Erdélyi Pitch
2017. november 21. keddOlivér
EUR = 4.6551 RON
USD = 3.9650 RON
HUF = 1.4877 RON
GDP-növekedés = 6,1%
Átlagbér = 2376 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,0%
BET = 7,818.89(0.06%)
Infláció = 1,42%
Alapkamat = 1,75%
Diósi László blogja
  • Bank szektor
  • OTP Románia
  • Vezérigazgató
  • >>
ARCHÍVUM RSS

Szülőföldön magyarul

közzétéve: 2013-12-09 14:16

A Transindex / Pénzcsinálók szerkesztősége által feltett körkérdés:

Szakmai és magánemberei praxisotokban mi a benyomásuk, fontos a romániai magyarok termék és szolgáltatás választásában az, hogy magyarul is szóljon hozzájuk az áru, maga a termékleírás, feliratozás, címke?

Szakmailag, a bankban nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy magyarul is szóljunk ügyfeleinkhez, ezért csatlakoztunk például az „igen, tessék” mozgalomhoz is. Erdélyi fiókjainkban szinte mindenhol van magyar munkatárs (szórvány területen ez sokszor nehézségbe ütközik, kilépőket, távollevőket alig lehet pótolni), automatáink, telefonközpontunk, internet bankunk, mobil bankunk mind háromnyelvű (román, magyar, angol), reklámjaink is tudnak magyarul. A magyar nyelvű gazdasági oktatás is fontos számunkra, ezért alakítottunk ki szoros kapcsolatot egyetemekkel és középiskolákkal, ezért alapítottunk ösztöndíjakat, ezért támogatjuk a Pénzidomár – jellegű vetélkedőket.

Ezt annál is inkább fontosnak gondolom, mert a nemzeti kultúra részének tekintem a pénzügyi, jogi, marketing, orvosi, stb. szakkultúrákat és szaknyelveket, amelyek sajnos nálunk szinte teljesen kihaltak. Beszélgetés közben doszár, fisa, rulázs, faktura szavak keverednek a szövegbe. Vajon elég, ha csak a zöldség piacon tudunk hibátlanul magyarul? A reformkor nemzedéke nem véletlenül találta ki a nyelvújítást: nyelvében (is) kereste önazonosságát és önállóságát, így lett a restaurant-ból étterem, a zsandárból csendőr, a kontóból számla.

Ezt az igényt (igényességet?) nem látom ma. Ismerek sokakat, akik számára a magyar felirat, magyar áru, magyar címke, magyar márka döntő tényező a vásárlás sokán, de azt is látni kell, hogy másoknak csak az alacsonyabb ár számit. Jó látni, hogy a Merkúr áruházak mindig tele vannak, jó látni a közösségi kártya vagy a góbé termékek sikerét, de sokan járnak olyan boltokba is ahol nemigen van magyar felirat, és vesznek olyan termékeket és szolgáltatásokat, amik nem érhetők el magyarul.

Az erdélyi vagy akár csak a székelyföldi magyarság számosságában meghaladja némely ország teljes lakosságát, ahol bizony az adott nyelven (vagy egyes nemzetiségi területeken két nyelven) kínálnak mindent, mert a szolgáltatók felfedezték az ebben rejlő üzleti lehetőséget. Persze, kereslet nélkül nincs kínálat sem, és ha az ügyfél nem várja el (és kényszeríti ki vásárlóerejével), hogy anyanyelvén szóljanak hozzá, akkor ez nem is fog megtörténni.

Igénytelenség? Kényelem? Nem tudom. Van olyan vélemény, hogy az emberek a magyarságukat nem a gazdasági életben vagy a boltban élik meg. Tapasztalataim alapján ezt a véleményt el kell fogadjam, de remélem, hogy ez hamarosan és alapvetően változni fog. A jelek, fejlemények egyértelműen pozitív irányba mutatnak!

Szülőföldön magyarul bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. JagdTiger hozzászólása:

    Korrekt válasz korrekt embertől.
    Ne feledjük azonban: nyelvében él a nemzet! (Nem is élt, ki nyelvével még nem nemzett… :-)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This blog is kept spam free by WP-SpamFree.