolatot ezekkel a gyerekekkel
– a képek nagy többsége szelfi volt
– ezek a szelfik olyan nagylányos törekvéseket tükröztek, amelyeket inkább nem sorolok fel, nem is tudom, inkább tapintatból vagy a megrökönyödésem miatt
– nehezen elképzelhető, hogy ezek a képek a szülők áldásával kerültek volna ki (bár ki tudja, mert hát attól, hogy valaki szülő, még lehet ostoba)

Mi, szülőkként mindezidáig két dolgot tudatosítottunk magunkban: (1.) vannak káros tartalmak, amiktől kímélni kell a gyerekünket (2.) a gyerek on-line identitása és általában, on-line kommunikációja erősen körbebástyázott, nagyon biztonsági zónában tartandó, vagyis a nem ismert személyeket ki kell zárni, az ismert személyekkel való kommunikáció hosszát pedig érdemes racionális időkorlátokon belül tartani.

Aztán elolvastuk a BBC új kutatási beszámolóját, és tudatosult egy harmadik aspektus is. Az Instagram keményen összezavarhatja a tinik önértékelését. A cikk megengedi, hogy az Instagram-használat lehet egészen jótékony is, de nagyon fontos, hogy a tinikben tudatosítsák a hátulütőket is. Ehhez a tanuláshoz nem ártana némi szülői hozzájárulás is, kérdés, hogy a szülők mennyire lehetnek képben azzal, hogy az Instagramon folytatott állandó nagyszerűségi verseny nagyon romboló hatású lehet a gyerek önértékelésére.

A cikkben vannak “rendszer szintű” javaslatok is, amiben a közösségi médiák működtetőit tolják abba az irányba, hogy jobban ügyeljenek fiatal felhasználóikra. A szakértői javaslat három irányt vázol:

– a rendszer jelezze, ha valaki túl sokat instázott
– a rendszer azonosítsa azokat, akiknél felismeri a lelki betegségek tüneteit és ajánljon fel segítséget ezeknek a fiataloknak
– a rendszer jelezze, ha bizonyos képek digitálisan meg voltak “szépítve” (divatfotók, hírességek, reklámtartalmak stb.)

Bárhogy is, a dolgok egyre bonyolódnak. És teljesen nyilvánvaló, hogy sem a szülők, sem a további “stakeholderek” sincsenek felkészülve az új bonyodalmakra.

Reklámos üzenet az RMDSZ szenátorainak

közzétéve: 2017-05-10 07:19

Elsősorban és mindenek előtt szeretném megköszönni az RMDSZ két képviselőjének, Csoma Botondnak és Faragó Péternek, hogy nem szavazták meg azt a család meghatározást, ami egy olyan Romániát vázol, ami belefagyott az időbe. Hálás vagyok! Miért? Elsősorban azért, mert tudtak hiteles kisebbségi és közösségi emberként szavazni, és kiálltak amellett, hogy a másság nem másodrendűség. Nem hol monomániás, hol lavírozó romániai magyar politikusként viselkedtek, hanem igazi kisebbségi emberek. Respect!

Hálás vagyok azért is, mert azzal, hogy nemmel szavaztak (nem igennel, vagy éppen a szavazásról való ellógással) nyitva hagyták annak a lehetőségét, hogy legközelebb az RMDSZ-re szavazzak. Persze az RMDSZ képviselőinek szavazata nem csak azért érthetetlen, mert hiányzik belőle a kisebbségi empátia, hanem azért is, mert ezek a képviselők úgy tűnik nem tartják családnak a gyerekeiket egyedül nevelő szülőket, vagy a külföldön dolgozók itthon maradt gyerekeit és nagyszüleiket, akik ezeket a gyerekeket nevelik. Úgy gondoltam leírom azoknak a képviselőknek a nevét is, akik igennel szavaztak vagy ellógtak a szavazásról, de a nevek között fájdalmas csalódások is vannak, így inkább nem.

Az alábbi összeállítást (szándékoltan nem hosszú) az RMDSZ szenátorainak figyelmébe ajánlom azzal a kéréssel, hogy legyenek nyitottabbak, empatikusabbak, bátrabbak és ha tetszik, nyugatiabbak, mint képviselőházi kollegáik zöme.

Humans of New York és Hillary Clinton

Brandon Stanton egy kultikussá vált amerikai fotós. Milliók követik Facebookon és Instagramon. A csatorna neve Humans of New York. A napokban beszereztem egyik albumát. Átböngészve olyan közvetlenséggel és feltétlen humanizmusmal találkoztam, amilyennel a sajtófotókban még soha. Stanton nem törekszik a drámaiságra, hanem inkább számtalan finom eszköze van arra, hogy megszerettesse velünk gyakran, első körben akár egészen bizarrnak tűnő alanyait.

Egyik 2015-ös fotójának (részletek itt) eszméletlen hatása volt.

58055

A kissrác mondata: “I’m homosexual and I’m afraid about what my future will be and that people won’t like me.” Az eredmény: Közel 700 ezer like és 61 ezer komment. Az akkor kampányban lévő Hillary Clinton kommentje a következő volt: “Prediction from a grown-up: Your future is going to be amazing. You will surprise yourself with what you’re capable of and the incredible things you go on to do. Find the people who love and believe in you – there will be lots of them.”

Mindenközben az Amnesty International a török emberek reakcióit összegzi, ha valaki meleg teknőst akar eladni nekik. Az anyag díjat nyert Cannes-ban.

A kisfiús kép publikálása előtt másfél évvel

Egyre több nagyvállalat dönt úgy, hogy reklámokban fejezik ki tiszteletüket az amerikai családok sokfélesége iránt. Ez kockázatos. Egyrészt azért, mert nem biztos, hogy egy nagyvállalat vezetése megengedheti magának, hogy progresszívebb legyen az ország politikusainál. Ez persze nem mindig akadály. Zárásul a témában született egyik kedvenc kampányom nem csak a bátorsága miatt, hanem amiatt is, ahogy stratégiailag fel lett építve. Több kategóriában is nyert Cannesban és hatalmas közösségi média siker.

Miért nagyszerű a Kastély Erdélyben Shop?

közzétéve: 2017-05-09 12:45

A Kastély Erdélyben Shop egy vizuális művészeti kísérlet arra, hogy az ünnepélyes és ünnepnapi hagyományt a hétköznapok különleges részévé tegye. A téma az erdélyi kastélyok. A hordozók: ékszerek, táskák, képeslapok, nyomatok illetve kerámiák.

Rögtön a legelején. Ha az alábbi szövegben elszórva szuperlatívuszok fordulnak elő, az nem azért van, mert ez itt fizetett hirdetés lenne. Inkább valamiféle túlcsorduló lelkesedés jelének tekintendő.

Már az oviban minden romániai magyarba be lesz programozva, hogy a hagyomány az identitás része, és emiatt nagyon fontos. De már nem a szocializációnk természetes része, hogy a hagyomány elsősorban azért fontos, amit vele csinálni lehet. Van aki ápolja a hagyományt. De olyan is van, aki edzi. Ez a projekt egy ilyen jópofa edzésterv része lehetne. Ezért tartom kiváló ötletnek és hasonlóan remek kivitelezésűnek.

5801

Erre a shopra nem azért érdemes figyelni, mert hatalmas forgalmat bonyolít, mert trendsetter, mert különleges a marketing stratégiája. Hanem azért, mert elég bátor, de nem nagyon vakmerő.

Ami igazán érdekes, hogy amíg román művészek absztraktabbak, konceptuálisabbak, misztikusabbak, a magyarok deskriptívebbek, motivikusabbak. Alexandra Constantinescu (az egyik kedvenc) olyan bögréket, csészéket, tálakat stb. kreált, amelyek valamiféle többszörös desztillálás után lettek kivonva abból, amit erdélyi kastélyoknak hívunk. Keszeg Ágnes (a másik kedvenc) illusztrál, de ezek az illusztrációk inkább olyanok, mint valamiféle pazar keleti textíliák mintái. Mindkét művész számára a téma alapszíne a zöld.

Esztány István “kastély táskái” szépia kromatikában készültek. Gondolom a régi, a puritán, az idült, az ősz stb. színszimbolikája miatt. Giorgiana Ciceo ékszerei inkább az értékes, talizmán-szerű, gyűjtés, trófea-szerűség logikában értelmezték a kastély témát. Hasonlóan szuverén és absztrakt a másik ékszerkészítő, Erika Popliceani Gyökerek című kollekciója, amihez többet talán nem is kell hozzáfűzni. Aki kilóg a sorból, az Csillag István, akit szerintem a kurátor (legyen bárki is) egyszerűen benézett. Valahogy kilóg.

5802

Az árak? Az árak “bukarestiek”. Ez nem kell senkit sem megbotránkoztasson. Kis szériás művészeti alkotásákról van szó, nem színes magazinok insertjeiről. Nem karitatív, hanem kvalitatív. Tudom, ez gyakran önmagában is felér egy provokációval. Ám nem annak van szánva. Egy katt a Molecule F-re és meg lehet nyugodni az árak tekintetében.